Az év végi ünnepek után bizonyosan nehéz visszalendülni a munkába, de a növénytermesztőknek talán még nem is kell azonnal.
Mindenki tudja, hogy a dolgos hétköznapok időszaka következik, amellyel egy új gazdasági év indul. Szerencsére nem ugyanazt a megfeszített munkatempót jelenti, mint az állattenyésztők számára. Szép lassan lehet felvenni a fordulatot, átgondolni az előző év hibáit, új megoldások alkalmazását lehet előkészíteni. Akár bevallják a termelők, akár nem, mindenki vétett valamilyen hibát a termelési folyamatban, amelyről nem szívesen beszélnek, de a preventív intézkedések megérnek és megfogalmazódnak bennük. A hibákat a tévedéseket ki akarják javítani, legyen az termesztéstechnológiai, pénzgazdálkodási, kereskedelmi vagy beruházási jellegű. Az okszerű növénytermesztésnek számos olyan fontos eleme van, amely az eredményességet befolyásolja. Január elején kínálkozik arra alkalom, hogy ezeket alaposan elemezzék a gazdálkodók, és akár külső segítséggel, akár különböző szaktanácsadók bevonásával kidolgozzák a legjobb megoldásokat. Sokaknak kell is a biztatás, a meggyőző érvelés, mert az egészséges kockázatvállalásban esetleg járatlanok, vagy éppen tájékozatlanok a lehetőségek erdejében. A gazdálkodók tudják, hogy hol hibáztak, hol spóroltak indokolatlanul, vagy mire ruháztak be feleslegesen. Ezek kiváló kiindulópontok ahhoz, hogy a gazdálkodás finomhangolását elvégezhessék.
A következő gazdasági év újabb kihívása lesz a szélsőséges időjárási jelenségek elleni küzdelem
Aggódás az ősziekért
Senki nem lehet nyugodt, aki őszi árpát, őszi búzát, őszi káposztarepcét vagy más kevésbé ismert őszi vetésű növényt vetett az elmúlt őszön. Az időjárás kiszámíthatatlan, és nem csak nyáron jelentkeznek szélsőségek, de télen is előfordulhatnak. Régen volt már hosszan tartó kemény tél, és ez valószínűsíti, hogy előbb vagy utóbb beköszönt egy ilyen is. A múlt télen jól vizsgáztak az áttelelő növények, még azok az új fajták/hibridek is, amelyek télállóságáról addig nem sikerült meggyőződni. Hideg már volt ugyan az elmúlt években, de tartós hótakaró nélküli hideg már régen tette próbára a vetéseket. Ki tudja, mit tartogat az idei tél, és ez foglalkoztatja a gazdálkodókat még január első napjaiban. Nem hiányzik egy fagykár, ami azt jelentené, hogy újra kellene tervezni a 2018-as évet, és kényszer megoldások sorát vonná maga után. Nehéz megmondani az optimális hótakaró mértékét is, amely kellő mennyiségű vizet biztosítana a növényzet számára, és nem telítődnének túl a talajok, ami belvízkárokhoz vezethetne. De ne fessük az ördögöt a falra, hiszen a tél természetes alakulásában kell bízni, amely megritkítja a kártevőket, jarovizálja a búzákat, és feltölti a talajokat az éltető vízzel…
Minden gazdálkodó felel az utókor számára a talajművelésével,
mert a termőképességet mindenáron fent kell tartani
Offenzíva a szélsőségek ellen
A következő gazdasági év újabb kihívása lesz a szélsőséges időjárási jelenségek elleni küzdelem. Úgy kell felkészülni, hogy feltételezzük a legrosszabbakat, amelyek az utóbbi években megtörténtek. Szélviharok, tavaszi fagyok, nyári hőségnapok és aszályos hetek, özönvíz széllel – amelyekre készülni érdemes. Ha elmarad az ítéletidő, akkor a ráfordított többlet költségek a termésben megtérülnek, ha bekövetkezik, akkor ezt jó eséllyel ki lehet valamelyest védeni, vagy a kárt enyhíteni. Nagy dilemma ez, hiszen az elmúlt években is mindig történt valami az időjárási viszonyok alakulásában – ha nem is az ország egészében, csak egyes térségekben –, ami befolyásolta a termelést és a termelők nyereségtermelésre vonatkozó elképzeléseit. A költséggazdálkodás nem erénye mindenkinek; legtöbbször az anyagiak szűkössége, az indokolatlan takarékoskodás, vagy az ún. virtusberuházások okozzák a bajt az év során.
Gépparkok felülvizsgálata
A mezőgazdasági gépek piacán „terülj asztalkám” a jellemző az utóbbi években. Éppen ez zavarhatja a meg a gyakorlatlan termelőket, hiszen a meggondolatlan vagy a műszaki tájékozatlanságból eredő felesleges gépA következő gazdasági év újabb kihívása lesz a szélsőséges időjárási jelenségek elleni küzdelem vásárlások nem segítik a gazdálkodás menetét. Alaposan át kell gondolni az erőgépek méreteit, a munkagépekét és a kettő összhangját. Mindezt pedig a gazdaság méretéhez kell igazítani, hiszen az üzemeltetés költségeivel is gazdálkodni kell. A mai talajművelési és eszközhasználati forradalom óriási lehetőségeket kínál a költségtakarékosságra. A költséges szántás csak bizonyos talajféleségeknél indokolt, vagy csak négyévente, hogy a talajok termőképességét sikerüljön megőrizni és a lehető legjobban kihasználni. Minden gazdálkodó felel az utókor számára a talajművelésével, mert a termőképességet mindenáron fenn kell tartani, a talajokat nem szabad leélni, tönkretenni, mert ez a legfontosabb „termelőeszköz”. Ehhez természetesen hozzátartozik a művelési gyakorlaton kívül a tápanyag-visszapótlás, amelynek szintén óriási befolyása van a termésszintekre. Nem kevésbé a vetésváltásnak, amely napjainkra egyre több alapvető hibát tartalmaz, és ez kihat a termelés színvonalára.
Tavaszi terményértékesítés
A jobb anyagi helyzetben lévő gazdaságoknak van még egy kellemes kötelezettsége, jelesül az ó-termés értékesítése. Nem kényeztette el a termelőket a terménypiac 2017-ben, ezért sokan – kihasználva a tárolókapacitásukat – átvitték 2018-ra az értékesítést, remélve a jobb árakat. Januárban ugyan még nem lehet tudni, hogy az elképzeléseik, reményeik valóra válnak-e, de nagy valószínűséggel az árak elindulnak felfelé. A kérdés csak az, hogy mikor, milyen ritmusban lépjék meg az üzletet, vagy éppen megosszák-e az értékesítésre váró termés – árpa, búza, kukorica – mennyiségét, a még magasabb átlagár reményében? A tárolás lényege viszont alaposan megváltozott az elmúlt időszakban, hiszen az állagmegóvás érdekében a termény mozgatása elengedhetetlen, ugyanakkor jelentős költséggel jár. Kamat viszont már nem érvényesíthető a megváltozott pénzintézeti viszonyok miatt, éppen ezért alapos számolgatásnak kell megelőznie az üzletkötést, amely éppen ezen okok miatt akár nyárig is elhúzódhat. Az árbevétel időpontja tehát egyáltalán nem mindegy, hiszen annak helye van a gazdálkodási vertikumban…
Nem kényeztette el a termelőket a terménypiac 2017-ben,
ezért sokan átvitték 2018-ra az értékesítést
Tudásbővítés, a célok elérése érdekében
A tél és a téli hónapok minden bizonnyal önvizsgálatra is alkalmat kínálnak. Kimondatlanul is működik egy összehasonlító mechanizmus a környező gazdaságokkal és gazdákkal. A sikeres termelés jelei félreérthetetlenül megjelennek a gazdaságoknál, akár a beruházások nagyságrendjében, a technikai felszerelések minőségében és darabszámában. Ilyenkor elkerülhetetlen a találgatás, hogy vajon miből telik? Vajon miért jelentkezik különbség, amikor a gazdálkodás természeti adottságai hasonlóak. Ekkor érdemes a személyes felkészültséget, a megszerzett tudást a mérleg serpenyőjébe helyezni. Továbbra is érvényes ugyanis, hogy a magyar gazdák felkészültsége bizony hagy kívánnivalót maga után, pontosabban fogalmazva: van még hova fejlődniük. Az új ismeretek az alapokra épülnek. Aki nem jártas a növénytani, a növény élettani, a talajművelési, a tápanyag-visszapótlási, gépészeti alapismeretekben, az bizony drága árat fizethet a termelési folyamat során. Tehát folyamatosan tanulni kell, egyre magasabb szintű szakmai képzéseken kell részt venni annak érdekében, hogy az új technikát, az új ismereteket el tudják sajátítani, és azt a gyakorlatban használni tudják. A jövő nem képzelhető el a mezőgazdaságban sem a magas szintű szakmai ismeretek és azok alkalmazása nélkül, és ehhez minden gazdálkodónak képeznie – továbbképeznie – kell magát…
Barátságban a szerencsével
Sokszor hangzik el termelők szájából az év során, hogy egy jó megérzés alapján elvégzett beavatkozás a technológiai folyamatba milyen eredményesen sikerült. Mások a szerencsével hozzák mindezt összefüggésbe, de kétségtelen, hogy vannak, akiknek minden sikerül, másoknak pedig nem. Régi megfigyelés, hogy van, aki „vénásan” növénytermesztőként együtt lüktet, együtt él a tenyészidőszak alatt az általa választott növénykultúrával. Általában azok a gazdálkodók élvezik Fortuna gondoskodását, akik egyébként is naponta járják a határt, és figyelik haszonnövényeik fejlődését. A szerencse biztosan jegyben jár a szakmai felkészültséggel, a gyors cselekvőképességgel, vagyis ezen az alapon bárkinek megadatik, hogy szerencsés legyen a gazdálkodásban…
SZERZŐ:
NZ.
