A tél végével mozgalmas időszak kezdődik a gazdálkodásban. Az őszi gabonák és a repce már megkapta ez első fejtrágyát, és a termelők készülnek a második fejtrágyázásra.
A nitrogén mellett ilyenkor mindkét kultúrában fontos a kénpótlás, ezért a második fejtrágyázás során ez külön hangsúlyt kell, hogy kapjon. A búza és a repce kénigénye, kénfelvételi dinamikája együtt mozog a nitrogénével. Ezért a fejtrágyázás során a két elem együttes kijuttatásával hatékonyabb felvételt és jobb hasznosulást érhetünk el. A légköri kiülepedéssel (30-50 kg/ha) néhány évtizede még jelentős mennyiségű kén jutott a talajba, azonban napjaink intenzív termesztési körülményei között a hatékony környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően 8-12 kg/ha kénkiülepedés jelzi kultúráink kéntrágyázásának szükségszerűségét. A kén egyaránt szükséges a klorofill képződéséhez, a búza sikérfehérjéinek felépítéséhez, de a repce olajszintéziséhez is nélkülözhetetlen, amiben a kéntartalmú aminosavak meghatározó szerepet játszanak. Repcében 40-60 kg/ha, de őszi búzában is 20-40 kg/ha kén felvétele várható, ami jelentősen megnöveli a növények számára fontos kéntartalmú aminosavak, a cisztein, a metionin és a triptofán mennyiségét. A kén és a nitrogén pótlására elsősorban NS típusú műtrágyákat érdemes választani (Genezis NS 21:24 200-300 kg/ha). A kén pótlása kisebb mennyiségben megoldható levéltrágyák használatával is. A levélen keresztüli jobb és gyorsabb felszívódás érdekében a nitrogént itt is érdemes kénnel együtt kijuttatni (Genezis Nitrokén 15 N+53 SO3, amely 21% elemi kéntartalmat jelent!). Savanyú talajokon érdemes megfontolni a többszöri (2-3 alkalommal) levéltrágyázással történő kénkijuttatást is.
Március folyamán a repce szármegnyúlása és a búza szárbaszökése jelentős vegetatív tömegnövekedéssel jár, aminek nem csak a makroelem-, hanem a mikroelem-igényét is biztosítani kell. Amennyiben szántóföldi kultúráink termesztése során mikroelem-hiánytüneteket tapasztalunk, akkor az adott elem terméslimitálóvá válhat. Nagyobb veszélyt jelent, ha csak „látens” hiány jelentkezik – amit szemmel nem láthatunk –, azonban kb. 10% termésveszteséget okozhat! Megelőzésére érdemes levélanalízist végeztetni, amellyel közvetlenebbül követni tudjuk növényeink tápláltsági állapotát. A repcében a szármegnyúlás során fokozottan ügyelnünk kell a mangán és a bór kijuttatásra (Genezis Mikromix-A Mangán 5% Mn és Genezis Pétibór Extra 10% B). Őszi búzában a mangán, a réz és a cink pótlása hangsúlyos, amelyeket levélen keresztül hatékonyan a Genezis termékekkel a piacon az egyik legmodernebb kelátképző molekulához (EDDHSA) kötve vihetjük be növényeinkbe (Genezis Kalászos 15% N+5% S+1,5% Cu+0,2% Mn+0,2% Zn). Aminosav formulája révén a hagyományos kelátképzőkhöz képest a mikroelemeket a növény számára a legkönnyebben felvehető formába hozza. Ma az EDDHSA-val készült lombtrágyák bírnak a legnagyobb pH-stabilitással, a leghosszabb tartamhatással és a legjobb felszívódási hatékonysággal.
Alig egy hónap múlva kezdődik két jelentős termőterülettel rendelkező kultúránk, a kukorica és a napraforgó vetése. A kezdeti gyors fejlődési eréllyel rendelkező intenzív hibridek igénylik a vetés előtt teljes felületre, vagy a vetéssel egy menetben kijuttatott NP starter és mikrogranulált NP starter műtrágyákat. Amennyiben elmaradt az őszi foszforkijuttatás, vagy meszes, esetleg közepesnél gyengébb foszfor-ellátottságú talajba kerül a napraforgó vagy a kukorica, ott érdemes tavaszi alaptrágyázás során NP műtrágyát kijuttatni, amelyben a foszfor legalább 95%-ban vízoldható formában van jelen (Genezis NP 15:25+11 S+0,1 B+0,02 Fe+0,02 Cu).
Amennyiben a vetőgép rendelkezik mikrogranulátum-szóró adapterrel, akkor a Genezis NP Gold Starter mikrogranulátummal (NP 10:48+1 Zn+0,1 B+0,3 Fe) a fejlődés korai szakaszában a magárokba juttatva nitrogénnel, vízoldható foszforral, valamint mikroelemekkel tudjuk ellátni növényeinket. Ne feledjük, az abiotikus stressz (hirtelen lehűlés) könnyen felboríthatja a fiatal növények energiaháztartását. A mikrogranulált startertrágyánk használatával erőteljes gyökérnövekedést, gyors és egyenletes kelést érhetünk el anélkül, hogy a gyökér közvetlen közelébe a gyökérképződést gátló anyagokat helyeznénk el. A Genezis Gold Starter NP mikrogranulátum csak a növény számára könnyen felvehető, kiváló vízoldékonyságú tápelemeket tartalmazza. A benne lévő nitrogén:foszfor tápelem-arány megfelel a csírázó növény optimális tápelemigényeinek. A foszfor mellé adagolt cink és más mikroelemek kiegészítik a foszfor gyökérképződésre gyakorolt hatását, elősegítve ezzel mind a gyökerek, mind a hajtásrészek kezdeti gyors növekedését. Használatukkal megelőzhető a növények antociános elszíneződése, felgyorsítható a csírázó növények korai fejlődése. A készítmény apró szemcseméretéből és szerkezetéből adódóan gyors vízfelvétellel és kiváló vízoldékonysággal rendelkezik. A startertrágyázás elmaradása esetén kukoricában egy tavaszi lehűlés okozta relatív foszforhiány kezelésére valódi PK oldatokat is használhatunk (Genezis Pétisol foszfor és kálium dús 9% N+14% P2O5+8% K2O). Használatukkal gyakorlatilag elkerülhető az ilyenkor jelentkező akár 10%-ot is meghaladó termésveszteség, ami a kezdeti gyors fejlődés megtorpanásával jelentkezhetne.
Ha tavaszi nitrogén alaptrágyázás, akkor Pétisó!
Szántóföldi kultúráinkban fontos szempont a jó tavaszi indulás. Nincs még egy olyan könnyen pótolható elem, mint a nitrogén, amely alapvetően meghatározza a termés mennyiségét és minőségét. Nélküle nincs hatékony fehérjeszintézis, klorofillképzés, növekedés. Gyakori hiánytünete a halványuló, majd sárguló, végül leszáradó levélzet. A Pétisó 39% (27% N+7 CaO+5 MgO) nem csak növényeinket táplálja, de segít megelőzni talajaink további savanyodását is. A Pétisóba kevert dolomit kalcium és magnézium karbonátjai – mint bázikus anyagok – gátolják a talaj savanyodását, emelik a pH-t, javítják más tápelemek felvehetőségét, a talaj szerkezetét, a talajmorzsák vízállóságát. Ne feledjük, kiszórásával hektáronként 228 kg/t talajjavító anyagot juttatunk ki. A Pétisóba melegen bekevert dolomit liszt ezenfelül kiváló tápelemforrás is. Az 50 mikron alatti dolomitszemcsék nedvesség hatására gyorsan reagálnak az AN komponenssel, így biztosítják a fiatal kultúrnövények jelentős kalcium- és magnéziumigényét, ami a gyökérnövekedést is segíti. Kapás kultúrákban, mint a kukorica, mindenképpen osztott kijuttatása javasolt. A 600-700 kg/ha Pétisó adag 2-3 részletben történő kijuttatása jól illeszkedik a kukorica tápelem-felvételi dinamikájához, egyben a kimosódás veszélye is csökken.
Ha egészséges és kiemelkedő terméshozamú növényt akar termeszteni, juttasson ki tavasszal megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot Genezis-termékek formájában!
SZERZŐ:
WWW.GENEZISPARTNER.HU
