A tökéletes egyezőség ritka, mint a fehér holló. Hasonlóból már több akad, s ezeket a jegyeket már később az elnagyoló emlékezet szokássá, megszokottá minősíti. A zabolátlan jelzővel is felruházható időjárás örök és egyben kifogyhatatlan témát nyújt ez ügyben.
Az idei márciust a tapasztalás közelsége miatt akár különlegesnek is minősíthető, hiszen egyszerre három évszakot idézett. A csillagászati és meteorológiai tavasz télies jegyeket viselő havazással, tartós hideggel és fagyos éjszakákkal párosult. Miközben a téliről egyik napról a másikra nyári időszámításra kellett átállítani a mechanikus és digitális mellett a saját biológiai óránkat is. Más oldalról viszont a rendkívüli jelzővel is csínján illik bánni, hiszen az idei március minden eleme már előfordult valaha, akár durvább formában is.
Innen szép nyerni
Az agrárszektor.hu portálon olvasható „Belvíz és hó – Meddig késhetnek még a mezőgazdasági munkák?” cím jól szemlélteti a hónap közepi állapotokat. „…Tegnap reggelre már az ország jelentős részét hótakaró fedte, melynek vastagsága északkeleten helyenként a 15 centimétert is meghaladja. A keleti országrészben a viharos szél, a hó, az ónos eső sokfelé jelentős károkat okozott például az áramszolgáltatásban.
A talaj teljesen telített nedvességgel, és a sok csapadék miatt elsősorban az Alföldön tovább nőtt a belvizes területek kiterjedése. A talaj hőmérséklete 5 és 10 centiméter mélyen jelenleg többnyire 1 és 3 fok között alakul, míg 20 centiméteren a 3 és 5 fok közötti a jellemző.
Az enyhe időt követő komoly fagyok ártanak a kultúrnövényeinknek. A korán induló gyümölcsöket, főleg a Dunántúlon már így is fagykárok érték a hónap elején, a héten azonban ezek a károk tovább nőhetnek, bár az északkeleti országrészben még nyugalmi állapotban van szinten minden gyümölcsfa.
Az őszi vetések sokfelé belvízben állnak, az Alföld déli részén egyes táblák kitárcsázása és újravetése már elkerülhetetlen. A vizes, sáros talajra gépekkel rámenni nem lehet, így késésben vannak a mezőgazdasági munkák is. …”
Jó, ha tudjuk
Az időjárás bár jelentős szerepet játszik, mégis csak egy a jövőt meghatározó tényezők közül. A K&H Bank sajtóközleménye néhány erőteljes mozgatórugóra hívja fel a figyelmet. „Komoly kihívás elé állíthatja a magyar agráriumot a 2020 után kezdődő költségvetési ciklus bizonytalanságai mellett a hazánkat körülvevő sertéspestis, valamint a dinamikusan növekvő ukrán mezőgazdasági termelés – hangzott el bank székházában megrendezett, az agrárium fő kérdéseinek és lehetőségeinek megvitatását szolgáló Agrár Klub rendezvényen.
Az elmúlt öt év értékelése mellett a jelenlegi és jövőbeni kihívásokat is felvázolták a szakemberek. „Mivel a 2020 utáni költségvetési periódus elvei még csak most kezdenek formálódni, nagy bizonytalanság övezi a várható támogatási mértéket. Itthon a jövedelem átlagosan több mint 50 százaléka származik támogatásokból, így ha az unió lecsökkenti vagy eltörli azokat, a vállalkozások jelentős része válhat veszteségessé” – hívta fel a figyelmet Tresó István, a bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője.
Az afrikai sertéspestis elterjedése már rövid távon is megoldást igényel. Habár hazánkban még nem jelentették be hivatalosan a járvány jelenlétét, a környező országokban rohamosan terjed, ami áttételesen több ágazat számára is problémát okozhat nálunk. A sertéstenyésztőknek számolniuk kell azzal, hogy a körülöttünk levő fertőzöttség a hazai vadon élő és a házi sertések elértéktelenedéséhez, végső soron pedig az állatállomány felszámolásához vezethet. Másodsorban pedig a növénytermesztést, azon belül is a takarmánytermelőket érintheti érzékenyen a betegség.
Mindezek mellett érdemes fokozottan figyelni a jövőben észak-keleti szomszédunkra is, mivel Ukrajna már most komoly agrárpiaci szereplőnek számít. A fejlett termelési technológiáknak és a magyarországinál átlagosan 40-50 százalékkal alacsonyabb termelési költségeknek köszönhetően kedvezőbb áron tudják értékesíteni terményeiket, ami azért különösen veszélyes, mert az ország két legnagyobb exportcikke – a búza és a kukorica – is megegyezik hazánkéval. A jelenlegi, körülbelül 40 millió tonna/év gabonaexport mennyiséget pedig még tovább fokozhatja a jövőben az egyelőre még szabadon álló földterületek termelésbe vonása. Mivel Magyarország számára a termőterületek bővítése nyilvánvalóan nem járható út, ezért versenyképességünket kizárólag hatékonyságnöveléssel tudjuk fokozni” – hívta fel a jövőbeli fejlesztési irányokra a figyelmet a szakember.
Üzleti világ
Szomszédságunk mellett a tágabb értelemben vett nemzetközi erőtér is nagy horderejű hírrel szolgált ezekben a hetekben: „Az Európai Unió szigorú feltételek mellett jóváhagyta, hogy a Bayer német vegyipari konszern felvásárolja a Monsanto amerikai vetőmagtermelő és agrár vegyipari céget – közölte Margrethe Verstager uniós versenyjogi biztos.
Az unió jóváhagyásának feltétele az volt, hogy a Bayer fenntartja a hatékony versenyt és innovációt a vetőmagok, növényvédő szerek és a digitális mezőgazdaság termékeinek piacain.
A bizottság az után hagyta jóvá az ügyletet, hogy a Bayer kötelezettséget vállalt több mint 6 milliárd euró értékű üzletrész értékesítésre, és így elhárultak a verseny sérülésével kapcsolatos aggodalmak.
Hozzátette: fontos a verseny annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági szereplők különböző vetőmagfajtákhoz és növényvédő szerekhez jussanak elérhető áron, és továbbra is olyan új termékek jelenjenek meg a piacon, amelyek megfelelnek a szigorú európai előírásoknak.
A Bayer 2016 szeptemberében tett 66 milliárd dolláros ajánlatot a Monsanto felvásárlására. A fúzióval az agrár vegyiparban és a vetőmag termelésben világméretekben meghatározó óriáskonszern jöhet létre. Az egyesülés után a Bayer árbevétele a jelenlegi mintegy 46,3 milliárd euróról 60 milliárd euróra, az alkalmazottak száma pedig 117 ezerről közel 140 ezerre emelkedhet.
Brüsszel a tavalyi év közepe óta vizsgálta versenyjogi szempontból a főként Roundup nevű gyomirtó szeréről és genetikailag módosított kukoricájáról és szójájáról ismert Monsanto felvásárlását. Az egyesüléssel a Bayer a jövedelmező, de vitatott GMO-üzlet részesévé válna.
A Monsanto a glifozát hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer, a Roundup termék tulajdonosa és gyártója, amelynek háztartási használatát az Európai Parlament azonnal, a mezőgazdasági felhasználását 2022. december 15-i határidővel tiltaná be.”
Határtalan hungarikum
Egy említésre méltó ebéd jól felépített fogássorának záró momentuma az egyáltalán nem lebecsülendő desszert. A hírfolyamot is valami hasonlóval zárhatjuk ezúttal. „Mérföldkőhöz érkezett a mangalicaágazat Japánban, hiszen a jövőben szervezett keretek között ellenőrizhetik ennek a kivételes magyar fajtának a tenyésztését – jelentette ki Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára Tokióban, a Japán Mangalicatenyésztők Egyesületének ünnepélyes alakuló ülésén.
A történelmi jelentőségű eredmény a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) kezdeményezésének és az azt követő többéves kitartó munkának tudható be, amelynek célja a fajta eredeti jellegének megőrzése – emelte ki Tóth Péter, a szervezet elnöke.
A szigetország fővárosának magyar nagykövetségén megtartott alakuló ülésen a mangalica tenyésztésével foglalkozó japán gazdák és szakmai szervezetek aláírásukkal szentesítették az új szervezet megalakulását.
A Földművelésügyi Minisztérium és a MOE által az idei év februárjában szervezett konferenciáján – amelyen 130 Kárpát-medencei, illetve amerikai, kanadai, spanyol, japán, francia, holland, szerb, norvég, portugál, szlovén és orosz delegáció képviseltette magát – a résztvevők célul tűzték ki a magyar mangalicasertés-fajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.”
SZERZŐ: TSZI
