A pandémia kitörése óta az idei harmadik negyedévben először fordult negatívba az agrárium üzleti hangulata – erről tanúskodott a Takarék AgrárTrend Index. Úgy tűnik, bármennyire ütésállónak is tűnt az ágazat, az energiaválsággal nem tud mit kezdeni.
Az eddig optimista ágazatokban is romlott a hangulat
Az 1918–1920-as spanyolnátha óta a koronavírus az első járvány, amely világszintű hatást gyakorol az emberiségre. A helyzet azonban szinte semmiben nem hasonlít az akkorira. A legnagyobb különbség a világ összefonódottsága mind fizikai, mint gazdasági értelemben. Ez az oka annak, hogy egy globális járvány ma sokkal gyorsabb és mélyrehatóbb változásokat hoz az emberek életében. Nehéz a dolguk az elemzőknek, mivel a pandémia olyan gazdasági turbulenciát hozott, ami megbontotta az eddig megszokott árhullámzásokat. A sertés árciklusa például már nem 3 év, hanem egy évnél is rövidebb, holott az állat biológiai ciklusa semmiben nem különbözik a járvány előttitől – mutatott rá Héjja Csaba, a Takarékbank agrárelemzője, amikor októberben bemutatta a sajtónak a pénzintézet legújabb AgrárTrend Indexét.
Gyorsan apadó jövedelmezőség
A sertéságazat helyzete pillanatnyilag a legkilátástalanabb, de a növénytermesztők is aggódnak a jövedelmezőség gyors romlása miatt. Tavaly év eleje óta először tört meg a növekvő optimizmus trendje az agráriumban.
Úgy tűnik, az élelmiszeralapanyag-termelés sem vonhatja ki magát az energiaválság hatásai alól – jegyezte meg Hollósi Dávid, a Takarékbank agrár üzletágának vezetője. A termelők azt tapasztalják, hogy nő az üzemanyagár, az inputanyagok – különösen a műtrágya – költsége. A boltokban is emelkedik az infláció szintje, eközben az agrártermékek átvételi ára már tetőzött, és most vagy nem változik, vagy csökken. A helyzeten a normatív támogatások csak némileg javítanak, ráadásul ezek éppen a legmagasabb árbevételt elérő növénytermesztőknél a legnagyobbak, míg az állattartásban elérhető bevételnek jó, ha az 5 százalékát teszik ki – derült ki a trendet magyarázó előadásból. Az egyes alágazatok nem egyformán látják a helyzetüket a növénytermesztésben sem. Búzából és kukoricából nincs az a mennyiség, amit el ne lehetne adni, és mindkettő ára nagyon magas. Az olaj drágulása kihat a növényolajpiacra is, így most a napraforgó is értékes. A kukoricatermesztők azért látják kissé borúsabban a helyzetüket, mert egyrészt gyengébb lett az idei termés a vártnál, másrészt az energiaárak elszabadulása miatt magasabb szárítási költségekkel szembesülhetnek a termelők, harmadrészt kérdéses ennek a nagy nitrogénigényű növénynek a jövő évi sorsa a műtrágyaárak tükrében. Héjja Csaba meglátása szerint a mai magas gabonaárak nem sokat fognak szelídülni az elkövetkező két évben, az inputoldal árszintje viszont gyorsan felzárkózik utána.
A tavalyi harmadik negyedévet jellemző optimizmus mostanra elszállt (forrás: Takarék AgrárTrend Index)
Rossz sorsú gyümölcstermesztők
Ami a zöldségtermesztést illeti, itt a védett környezetben végzett hajtatásban a legelégedettebbek a termelők. A gázárak emelkedése az ő esetükben még lehetőséget is hozhat. Írtunk róla, hogy a hazai, termálvízre alapozott palánta-előállítás lépéselőnybe kerülhet a holland, földgázra alapozott palántaneveléssel szemben. A szőlő-bor ágazat igen sok segítséget kapott a pandémia idején, és jól fogynak a borok is – ebben a szektorban kiegyensúlyozott a helyzet. Az egyetlen növénytermesztő ágazat, amelyik kifejezetten borúsan látja a jövőt, az a gyümölcstermesztés. Az almatermesztők két fagyos évjárat után most közepes termés mellett nyomott értékesítési árakkal szembesülnek, a baracktermelőknél pedig nem volt képes kompenzálni az áremelkedés a terméskiesést. Hollósi Dávid meglátása szerint a növénytermesztésben olyan mostoha sors várhat a gyümölcstermesztőkre, mint az állattartásban a sertéstartókra. „Ebben a kertészeti szektorban évek óta ugyanazok a gondok, nem látunk érdemi előrelépést. Elkéstünk a szerkezetváltással, a termelés elaprózott, és nem túl hatékony. Folyamatos a munkaerőgond, emellett romlik a klíma. Úgy tűnik, elveszítjük versenyképességünket a külföldi áruval szemben” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Az egyes alágazatok hangulatbarométere (forrás: Takarék AgrárTrend Index)
Az integráció védőernyője
Az állattartók között a legoptimistábbak a baromfitartók. Hiába abrakfogyasztó a tyúk, akár a sertés, ebben a szektorban kisebb tőkét gyorsabban lehet megforgatni, mint a sertéstartásban, emellett erős piaci védelmet jelent az ágazatot jellemző szoros integráció. Héjja Csaba úgy látja, a tojás árában még van mozgástér felfelé, amit a szabadtartásra való fokozatos átállás is támogat, noha a hazai tojásoknak csak harmada értékesül friss tojásként a kereskedelemben (a többit a vendéglátás, élelmiszeripar, közétkeztetés stb. szívja fel).
Hollósi Dávid arra int, a sertéstartásban is beindult egy erős koncentrációs folyamat, melynek végén sokkal kevesebb termelő kapcsolódhat majd egy-két vágóhídhoz. Mint megjegyezte: az intenzív állattartás egyben takarékosabb gazdálkodást is jelent a természeti erőforrásokkal, amire nagy szüksége van most a bolygónak.
Szerző: Gönczi Krisztina
