Nagy János professzor a magyar kukoricatermesztés kilátásairól
Árnövekedés és kiszolgáltatottság vár a magyar kukoricatermesztőkre, amivel szemben csak a nedvességmegtartó talajművelés és a gondos vetőmag- és termőhely-megválasztás lehet a megoldás. Nagy János, a Debreceni Egyetem világszerte elismert professzora válaszolt a MezőHír kérdéseire.
Három legyet egy csapásra
– Önt az ukrán agrárakadémia is elismerte: feltételezem, jó rálátása van nemcsak a kelet-európai tudományos, hanem a gazdasági életre is. Hogyan látja, mekkora fenyegetés a hazai mezőgazdaságra nézve a keleti, feljövő agráriumok jelenléte?
– Magyarország agroökológiai tényezői nagyon kedvezőek a mezőgazdaság számára. A mezőgazdaságunk versenyképességének megőrzésére, növelésére elsősorban a szaktudás jobb felhasználásával van lehetőség. A szántóterület nem növelhető, csak a hatékonyság javítása a járható út. Erre elsősorban a precíziós mezőgazdaság ad lehetőséget. A gazdálkodásban három célkitűzést kell követnünk, amelyeknek egyszerre kell eleget tennünk. Az első a magas színvonalú termelés, ez az alapja az árbevételnek. A második a költségek csökkentése. Fontos az üzemanyagok, a vegyszerek, műtrágyák, a termeléshez szükséges anyagok felhasználásának a csökkentése. A harmadik célkitűzés a fenntarthatóság. A precíziós gazdálkodás lehetővé teszi a talaj, a környezet kímélését. Fontos emellett a talaj termékenységének és vízkészletének a megőrzése. A pontos műtrágya- és vegyszerhasználat megóvja a környezetet.
A keleti országokban jó termékenységű, nagy kiterjedésű szántóterületek állnak rendelkezésre. A gazdálkodási eredményeik egyre jelentősebbek, de a műszaki-technikai feltételek még nem megfelelőek, ezért a terméseredmények alacsonyabbak. A gépesítés és a technológiai fejlesztések eredményeként a közeljövőben ezek az országok versenytársak lesznek.
Magyarország kukorica-vetésterülete átlagosan 1 millió hektár, ennek a növelésére nincs lehetőség és szükség sincs. Ehelyett a precíziós gazdálkodás eszközeivel lényegesen növelnünk kell a hatékonyságot. Szakszerűbb tudással, gazdálkodással csökkenthetők a költségek, és az átlagtermés hektáronként egy-másfél tonnával növelhető, amely legalább egymillió tonna többlettermést jelent. Ehhez a hatékonyságnöveléshez minden adottságunk megvan. Legfontosabb kihívás, hogy a tudományos eredményeket hasznosítani kell a gyakorlatban.
– Az utóbbi években Magyarországon is kezd polgárjogot nyerni az a szemlélet, amely nem elsősorban a nagy hozamok, a végsőkig hajszolt mennyiségi szemlélet alapján képzeli el a nyereséges mezőgazdaságot, hanem egy szofisztikáltabb, a fenntarthatóságot, talajkímélő elveket is fontosnak tartó technológiát követne a szántóföldi gazdálkodásban. Önnek mi a véleménye erről a kétoldalúságról?
– A precíziós gazdálkodás nagymértékben használja az új műszaki, technológiai-tudományos eredményeket, automatizálja a munkafolyamatokat.
Az első áttörést a 2 cm pontos helymeghatározás jelentette. Ez biztosítja a technológiai beavatkozások precizitását. A termelő vetőmagot takarít meg, a rávetés elkerülésével. Emellett műtrágyát és vegyszert is, a pontos tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatással. A talajművelési fogások pontos csatlakoztatása kíméli a talajt, és üzemanyag-megtakarítást eredményez. Mindezt segíti a gyorsan terjedő automata kormányzás. A precíziós gazdálkodás hatékonyságát lényegesen növeli a szenzorok fejlődése, a szakaszvezérlés lehetősége. A digitális adatgyűjtés, az adatátvitel korszerűsége a teljes gazdálkodást segíti, a tervezéstől a technológiai folyamatok pontos megvalósításáig. A nagyszámú adat átvitele, rögzítése, rendszerezése korszerűsíti a tervezést, a munkaszervezést. Lehetővé teszi az internetes és mobiltelefonos kommunikációt.
Fontos továbbá a nagy számban rendelkezésre álló színes, digitális talajtérképek értékelése, hasznosítása a víz- és tápanyag-gazdálkodásban. A digitális hozamtérképek lehetővé teszik az alkalmazott terméstechnológiák értékelését és hatékonyságuk elemzését a jövőbeni hasznosítás céljából. A precíziós gazdálkodás térnyerésének, a technológiák használatának az első szakaszában vagyunk. A folyamatot gyorsítja, hogy az új erőgépek, munkagépek már alapfelszereltségükben megfelelnek a precíziós használatnak, okos kivitelben készülnek. Miközben még félúton vagyunk az első generációs precíziós gépek, eszközök használatában, addig már itt van a gazdálkodás új, második, harmadik generációja. Már valós a növényállomány, a talaj térbeli megfigyelésére és a digitális adatok használatára alkalmas rendszerek gyakorlati működése. Rohamosan fejlődik a precíziós gazdálkodás adatainak, elemzéseinek okoseszközökre való továbbítása, ez nagyban segíti az agrárszakemberek tervező, végrehajtó, elemző, ellenőrző tevékenységét.
Fontos a genotípus, a talaj-előkészítés, a trágyázás, a növényápolás és a betakarítás összhangja
Ha bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv
– Milyen szerepet töltenek be ebben a szemléletváltozásban a tőszám-, öntözési és műtrágyareakció-kísérletek? Melyik a fontosabb cél a gazdák sikeressége érdekében: a hozam vagy a ráfordítás kontra jövedelmezőség aránya? Emellett a 2018-ban indult hazai öntözésfejlesztési program kapcsán sok szó esik arról, hogy muszáj lesz gyorsan pótolni az elmúlt évtizedekben kialakult tudás- és tapasztalathiányt – nehogy az öntözés felfejlődése rossz gyakorlatokhoz, tönkretett talajokhoz vezessen. Ön, aki sok öntözési kísérletet végzett, mit gondol, mekkora a veszélye ennek, és mit tapasztalt, mennyire tájékozott az átlag magyar gazdaság az öntözés szakmai fogásait illetően?
– A mezőgazdaságban sokkal nagyobb mértékben kell figyelembe venni a termőhelyi adottságokat. Ma is helytálló a több mint százéves szakismeret, amely szorgalmazta a szakszerű tájgazdálkodást. Ma úgy fogalmazhatunk, hogy a hatékony gazdálkodás alapja az ökoszisztéma alapos ismerete. A talajok minősége, állapota és vízgazdálkodása gondos szaktudással megőrizhető, és nem kíván különleges többletráfordításokat. A tönkretett talajok javítása viszont nagyon költséges.
Felértékelődik a szakszerű vetésszerkezet kialakítása, a növények, fajták, hibridek kiválasztása a termőhelyi adottságoknak megfelelően. A fajta- és hibridspecifikus termesztéstechnológiákhoz megbízható ismereteket szerezhetnek a gazdák az egyetemek szántóföldi tartamkísérleteinek eredményeiből. A Debreceni Egyetemen rendelkezésre állnak az Európában egyedülálló talajművelés × trágyázás × öntözés × növényszám × genotípus kölcsönhatás-kísérletek, több mint 38 évjárat pótolhatatlan adataival, tudományos eredményeivel.
Az Európában egyedülálló könyv megjelent angol, német, spanyol, orosz és ukrán nyelven is
– Az MTA egy korábbi kutatása szerint a következő évtizedekben a kukorica termesztése is kérdésessé, nehezebbé válhat a Kárpát-medencében, s akár 20 százalékos általános hozamcsökkenés is bekövetkezhet a felmelegedés, a szélsőséges időjárás miatt. Osztja-e ezt a prognózist, s ha igen, mit gondol, képes-e a hazai nemesítés felvenni a versenyt egy ilyen kilátással? Az említett kutatásból ráadásul az is kiderül, hogy az időjárási anomáliákat egy határon túl már a plusz input és az öntözés sem képes kompenzálni. Ha bekövetkeznek a legrosszabb forgatókönyvek, és a búza, a kukorica jövedelmezősége csökken, milyen növényfajtákat tart ígéretesnek a váltásra?
– A mezőgazdaságot jelentősen sújtja az általános felmelegedés, melynek mértéke országos átlagban 1–1,5 °C. Ettől nagyobb kárt okoz az időjárási szélsőség gyakoriságának növekedése. Ezek a szélsőségek a terméseredményekben 30-35 százalékos ingadozást mutatnak, ami kiszolgáltatottá teszi a gazdálkodókat, és az árak növekedéséhez vezet. Mindent meg kell tenni a termesztéstechnológiák szakszerűségének, pontosságának növelésével az ingadozások mérséklésére. Ezek közül is a legfontosabb a talajainak vízkészletének megőrzése, hatékony hasznosítása a növények fejlődéséhez. Amennyiben a tenyészidőszak hosszabb és melegebb lesz, a helyes válasz a megfelelő növények, fajták, hibridek kiválasztása. Lehetséges lesz hosszabb tenyészidejű fajták, hibridek termesztése, ha növeljük a vízmegőrzést, a hatékony vízfelhasználást, és a jelenleginél lényegesen nagyobb területen tesszük lehetővé a szakszerű öntözést. Ezt jól bizonyítják a debreceni öntözéses kísérletek eredményei, amelyek szerint fontos a genotípus, a talaj-előkészítés, a trágyázás, a növényápolás és a betakarítás összhangja.
Még félúton vagyunk az első generációs precíziós gépek használatában, de már itt van a gazdálkodás második, harmadik generációja.
A nemzet aranya és a mesterség népszerűsége
– Hadd kérdezzek egy személyes vonatkozásút is. Látva, mi mindent elért tudósként, mi az, amit tervez, amit meg akar valósítani?
– Nagy öröm számomra, hogy a korábban írt kukoricakönyvem megjelent angol, német, spanyol, orosz és ukrán nyelven, és az Ukrán Mezőgazdasági Akadémia külső tagjának választottak, ez nagy megtiszteltetés.
Az Európában egyedülálló, a Kukorica, a nemzet aranya c. könyv (melyet 26 társszerzővel írtunk) mellett a legbüszkébb az egyetemi oktatás színvonalának növelésére, eredményességére vagyok. A Debreceni Egyetemen 5 évvel ezelőtt az osztatlan agrár mesterképzésben teljesen új képzési terv alapján „Precíziós gazdálkodás” oktatását kezdtük meg. A képzés felöleli a tárgya tudományos alapjait és a precíziós termesztéstechnológiák teljes rendszerét. Az ötéves mesterszakos hallgatók a képzés ideje alatt egyénre szabott gyakorlati feladatot valósítanak meg. Az előadásokat Búvár Gézacímzetes egyetemi professzor tartja, biztosítva a naprakész, legmagasabb tudományos színvonalat és gyakorlati alkalmazásokat. A mesterszak évről évre népszerűbb. 2022 júniusában agrármérnöki diplomát kapnak az új képzés első végzettjei. Büszkén mondhatom, hogy ők a végzést követően első naptól alkalmasak lesznek a precíziós gazdálkodás tervezésében és annak gyakorlati megvalósításában kiváló mérnöki tudással részt venni. Természetesen a legjobbakat várjuk a Kerpely Kálmán Doktori Iskolába, további nemzetközi szintű tudományos kutatómunkára és innovációs együttműködésre, közös sikerekre.
Kohout Zoltán
