Az alábbi összkép egy június közepén készült körkérdés alapján állt össze. Azt tükrözi, ahogy az 50 és 500 hektár közötti területen búzát termesztők látják az idei évet. Kitérünk a globális helyzetre és az árakra is.
Ahhoz képest, hogy november 13-án még csak 804 ezer hektárnyi búza volt elvetve az országban, a magas áraktól hajtva egészen jól rákapcsoltak a magyar gazdák. A végeredmény valahol 900 ezer hektár körüli bevetett terület lehet. Üröm az örömben, hogy ez még mindig nagyon kevésnek számít, két évtizede nem volt példa ilyen kis termőterületre.
Nem lesz rekord
Mázlink volt a téllel
Borsod megyében nagyon rosszak voltak a körülmények a vetés időablakában. „Október első felében az 500 hektár felét tudtuk elvetni, aztán a terület negyedén még vetőgéppel sikerült a munka, de az utolsó egynegyedét már csak műtrágyaszóróval tudtuk elszórni november legvégén” – összegez a Bükk lábánál egy 1 500 hektáros gazdaság vezetője. Ugyanezt halljuk Jász-Nagykun-Szolnok megyéből is, ahol a 70 hektár zöme szórva lett elvetve. Az egész országot tekintve nagyjából a tervezett terület 40–45 százalékán csak novemberben valósult meg a búzavetés. Szerencsére a kései kelésű állományokra jól jött az enyhe tél és a hűvös tavasz. Tavasszal a csapadékhiány is mérsékeltebb volt, mint tavaly. A februári fejtárgyázást követően egészen helyrejöttek az állományok.
Boldog volt az, aki bokrosodott állománnyal ment a télbe (fotó: Gönczi Krisztina)
Kevés volt az eső, de jókor jött
A legtöbb gazdaságban ugyanis sikeresen időzítették a szilárd műtrágya kijuttatását, háromból két esetben tökéletes ütemben és mennyiségben érkezett meg rá az eső, és így volt ez a további fejadagokkal is. Baranyából, Borsodból, Bács-Kiskunból és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből azt halljuk, hogy a fejtrágya három részletben került ki a táblákra, míg Békésben jellemzően egy-, legfeljebb kétszeri adaggal számolnak. A csapadékviszonyokkal sincs szerencséjük a gazdáknak ebben a térségben: a tavaszi hónapokban összesen 100 mm esőt kapott a megye – tudjuk meg egy szakembertől, aki mind a 98 ezer hektárnyi itteni búzára rálát. Veszprém megye is egyre inkább az aszályra rendezkedik be: a gazdák növelik az első fejtrágya mennyiségét, és a meteorológia függvényében döntenek arról, lesz-e kiadva további tápanyag.
A száraz időjárást néhányan lombtrágyákkal, növénykondicionálókkal és/vagy talajbaktériumok felhasználásával tompították, a talaj tápanyag- és vízkészletét kímélő vetésforgók alkalmazását, illetve az altalajlazítást is sokan dicsérik, meggyőződéssel végzik. A szántás elhagyása a legtöbb megkérdezett gazda szerint rossz ötlet, túl sok növény-egészségügyi hátránya lenne a szármaradványok és a pockok miatt. (Egyébként a pocok idén megkímélte a mezőket.)
Tompított inputdrágulás
A folyékony műtrágya kifejezetten jól hasznosulna szárazság idején, csakhogy ehhez kell egy forgalmazó, aki a kijuttatásig vállalja a vásárolt mennyiség tárolását. Szomorú, de néhány elosztó telephelyet felszámoltak az utóbbi időben, így gazdaságtalan távolságba került a termék a korábban ellátott tábláktól. Ezt halljuk például Bács-Kiskun megyéből és Hajdú-Biharból. Érzékelni azt is, hogy a tavalyi alacsony pétisóárak sokakat mozgattak meg, rengeteg szilárd tápanyagot bespájzoltak a termelők vagy a saját gazdaságukba, vagy egy bértárolóba, így az idei áremelkedés csak lassan érte el őket. Nem ez a helyzet a növényvédő szerekkel; ezeket már a magasabb áron rendelték. A gombaölők felhasználása sokfelé rutinból történik, növényvédelmi oka az alkalmazásnak június közepéig nem volt, és ez az egész országra igaz. Ott sem alakultak ki levélbetegségek, ahol az első kezelés elmaradt (a hagyományosan száraz országrészekben erre bőven akadt példa). Mivel a kalászvédelem mindenütt kötelező lépés, mostanra ezen is túl vagyunk, és ezzel még egy fontos kockázati tényezőt kikapcsoltunk. Idén nem lehet majd panasz a fuzáriumos szemekre. Békés megyében is tanultak a gazdák a két évvel ezelőtti, eladhatatlan termésből, és most szinte senkit nem találni, aki kihagyta volna az utolsó védekezést. A gyomirtás eredményével viszont nem lehet dicsekedni idén. Ősszel ott sem biztos, hogy maradt idő a védekezésre, ahol ez a technológia része, így szinte mindenütt tavaszra maradt a kezelés, ami csak fél sikert hozott. Sokfelé látunk pipacsos, széltippanos, fénycirkos táblákat. Baranyában és Veszprém megyében külön kiemelik a termelők, hogy kudarcosnak érzik az idei védekezést. „Főként a homokos foltokban magasodik a búza fölé a széltippan” – vallja be egyikük, aki 50 hektáron takarítja be idén a termést.
A rovarkártevőkkel csak mérsékelten akadt gond az idén, ezek sem szerették a hideg tavaszt. A végjátékban Borsodban a vetésfehérítőt emlegetik, Békésben a levéltetveket, gabonaszipolyt, de valójában inkább rutinból került a kalászvédelem idején rovarölő is a tartályba. Csak néhol voltak olyan bátrak, hogy feleslegesnek tartották ezt is bekeverni. Összességében nagyon egyszerű volt az idei szezon növényvédelme, és az inputok áremelkedésén is sokat tudott tompítani a szakma.
Virágzás idején jellemzően sikerült permetezni (fotó: Gönczi Krisztina)
Jó átlagos évjárat
A hazai állomány most sokkal szebb képet mutat, mint amit decemberben vagy akár márciusban láttunk. Más kérdés, hogy egy rossz rajt után kicsi az esélye a csúcsdöntésnek. A gazdák körében érdeklődve az a benyomásunk, hogy a tavalyihoz hasonló lehet az idei országos átlag (5,3–5,4 t/ha), ami egészen jó. Mivel a szalmák most rövidebbek, a júliusi szélviharok is kisebb eséllyel tesznek kárt a termésben. Tulajdonképpen egyetlen komoly veszélyforrás maradt: ha viaszérés környékén tartósan 30–35 fokos meleg lesz, megszorulhat, kényszerérhet a szem. Lapzártánkkor 30–35 fokos hőség tombol. Ám az idei, kisebb termőterület miatt nem lesz meg az 5 millió tonnás össztermés, inkább 4,8–4,9 millió tonnára van kilátás. 2012 óta nem fordult elő, hogy 5 millió tonna alatt teljesítsen az ország búzából.
Hazánk persze kis pont a térképen. Európában, Kanadában, Oroszországban, Ukrajnában és Ausztráliában is sokat javultak a terméskilátások. Az európai termés-előrejelző rendszer szerint idén a közösség az ötéves termésátlagot 4 százalékkal múlhatja felül. Az amerikai elemzők szerint (USDA, júniusi jelentés) a teljes európai termés 5 százalékkal fogja meghaladni az ötéves átlagot, 137,5 millió tonna lehet. A legnagyobb termelőket tekintve a franciák 37,5 millió tonna búzát takaríthatnak be, a németek 22,9 millió tonnát, a lengyelek 12 milliót és románok 9,2 millió tonnát. Ukrajnában, a másik nagy piaci szereplőnél, 29,5 millió tonnás termésre van kilátás, ami 16 százalékkal lenne több a tavalyinál, de az ötéves átlagot is 11 százalékkal haladná meg.
Az oroszok pedig a piaci árakat látva egészen megtáltosodtak, június első hetéig vetették a tavaszi búzát. Most már az a kérdés, hogy a tenyészidőszak hátralevő része a kegyeibe fogadja-e a későn elvetett magot. Egy biztos, az őszi vetések csapnivalóan indultak náluk (is). A teljes idei orosz termést az USDA június elején mégis 86 millió tonnára becsülte, 11 százalékkal többre az ötéves átlagnál. Ezzel a Nagy Medve megtarthatja topexportőri pozícióját a globális piacon.
Árkilátások
Mivel eddig mindenhol időben megérkeztek az esők, így az elemzők emelték a várható hozamokat. Ez persze a termény árának eséséhez vezetett. A párizsi MATIF-on a szeptemberi szállítású búzával egy ideig 205 eurós áron kereskedtek. Az esést gyorsan egy visszakorrigálás követte (210 euróra). Ez persze megint fordulhat egyet, ha az USDA a júniusi jelentésben növeli a világ búzakészleteit. Vagy csökkenti. Egy biztos: a magyar gazdálkodók többsége még csak a várható termés kis részére kötött szerződést. Míg az ó búza tonnáját el lehetett adni 68–70 ezer forintért, addig az újat már csak 60–63 ezerért akarják megvenni a kereskedők. És ezen még a forint erősödése is ronthat, ha úgy fordul a kocka. Panaszra csak akkor lesz okunk, ha a biztató május után mégiscsak megszorul a szem.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
