Még ritka betegségnek számít a hantavírus, ezért nehéz is diagnosztizálni, főleg Covid idején, amikor nem is rá gyanakszik az orvos. A mezőgazdaságban dolgozók vannak a leginkább kitéve a fertőzési kockázatnak.
Az erdőből indul és a terménytárolóig juthat a hantavírus (forrás: wikimedia.org)
Ritka, de veszélyes
Az ember az állati vizelettel szennyezett vízzel vagy talajjal érintkezve fertőződhet hantavírussal. A kórokozó legtöbbször a légutakon keresztül hatol be a rágcsálók megszáradt vizeletből képződő porral együtt (zoonózis). Európában és Ázsiában évente átlagosan 100 000 esetet regisztrálnak. A betegség tünetei hasonlíthatnak a koronavíruséra: újvilági változata a tüdőt károsítja, és minden második beteg belehal. Óvilági (európai) verziója influenzaszerű tünetekkel indít, végül vérzéses lázat és veseelégtelenséget okozva a betegek 5-10 százalékát öli meg, de ez is két-háromszor nagyobb, mint a Covid becsült mortalitása.
Eddig összesen 41 hantavírusfajt azonosítottak, Magyarországon is jelen van több változata, de jellemzően nem okoznak humán megbetegedést. Évente 6-16 olyan eset kerül az orvosok látóterébe, amiről bebizonyosodik, hogy hantavírus okozta. A betegség azonosítása a pandémia idején még lassabban megy, mint máskor, mivel először a Covidra gyanakszanak a szakemberek. Egy 2016-os PhD-munka szerint a legfertőzöttebb régió hazánkban az Északi-középhegység és az Észak-Dunántúl.
Foglalkozási ártalom
A hantavírus egyre gyakoribb, és bizonyos foglalkozások nagyobb rizikót jelentenek a megbetegedés szempontjából. Egy hivatalnok sokkal kevésbé találkozhat egérürülékkel szennyezett porral, mint egy mezőgazdasági dolgozó, aki a magtárban vagy a takarmányok körül tevékenykedik. A Robert Koch Intézet (RKI) szerint csak idén 475 fertőzést regisztráltak Németországban, ami több, mint a legutóbbi rekordéveben, 2017-ben volt. A kutatók szerint a klímaváltozás a fő oka a fertőzési csúcsok sűrűsödésének.
Véleményük szerint a vöröshátú erdeipocok lehet az elsőszámú terjesztője a kórnak. A rágcsáló szaporodási csúcsai a tölgy és a bükk termésingadozásait követik. Az említett fafajok többéves ciklusokban teremnek sok makkot, de ezek a ciklusok a klímaváltozás hatására rövidülni kezdtek, így a pocok gradációja is egyre gyakoribb. A vírus a rágcsálók között akadálytalanul terjed, nem okozza a kisemlősök halálát, és előbb-utóbb a terményraktárakban köt ki. Évente 4-5 új járvány indul el az emberiségben, aminek a háromnegyede az állatvilágból kiszabaduló kórokozó – írtuk meg márciusban.
