Az idei évben immár hatodik alkalommal rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát, amelyen a már megszokott módon rendkívül tartalmas és hasznos, a mezőgazdaság témakörét szerteágazóan érintő előadásokat hallhattak a megjelent vendégek egyidejűleg több szekcióban. Ebben a cikkben egy olyan előadást mutatunk be, amely a gyakorlati munkához is sok fontos átgondolnivalót tartalmazott.
Agronómia nélkül a precíziós gazdálkodás csupán a virtuális valóságot jeleníti meg
A digitalizáció az agronómiai ismeretek hiányában értelmetlen lenne: nélkülük ugyanis csupán a virtuális valóságot jeleníthetjük meg, s a gépeinkbe és munkaeszközeinkbe szerelt műholdas rendszereink mindössze egy fejlett farmszimulátor szintjét képviselhetik. Fontos, hogy a szakma felzárkózzon, s alkalmazza az agronómiai elemeket is.
Csak az adott évjáratban valóban hatást gyakorló tényezőkre koncentráljunk
A legnagyobb problémát a kontinentális klíma jelenti
Ha megfigyeljük, hogy a kukorica termésmennyisége miként reagál a műtrágyázásra vagy az éven belüli tenyészidőben lehulló csapadék mennyiségére, egyértelműen tapasztalhatjuk, hogy a csapadékkal mutat szoros összefüggést. Az input anyagok is csak elegendő csapadékmennyiség mellett fejthetik ki jótékony hatásukat.
A hatástalannak bizonyuló inputtal csak a költségeink emelkednek
Egy másik kísérletükben a tőszám jelentőségét vizsgálták 20 kukoricahibriddel, 7 kísérleti helyszínen. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kísérleti helyszínekből 4 adott releváns, jól használható adatot.
Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója
Az említett háttéradatok mind-mind szükségesek a differenciált vetéshez, amit még kombinálhatunk a megfelelő műtrágyázással, de fontos figyelembe venni a zóna- és az évjárati hatást is.
Igásló vagy versenyló
A módszer rendkívül érdekes. A nitrogénreakció például nullának tekinthető az egyik hibrid esetében, amely magas tőszámmal is jól termeszthető, jól sűríthető; még extrém magas tőszám esetén sem igényli az 50 cm-es tőtávból adódó tőszám-egyenletességet, tehát rendkívül jól sűríthető, igásló típusú hibrid.
Tápanyag-reakció – nem mindig ott tapasztaljuk, ahol gondolnánk
A kísérlet második évében ugyanazon a területen magasabb – például 15 tonna körüli – termésszintet mértek a piros és a sárga zónában, miközben tápanyag-reakciót nem. 18 tonnás termésszinten a tábla legjobb részén viszont tökéletes nitrogénreakciót találtak. Sajnos azonban ezekről az igen fontos tényezőkről gyakran nem veszünk tudomást. Ezek a faktorok akkor is hatnak, ha nem „precízen” műveljük a földjeinket: precíziós gazdálkodás esetén pedig még nagyobb a jelentőségük. Ha már precíziós gazdálkodásra alkalmas, drága gépeket és munkaeszközöket vásároltunk, erre is érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni.
SZERZŐ: CSOMOR ZSOLT
