Szántóföldi Szemlekörök néven tartamkísérleti parcelláit és demófarmjait mutatta be az AGRO.bio Hungary Kft., kilenc helyszínen, más-más talajviszonyokon demonstrálva a talajoltás és a tápanyagfelvétel összefüggéseit.
A Pro-Feed Kft.-vel és a Csernozjom Kft.-vel közös bemutató gyakorlatilag egy tél végi szántóföldi szemle volt. A kilenc állomása közül az Agrárágazat stábja a Martonvásár-Lászlópuszta határában lévő őszibúza-tartamkísérlet bejárásában és egy dunapataji demófarm repcetáblájának szemléjén csatlakozott a rendezvényhez.
Tartamkísérletek számokkal és tapasztalatokkal
A martonvásári tartamkísérleteket házigazdaként természetesen Dr. Árendás Tamás mutatta be a résztvevőknek. Az Agrártudományi Központ (korábban MTA Kutató) intézetéhez 15 tartamkísérlet tartozik, a legidősebb már 1958 óta szolgáltat termesztési, kísérleti adatokat a kutatóknak. Az AGRO.bio Hungary Kft.-vel közösen kezdett – immár a 16. – tartamkísérletet 2017 őszén indították, a kontroll mellett 4 különböző kezelés hatását demonstrálva, 4 ismétlésben. A korábbi kukorica, tavaszi árpa, majd olajretek után most az okt. 14-i vetésű őszi búza, jövőre pedig napraforgó lesz a kísérletben.
A martonvásári tartamkísérletben barna erdőtalajon bizonyíthattak az AGRO.bio termékei, de a talajtípusokat leszámítva más érdemi különbség nem volt a kísérleteink feltételeiben – hangsúlyozta Daoda Zoltán szakmai igazgató. Mindenhol ugyanazt a vetőmagot, ugyanazt a tápanyag-kijuttatást és egy-egy helyi anomáliát leszámítva ugyanazt a növényvédelmi kezelést kapták a parcellák. A kísérlet célja tehát minden esetben a BactoFil, a BactoFil Kalászos + Algater-, valamint az Algater + Cell-kezelések rövid és hosszú távú értékelése volt.
Daoda Zoltán szakmai igazgató, AGRO.bio
Visszahozható a biológiai termelés?
A termékenységet több szempont befolyásolja – ez a termelőknek sem újdonság. De vajon tudjuk-e, hogy a talaj pufferelő képessége is kezd kimerülni? Vagy tisztában vagyunk-e azzal, hogy amíg a gépeink amortizációját automatikusan levonjuk az értékükből, addig a legfőbb termelési értékünk, a termőtalaj nem amortizálódhat. Sőt! Értékmérő tulajdonságait csak növelnünk lehetne/kellene, mind a remélt árbevételünk, mind a talajunk érdekében. Minden jónál lehet jobbat csinálni – hangzott el a rendezvényen. A talajélet iránt fogékony (és számoló) gazdák már megtapasztalták az ősszel kijuttatott szárbontók, valamint a tavaszi talajoltók hatását, így növelve a talaj szervesanyag-tartalmát, segítve a N-megkötést, a foszformobilizációt, lényegében csökkentve akár a kijuttatandó műtrágya mennyiségét.
Ha már műtrágya…
A műtrágyázás nem ellensége a talajoltást folytató termelőnek, sőt. A tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen, csak okszerűen kell végezni. Megfelelő talajbiológia mellett sem elhagyható a pótlás, még akkor sem, ha a Green Deal alapján majd 50%-os műtrágya- és növényvédőszer-csökkenést várnának el a döntéshozók. A megoldás sokkal inkább az észszerűségben fog rejleni, és ennek egyik eszköze talajaink megismerése, méghozzá mérési adatokkal alátámasztott, pontos megismerése lesz. A kötelezően előírt (olykor kiskapukkal kijátszható) talajmintavétel sem reprezentatív, sem hasznos nem volt az adott területre nézve. Már egyértelműen látszik (precíziósan gazdálkodók adatai alapján), hogy az 5 évente, 5 hektáronként, a talaj felső 30 cm-éből vett talajmintavétel eredményei alapján táblaszintű jó döntés nem hozható. A szélsőséges klimatikus hatások okán a hozamok növelésének lehetőségét nem a genetikában kell tovább keresni, amíg a szűk keresztmetszet a talajaink állapota. Ennek vizsgálatához Dr. Vona Márton, a Csernozjom Kft. által forgalmazott talajszkennert mutatta be működés közben. A holland gyártású szkenner 5 ismétlésben, rövid (8-10 perces) validálási idővel méri a talaj agyag%-át, szervesanyag-tartalmát, pH-ját, kationcsere-kapacitását és N-P-K-tartalmát. Információ és kontroll nélkül lehetetlen befolyásolni a talajaink értékét, majd a növényeink életfeltételeit, gépeink pedig hiába tudnak cm-pontosan közlekedni a földjeinken, ha mi azokat nem ismerjük foltszinten.
Ha már a felvásárlási árat nem befolyásolhatjuk
A dunapataji repcetáblában SzabóIstván, a Pro-Feed Kft. üzetág-fejlesztési igazgatója hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hideghatáson már túlesett repcénk leendő hozama hányszor eldőlni látszik a szezon végéig. A csapadékot ugyan nem tudjuk befolyásolni, de a jól megválasztott vetőmag után a talaj nedvességmegtartó képességét igen, a növény elágazóképességét, a levelek számát, a virágok majd a becők számát is. Tehát valójában minden termelési fázisban hozhatunk a talajunk és a leendő repceterméshozamunk érdekében jó döntést, pl. BactoFil Repce-, valamint Cell kezeléssel.
SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ
