A mezőgazdasági üzemekben a termények jelentős részét a teljes egész évi termelési ciklusra kell megtermelni és eltárolni. Ezeknek legnagyobb része az állatállomány teljes évi etetéséhez szükséges tartósított szálastakarmány, széna, szalma és szenázsfélék, tömegtakarmányok, szilázsok és szemestakarmányok. Emellett egyéb kereskedelmi célra termelt termények tárolásáról is gondoskodni kell, ezek többségét más szemes termények adják.
A megtermelt szálastakarmányok jelentős részét kitevő gyep, lucerna és egyéb szénafélék, valamint az alomszalma betakarítását – döntő többségében – hengeres vagy szögletes nagybála készítésével takarítják be.
A kisebb állatlétszám vagy rövidebb tárolási idő utáni felhasználás esetén nem ritka a bálák egyedi tárolása. Természetesen ebben az esetben is, mint egyébként, feltétel a megfelelő tömörségű és geometriai méretű, alaktartó bálák készítése, megléte. Ezt a tárolási módot támogatja, hogy egyes bálakötöző anyagot gyártó cégek termékeiben az időjárási viszontagságoknak ellenálló hálós kötözőanyaggal kombinált, UV-nak ellenálló fóliák is megjelentek (1. kép).
1. kép. Egyedi hengeres bálatárolás védőfólia alkalmazásával
Ugyancsak kisebb állatlétszám mellett – pl. ló- vagy hobbiállattartásban – a nagybálák tárolására kisebb színek is megfelelőek. A nagyobb állatlétszám mellett, különösen a tehenészetek vagy a húsmarhatartás esetén az állományoknak a takarmányozásában a napi 4-6 kg széna etetésére kell számolni, és az alomszalma felhasználása miatt nagy volumenben, több ezres darabszámban kell a hengeres, illetve szögletes nagybálákat eltárolni.
A nagy mennyiségű szálastakarmány – gyep, rétifű, pillangósok – széna-, alom- vagy akár takarmányszalmakénti igényének kielégítésére a tárolás sok esetben szabadtéri tárolóterületen, „szérűben” oldható meg. Ez esetben a háromszög vagy négyszög-keresztmetszetű, hengeres vagy nagy szögletes bálakazlakat ömlesztett szalmával „hajalni” kell, majd ezt követően fóliaborítással kell védeni a beázástól (2. kép). Idekapcsolódik, hogy a beázás elkerülése érdekében a talajfelszínt is megfelelően elő kell készíteni, el kell munkálni a csapadékvíz elvezetése céljából.
2. kép. A szabadban, kazalban tárolt bálákat fóliaborítással lehet védeni az időjárási igénybevételek ellen
A fóliába csomagolt hengeres bálákat – a fólia igénybevételének csökkentésére – célszerű lapjával egymásra rakni, és ebben az esetben is négyszög-keresztmetszetű kazlakat tudunk építeni. A hengeres vagy szögletes nagybálák kazalba rakására kisebb méretű kazlak esetén a bálafogó munkaszerszámmal vagy szúrótüskével felszerelt, kisebb emelőmagasságú törzscsuklós vagy traktoros vagy nagy emelőmagasságú teleszkópos homlokrakodók használhatóak (3. kép).
3. kép. Teleszkópos rakodókkal biztonságos bálakazlak rakodhatók
A tárolás során biztosítani kell a bebálázott takarmány – széna-, szalmafélék – beltartalmi értékeinek megóvását, de nagyon fontos egyéb előírások, mint pl. az OTSZ 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet betartása, mely a bálázott anyagok tárolóterének biztonságos kialakítására vonatkozik. Természetesen a bebálázott szálastakarmányok, különösen az értékes beltartalommal rendelkező rétifű és lucernaszéna, valamint a takarmányként feletethető kalászosgabona-szalma és lehetőleg az alomszalma egy részének a tárolása épített tárolókba, szénapajtákba, színekbe történhet, elsősorban a minőségi paraméterek megóvása szempontjából.
4. kép. A gondosan berakodott bálákkal a tárolótér is maximálisan kihasználható
A széna- vagy szalmafélék báláinak téli tárolása során keletkező veszteségeit fedett tárolókban, szénapajtákban, színekben való tárolással lehet csökkenteni. A szénapajták vagy tárolószínek lehetnek zárt, könnyűszerkezetes, fém- vagy fóliaborítású épületek vagy faszerkezetű, nyitott oldalú színek, pajták. A betárolást és a termelési ciklus alatti kitárolást, a bálázott takarmány manipulálását, szállítóeszközre vagy akár keverő-kiosztó kocsira történő rakodását megfelelő bálafogó munkaeszközzel szerelt homlokrakodóval lehet biztonságosan elvégezni. A betároláskor – a pajta vagy szín minél tökéletesebb helykihasználása céljából – a bálákat szorosan és precízen egymáshoz kell illeszteni. Ez a bálarakat stabilitása és a pajta vagy szín vázszerkezetének, szilárdsági igénybevételének minimalizálása szempontjából is nagyon lényeges (4. kép). A gondatlanul, hanyagul berakodott bálák ronthatják a tárolópajta vagy szín helykihasználását, emellett a tároló tartószerkezetének szilárdsági igénybevételét is növelhetik (5. kép).
5. kép. A hanyagul berakodott bálák rontják a stabilitást és a helykihasználást
A monodiétás TMR etetési technológia a szarvasmarhatartásban, már a tehenészetekben, de a húshozamú marhatartásban is általánosnak tekinthető. A szénafélékből, szilázsokból, szenázsokból, abrakból és a különböző takarmánykiegészítőkből álló keverékeket az egyéb kistestű állatok, juhok, kecskék etetésében is széles körben alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az erre a célra megtermelt takarmányféleségeket az egész termelési ciklusra tartósítva be kell tárolni.
A szálastakarmányok, gyepalapú takarmányok, fűfélék, pillangósok, takarmánykeverékek, valamint teljes növényként betakarított kalászosok, silókukorica és cirkos keverékek aprítással, szecskázással egy- vagy kétmenetben történő betakarítása, a tárolótérre történő beszállítása után legnagyobb volumenben falközi silókba vagy fóliahengerbe kerül betárolásra, tartósításra (6/a-b. kép).
6/a-b. kép. A szenázs és szilázs alapanyag tárolása falközi silóban és fóliahengerben
A falközi silókba betárolandó szecskázott anyagot a megfelelő műszaki eszközökkel, traktoros tolólapokkal egyengetni kell, és nehézgépekkel kell járatni. A fóliahengeres tárolás esetén a megfelelő tömörség a fóliatöltő gép előtolásával állítható be. A betárolt szilázs/szenázs alapanyag biokémiai erjedési folyamatainak biztonságos lefolyása érdekében fóliahenger esetében el kell kerülni a fólia sérülését, vagy ha ez megtörténik, a fóliát azonnal ki kell javítani. A falközi silókat pedig szalmával le kell fedni, és fóliával le kell takarni. A fólia sérülésének elkerülése érdekében azt biztonságosan rögzíteni kell (7. kép).
7. kép. Fóliatakarással biztonságos a falközi silók erjedési folyamata
A falközi silókból a kitárolás akár több hétig is eltarthat. Ezért az oxidációs károk elkerülése érdekében törekedni kell a minél zártabb, egyenletesebb felületű silófal hátrahagyására (8. kép).
8. kép. A siló kitárolása során törekedni kell az egyenletes silófal kialakítására
A termelés folyamatos fenntartása érdekében a mezőgazdasági üzemben, az üzemi felhasználásban szintén takarmányozási vagy egyéb (pl. üzleti, piacpolitikai) szempontok miatt szükséges a megtermelt szemes termények tárolását megoldani. Ehhez a szemes termények – kalászos gabonák, kukorica, napraforgó stb. –biztonságos tárolásához szükséges (átvételi, tisztítási, szükség szerint szárítási) technológiai vonal kiépítése elengedhetetlen.
A szemes termények esetében – különösen a piaci értékesítésre szánt terményeknél – nagyon fontos a betároláskori beltartalmi jellemzők ismerete, és azok megtartása a tárolási folyamat során. Éppen ezért a tárolótelepre érkező szemes terményekből mintát vesznek. A mintavételezés történhet kézi eszközökkel vagy automata robotkarokkal. A minőségi paraméterek meghatározása elsősorban a nedvességtartalom és hektolitersúly megállapítására terjed ki. A mennyiségi átvétel pedig mérlegeléssel történik. A hagyományos mechanikus működésű hídmérlegeket azonban egyre nagyobb körben váltják ki az elektromos tenzometrikus mérőcellákkal szerelt mérlegek. Az elektrotenzometrikus mérőcellák jelei USB-adathordozón, digitális hálózaton keresztül számítógépes rendszerben dolgozhatók fel, megfelelő szoftver segítségével.
A tárolótelepek technológiai vonalában a mennyiségileg és minőségileg átvett termény fogadására nagy felületű, fedett előtároló terek állnak rendelkezésre. A sík felületű, lebetonozott előtárolók geometriai kialakítása biztosítja, hogy a mai korszerű mezőgazdasági traktoros és tehergépkocsis szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet – az eltérő geometriai méretek ellenére is – jól meg tudják közelíteni. A szemes termények kocsiszekrény billentésével biztonságosan leüríthetők (9. kép).
9. kép. Az előtárolók biztonságosan fogadják a mezőgazdasági szállítóeszközöket
A kisebb kapacitású tárolótelepek egyszerűbb technológiai vonallal kerülnek kiépítésre, ebben az esetben általában nem alkalmaznak előtisztítást. Ebben a technológiai vonalban a kisebb teljesítményű mobil szárítókra vagy a szellőzőpadozatos horizontáltárolókba az anyagot mobilcsigás szállítóeszközök viszik be, vagy a betárolás felső szállítóberendezéssel történhet (10. kép).
10. kép. Síktárolók felső szállítóberendezéssel
A nagyobb teljesítményű és bonyolultabb technológiai vonallal dolgozó szárító-tároló telepekre érkező terményt deponálják az előtároló fogadótéren. Az anyagot innen láncos szállítórédler juttatja a serleges felhordókra, majd surrantással a tisztítóberendezésre jut.
A horizontáltárolók szellőztetésre alkalmas rácspadozattal vagy szellőztetés nélküli változatban zárt padozattal készülhetnek. A bonyolultabb változatoknál a betárolás a fogadógaratba serleges felhordó és felsőpályás láncos, léces vagy szalagos szállítókkal vagy gumilapos rédlerrel történhet. Ezekkel a berendezésekkel 4-5 m magasságú halmazok képezhetők. A horizontáltárolók belső tere jól kihasználható.
A termény hőmérsékletét és a levegő relatív páratartalmát szenzorok és érzékelők ellenőrzik, és a szellőztetőberendezéseket vezérlik. A termény szellőztetése átforgatással és mobil, hordozható szellőztetőberendezéssel is elvégezhető.
Toronysilókban történő tárolásra számos, különböző konstrukciójú és méretű változat van jelen a piacon. A toronysilók is „családelven” készülnek, különböző átmérővel, építési magassággal, vagyis ebből adódóan különböző tárolótérfogattal. A toronysilók általában korrózióálló horganyzott vagy korrózióvédelemmel, festéssel ellátott, acéllemezből összeszerelt hengerpalást gyűrűkből, tartólemezekből, fedél- és silófenékből, kitároló bolygócsigákból és egyéb kiegészítőkből (pl. létrák, lépcsők, ajtók stb.) állnak.
A toronysilók kialakításánál nagy gondot fordítanak a betárolt anyag szellőztetésére; ennek mechanikai biztosítására számos szellőzőnyílást helyeznek el a toronysiló fedelén és palástfelületén.
A szellőztetés miatt a toronysilók aljába szintén korrózióvédelemmel ellátott rácspadozatot helyeznek el. A padozat sík felülete a kitároló bolygócsiga zavartalan működését is biztosítja. Az anyag kitárolása elektromos meghajtású bolygócsigákkal történik. A bolygócsigák az anyagot a padozat alá épített kitárolócsigára juttatják.
A szellőztetőlevegőt a legtöbb toronysilónál automata vezérlésű terménykondicionáló rendszer szolgáltatja, nagy teljesítményű, alacsony vagy magas fordulatszámon dolgozó, nagy légszállítású ventilátorok nyomóoldali működtetésével.
A tárolótereken a toronysilóknál a biztonságos és minőségi terménytárolásra és a beltartalmi veszteségek minimalizálására, a tárolt termény minőségi és mennyiségi kontrollálására, nyomon követésére számos cég digitális technológiára alapozott technológiát dolgozott ki, illetve alkalmaz a gyakorlatban(1. ábra).
1. ábra. A hőmérséklet- és nedvességtartalom digitális alapú mérésének elvi vázlata
A dán iGRAIN rendszer az időjárási állomás adataival támogatja a – silóba telepített, meghatározott számú – hőmérséklet-, nedvességmérő és CO2-mérő szenzorok által szolgáltatott jelet. Az érzékelők által szolgáltatott jelek kézi kijelzőn is lekérdezhetők, a maximum- és a mért értékek léptetésével. A hőmérséklet adatok USB-csatlakozóval továbbíthatók PC-re is. A vezérlőszoftver integrálja a rendszereket. A nedvességmérő jeladók mérik a silóban a relatív páratartalmat, és az egyensúlyi görbe alapján kalkulálnak. A rendszerben a terményromlást CO2-méréssel ellenőrzik, a szintjelzést pedig pados szintjelző méri. Ezek az adatok vezérlik a szellőztetőrendszert, ami hagyományos és ózonos Crop-Protector terménykezelővel is rendelkezik. Az ózonos kezelő magas töménységű ózon használatával a teljes biológiai aktivitást megszünteti. Lényeges momentum, hogy a kilépő ózont megsemmisíti (2. ábra).
2. ábra. Digitális szisztémájú szellőztetésvezérlés
A mezőgazdasági üzemekben a szálas- és tömegtakarmányok tárolása – az egész évi termelési ciklusnak megfelelő mennyiségben – szabadtéri vagy kiépített tárolóterületeken, megfelelő építészeti, épületgépészeti, mezőgépészeti és egyéb alkalmazásokkal biztonságosan megoldható. A betárolási, kazlazási, silózási munkák a hazai mezőgép-kereskedelemben kapható és az üzemekben már meglévő stabil beépített vagy telepíthető, illetve mobil eszközökkel elvégezhetők.
A szemes termények tárolása során a hagyományos tárolási eljárások mellett egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő, főként a szenzor- és digitálistechnológián alapuló minőség- és folyamatellenőrzés, illetve -szabályozás.
Forrás: Termék- és gyártásismertetők, seedimex.com, Eye-Grain Aps
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ • GÖDÖLLŐ
