Viharkárt szenvedett árpatábla
Kártérítés vagy jégkárenyhítgetés?
Tekintettel arra, hogy a gazdatársadalom 94%-a egy nem olyan régen végzett kutatásunk szerint a jégverés okozta károkat tartja elsődleges veszélyforrásnak, így mindenképpen tanulságos, hogy sokan saját tapasztalatuk ellenére a jégkárok kapcsán is rábízzák magukat a kárenyhítési rendszer szolgáltatására. Köztudott, hogy Magyarország földterületeinek csupán felére kötnek növénybiztosítást – ez egyébként körülbelül 16-18 ezer szerződést jelent évente –, jócskán alatta maradva ezzel a nyugat-európai országok átlagának. Ezzel szemben 74 ezer regisztrált termelő van jelenleg a kárenyhítési rendszerben, akiknek 79%-a saját válaszuk alapján vagy nincs tisztában a rendszer működésével, vagy egyszerűen nem tud megfelelni a követelményeknek kárkifizetés érvényesítésére. A maradék 2/3-a pedig saját elmondása szerint keveset kap.
Ha kiszámoljuk, hogy az elmúlt évek alapján folyósított körülbelül 7 Mrd Ft összegű éves kifizetés hozzávetőlegesen 100 ezer forintot jelent egy gazdára vetítve, akkor nem tehetjük meg, hogy a számítást ne végezzük el a biztosítói rendszerben is, ahol az évente kifizetett károk volumene is hasonló összeget képvisel, sok év átlagában 7-8 Mrd forint körül mozoghat. E szerint a biztosítók körülbelül 500 ezer forintot fizetnek ki átlagosan szerződésenként, tehát ötször annyit, mint a kárenyhítésben, vagy esetleg ötször többen kapnak ugyanakkora összeget. De van még egy adalék ahhoz, hogy megértsük, mi zajlik a biztosítatlanság körül. Mégpedig az, hogy a kárenyhítő juttatást évente igénybe vevő körülbelül 4 ezer gazda háromnegyede nem rendelkezik a növényére valamilyen jellemző káreseményre szóló biztosítással, amivel az a nemkívánatos helyzet áll elő, hogy a lehetséges kifizethető összeg 50%-át kapja csak a teljes összeg helyett. Ha figyelembe vesszük, hogy az állam díjtámogatás gyanánt visszatéríti a biztosítási díjak 40-65%-át, a 2018-as évet alapul véve ez azt jelenti, hogy lemondtunk akár 100 hektár búza, kukorica vagy napraforgó jégbiztosításának fedezetéről. Ehelyett jobban tettük volna, ha biztosítunk, mert előbb-utóbb úgyis elveszítjük azt az összeget, amit biztosításra fordíthattunk volna, biztosítással viszont ötszöröztük volna a kártérítés nagyságát. Ezek nyilván kiragadott példák, de jól tükrözik a termelők felének viszonyulását a kockázatcsökkentés kérdéséhez, amire számtalan befolyásoló tényező van hatással, legyen az az adott gazdaság gyenge jövedelemtermelő képessége vagy akár a gazda kockázattűrő mentalitása, esetleg mindkettő. Kérdés, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között megvalósuló gazdálkodás meddig marad életben a fenti hozzáállás fenntartásával.
A hazai földterületek csupán felére kötnek növénybiztosítást
Napvilágot láttak olyan elméletek is, amelye szerint a földre már eső formájában érkező, de a felhőzónában még szilárd halmazállapotú jégkristályokat oly mértékben érinti a beavatkozás, hogy csapadékhiányt idéz elő. Ennek fizikáját nem ismerjük pontosan, viszont az aszálykárok biztosítási szempontból történő megítélését igen.
Az aszálykárok aktualitása
Az a tény, hogy a kárenyhítési rendszer ahhoz viszonyítja a hozamkiesést és ennek megfelelően az aszálykár-jogosultságot, hogy az egységes kérelemben számolt referenciahozamhoz képest keletkezett-e az adott növényállományban üzemi szintű legalább 30% hozamkiesés, egy érdekes dolgot vet fel. Méghozzá azt, hogy mi történik az egy évben közel 100%-os jégkárt szenvedett ültetvény referenciahozamával, amelynek a termése még a következő, nem káros évben is jelentős visszaesést mutat az előző évi esemény miatt. A következmény az lesz, hogy a kárenyhítési rendszerből aszálykártérítést, csakúgy, mint tavaszi fagykártérítést, gyakorlatilag lehetetlen lesz igénybe venni. Itt különbség van biztosító és biztosító feltételei között is, mivel nem azonos a biztosításban megadható hozamértékek szabályozása sem. Szintén nem mellékes információ, hogy a biztosítótól kártérítésként kapott összeg levonásra kerül a kárenyhítő juttatásból.
Megtérül-e a biztosítás?
A hazai földterületek csupán felére kötnek növénybiztosítást
Mennyit fizet a biztosító, és mennyit fizetünk mi?
Hol kötnek a gazdák?
De nemcsak a kárrendezésben, hanem az ajánlatadási és szerződéskötési folyamatokban is megjelentek már egy ideje a digitális technológiák. Habár felmérésünk szerint minden 3. gazda a személyes biztosításkötést részesíti előnyben, erős igény mutatkozik azonban az alternatív megoldásokra. Van olyan agráralkusz cég, amelyik nemcsak a díjakat hasonlítja össze egy online portálon, hanem azt is kiszámolja a gazdának, hogy melyik biztosító fizetné a legtöbbet egy adott kárszituációban. Nem véletlen, hogy előszeretettel használják a termelők ezeket az online csatornákat a tájékozódásra, hiszen saját elmondásuk szerint is 4-ből 3-an kötöttek már életükben biztosítást valamilyen webes felületen.
Jégkár tette tönkre a zöldborsótermést
SZERZŐ: SURMANN ÁRPÁD AGRÁRBIZTOSÍTÁSI SZAKÉRTŐ • AGRISK.HU, KARSZEMLE.HU PORTÁLVEZETŐ, ELSŐ AGRÁRBIZTOSÍTÁSI PORTÁL KFT., KALOCSA
