Egy ideig folyamatosan emelkedni fog az ár, de már látni azt is, hogy mikor fordul a trend. Elmagyarázzuk, mi miért történik a világban, és mire számíthatnak a magyar termelők.
Miután tavaly 12 éves mélypontra süllyedt a cukor ára, idén lassan és következetesen emelkedik. A betakarítási kampányra már az elmúlt két évi árszintjét is meghaladja. Azt nem is nehéz überelni – tennék hozzá a gazdálkodók. Miután a cukortermelést szabályozó európai kvóta 2017 szeptemberének végén megszűnt, az árak mélyrepülésbe kezdtek. A termelési kedv megcsappant. A csökkenő termőterület mellett az átlaghozamok is estek, mivel 2018-ban és 2019-ben aszály sújtotta Nyugat-Európát (és az idei év is túl száraz volt), valamint hatékony csávázószer híján a cukorrépa vírusos betegségei is megtizedelték a termést.
Romló termelési feltételek
Az árak év eleji kiugrása mögött a koronavírus okozta felvásárlási pánik áll. Az átlagár azonban a visszapattanás azóta lassan és makacsul emelkedik, ez pedig már a globális készletek hiányára utal. A Bizottság augusztus végi jelentéséből kiderül: a termelés és felhasználás egyensúlya megbomlott. A cukorgyárak úgy futnak neki a kampánynak, hogy a gyártás a fogyasztáshoz képest 11 éve nem látott mínuszban van. A korábbi években ugyan jelentős készleteket halmozott fel a világ, de a pánikhoz éppen elég az, hogy csökken a rendelkezésre álló cukormennyiség.
„Minket a tavalyi szerződés alapján fognak kifizetni, nem tudom, a világpiaci árak mennyit emelnek majd a végösszegen. Novemberre kértük a beszállítás ütemezését. Itt, a Kisalföldön legfeljebb 40 tonna lesz az átlagtermés. A répa harmada odaveszett az aszály és a rovarok okozta vírusos sárgulás miatt. Nincs rovarölő csávázószer, nincsen megfelelő felszívódó állománypermetező szer, sem vírusrezisztens vetőmag. Elegem van belőle, hogy a termelés minden rizikóját nekem kell vállani. Ha nem történik jelentős változás – akár a kutatás, akár a termelési előírások, akár a felvásárlási ár oldalán – akkor abbahagyom az egészet” – fakad ki egy Győr-Moson-Sopron megyei termelő.
Az ország többi részén szerencsésebben alakult az idei év. 60-65 tonnás átlaghozamokra van kilátás a több csapadéknak köszönhetően. Az európai becslés szerint (MARS) Magyarországon idén 16 százalékkal több cukorrépára van kilátás, mint az elmúlt öt év átlagában. A franciáknál azonban idén a termés harmada is megsemmisülhet a tarlórépa sárgaság vírusa és az aszály következtében. (Erről itt írtunk részletesen.) Ez azért fontos információ, mert a franciák adják az európai cukorrépatermelés harmadát.
Egy ideig még emelkedik az ár
A kaposvári cukorgyárban a mai napon kezdődik el az első szállítmányok feldolgozása. Az ütemezett beszállítás egészen decemberig eltart. Az átlagos beltartalom az első számok alapján jónak ígérkezik, 16 százalék felett várható a cukortartalom. A Magyar Cukor Zrt. idén 11.700 hektárról várja a termést, ez 2-3 százalékkal nagyobb terület a tavalyinál. A növekedést a kecsegtetőbb árkalkulációnak köszönhették.
„Harmadik éve csökken az európai cukortermelés, a cukormérlegre azonban a Covid is kihat. A vendéglátóipar nehézségei az üdítőitalgyártás cukorigényét is mérsékelték. Az EU Bizottság becslése szerint idén nyáron mintegy 400 ezer tonnás fogyasztáscsökkenés volt tapasztalható Európában” – jegyzi meg a cukoripart közelről ismerő informátorunk. Hozzáteszi: egy rendezetlen Brexit is óriási hatással lenne az európai cukorpiacra, hiszen a spanyolok után a britek a legnagyobb cukorimportőrök egész Európában. A 2019/20-as gazdasági évben bő 300 ezer tonnányi cukorterméket vásároltak a nemzetközi piacról, ez a teljes uniós import ötödének felel meg. A belső uniós cukorforgalmat alaposan megnehezítené, ha csak vámokkal terhelten lehetne cukrot szállítani Angliába. Mivel a no-deal Brexit jövő év januárjában bekövetkezhet, idén a kereskedők a lehető legtöbb uniós cukrot szeretnék kijuttatni a brit raktárakba. Ez időlegesen még jobban felfuttathatja az árakat – mutat rá a szakember.
A hazai átvételi árak trendjükben az európait követik, de következetesen magasabbak, mint például a németországi, azonban 20 százalékkal alacsonyabbak, mint a horvátországi árak. Ez odavezetett, hogy a hazai termőterületből 1.500-2000 hektárról már a déli határ felé indul el a cukorrépa, nem áll meg Kaposváron. Idén az eszéki, verőcei és županjaii cukorgyárak egyesültek. Az Európához csak 2013-ban csatlakozott Horvátország cukorkvótája a duplája volt a magyarországinak (csaknem 200 ezer tonna), amit ki is használt. A cukoriparban most mégis az a hír járja, hogy fizetőképességi gondok támadtak a horvát gyárakban, zárolták a számláikat, ami óvatosságra kell hogy intse a hazai termelőket.
Jönnek a brazilok!
Megfontolásra érdemes még egy tényező. A koronavírusnak van egy sokkal lényegesebb hatása is, mint a csökkenő üdítőital-fogyasztás. A világ visszafogott közlekedése miatt nagyot esett a kőolaj és az üzemanyagok ára. Így aztán a brazilok nem bioetanolt, hanem cukrot kezdtek el gyártani a cukornádból. Ennek hatása a 2020/2021-es gazdasági évben fog megmutatkozni igazán. A becslések szerint Brazília 32 százalékkal több cukrot fog gyártani, megközelítve a 40 millió tonnát. A rekordtermés természetesen rekord mennyiségű cukor exportjával jár. Úgy tűnik, az európai termelők nem sokáig élvezhetik az emelkedő cukorárakat.
