Lényegében március második fele óta alig esett, a talaj országszerte nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg – írja friss elemzésében az OMSZ. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg már az ideális érték alá csökkent, így a növények bár még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükhöz ebben a kritikus időszakban ez nagyon kevés. A hetedik hete tartó szárazságban 50-60 mm csapadékhiány gyűlt össze az átlaghoz képest: az őszi vetések számára ebben az időszakban lenne a legfontosabb a jó vízellátottság, a tavaszi vetések pedig ilyen száraz talajban nem tudnak kikelni. A hosszabb távú, így bizonytalanabb számítások szerint a jövő héten végre délnyugatira fordul térségünkben az áramlás, mellyel talán már érkezik majd csapadék is a hó legvégére.
Kedvező az, hogy a hőmérséklet csütörtöktől gyorsan emelkedett, megszűntek a hét eleji károkozó hajnali fagyok, a legmelegebb órák hőmérséklete pénteken már 25 fok körül alakult. A hűvös és száraz északkeleti szél viszont a talajt tovább szárította. Az őszi kalászosok a szárbaindulás, az őszi káposztarepce pedig a virágzás fenológiai fázisában jár. Ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a csapadékhiány egyre érzékenyebben érinti őket. Ha továbbra sem érkezik számottevő eső, és a levegő páratartalma is a mostani alacsony értékeken marad, a száraz időben a repce a kelleténél hamarabb elvirágzik, ezért nem kötődik jól. A múlt heti hajnali fagyok is károsították a már virágzó állományokat, bár egy-egy kedvezőtlen napot még kihever a növény. A kapás növények vetéséhez a talaj hőmérséklete már elérte az ideális értéket, a jó magágyhoz azonban nedvességre is szükség lenne. A napraforgó vetése már javában zajlik, és egyre több helyen vetik a kukoricát és a burgonyát is.
Most mindenki a jövő hetet várja, amikor hosszú idő után, végre délnyugatira fordul térségünkben az áramlás, mellyel már egyre nedvesebb légtömegek érkeznek fölénk. Szerdától már van esély komolyabb esőre.
