Egy támogatási ciklus véget ér; jön az új, de vajon mit hoz magával? Agrárszabályozás, osztatlan közös rendezése, várható támogatási rendszer, öntözés – többek között e témákról is hallhattak érdekes és hasznos előadásokat az érdeklődők az idei Fiatal Gazda Konferencián.
Új időszak az agráriumban
Az eredményes gazdálkodáshoz a megújulás képessége is elengedhetetlenElkezdődött a készülődés az új támogatási időszakra, miközben a gazdaság és a technológia változása is érzékelhető: az idei Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA konferencia e két fő témára összpontosított.
Az eredményes gazdálkodáshoz a stabilitás, a kiszámíthatóság és a több évre előre tervezés mellett a folyamatos megújulás is elengedhetetlen, amit szabályozással és támogatáspolitikával is biztosítani kell. Az Agrárminisztérium érdekeltté kívánja tenni valamennyi gazdálkodót a megújulás tekintetében, fogalmazott Dr. Feldman Zsolt az AGRYA konferencián tartott nyitóbeszédében. A mezőgazdaságért felelős államtitkár a megújulás legnagyobb ösztönzőjeként az üzleti partnerek elvárásait, illetve a piac működését jelölte meg. Mindehhez az Agrárminisztérium egyszerűbb és átláthatóbb szabályozórendszerrel, valamint a támogatáspolitika igényekhez igazításával segíti a gazdálkodókat.
Tovább kell csökkenteni a mezőgazdaság környezetterhelését
A mezőgazdasági adózási előírások szükségszerű változtatását is megemlítette az államtitkár. A magyar agrárium olyan korszerűbb, egyszerűbb és kezelhetőbb adózási rendszert igényel, amely feloldja a versenyképességi béklyókat, s az eredményességre is ösztönzően hat.
Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár
Az új uniós költségvetési időszakhoz való támogatáspolitikai alkalmazkodással kapcsolatban elmondta, hogy az elfogadott költségvetés hiányában a 2021. év minden bizonnyal átmeneti év lesz.
Habár a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy elszenvedője, hozzá is járul ahhoz, ezért a Közös Agrárpolitika 2020 utáni szabályrendszerébe épül a környezetterhelés további csökkentése. Ennek érdekében az agrártárca egyik legfontosabb feladata, hogy a lehetséges eszközeivel az új feltételrendszerben is biztosítsa a versenyképesség mellett a fenntarthatósági követelmények meglétét.
Módosuló földtörvény – az osztatlan közös rendezése
Egyezségen alapuló megosztás
Napjainkban az agrárium egyik nagy kérdése, hogyan rendezhető az osztatlan közös földterületek problémája. Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium osztályvezetője a konferencián olyan javaslatot ismertetett, ami egyszerűsítené és gyorsítaná az osztatlan közös tulajdonok felszámolását. A javaslat szerint az ingatlanok jogi megosztására kerül sor, ami kiterjed minden osztatlan közös tulajdonban lévő földre, függetlenül attól, hogy az milyen jogcímen jött létre, és minden művelési ágra, így az erdőkre is vonatkozik.
A megosztás a teljes ingatlanra kiterjed, s a folyamat végén nem marad vissza osztatlan közös tulajdonú ingatlan, kivéve, ha egyes tulajdontársak kifejezetten kezdeményezik, hogy az ő tulajdoni hányadaik továbbra is egyazon ingatlanban maradjanak.
A megosztás egyezségen alapul, azonban megszűnik az egyezségnek a jelenlegi OKTM-eljárásokban ismeretes két formája (részegyezség és teljes körű egyezség). Helyettük az egyezség létrejöttéhez elegendő lesz a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többsége. Olyan harmadik személy, aki az eredeti osztatlan közös tulajdonú földrészletben nem tulajdonostárs, a jogügyletbe nem léphet be.
A kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében garanciális szabályok beépítése szükséges. A jogszabályban rögzítendő, hogy egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás során a tulajdoni hányadánál kisebb területű ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik. Rögzíteni kell továbbá azt is, hogy a kialakítandó új ingatlanoknak a rendeltetésszerű művelésre alkalmasnak kell lenniük.
Az egyezségi megállapodás létrehozását bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti az ügyvédi ellenjegyzést igénylő dokumentummal. Az elhunyt vagy el nem érhető tulajdonostársak problémája nem hiúsítja meg az eljárást. Ilyen esetben a rész piaci vételárát letétbe kell helyezni. Az egyezségben az eredeti tulajdonoktól eltérő megosztás is szerepelhet.
Az egyezség keretében rendelkezni kell az új ingatlanok megközelítését szolgáló utak kialakításáról is, vagy szolgalmi jogról azon ingatlanok javára, amelyek nincsenek összekötve úttal. Főszabály szerint szolgalmi jog biztosítja az ingatlan megközelítését, de a felek döntése szerint önálló út is kialakítható.
A birtokelaprózódás megakadályozása
A birtokelaprózódás megakadályozás érdekében területi minimumot állapítanak meg, amelynél kisebb földrészlet nem alakítható ki. Ez szőlő, kert, gyümölcsös és nádas művelési ág esetén 3000, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10 000, zártkerti földnek minősülő ingatlannál pedig 1500 m2. Az önálló ingatlanná nem alakítható tulajdoni hányadokat a tulajdonostársak válthatják meg, amiről az egyezségben kell rendelkezni.
A területi minimumot önmagában el nem érő osztatlan közös tulajdonban álló földeknél a megosztás elve nem jöhet szóba, azok teljes egészében az egyik tulajdonos birtokába kerülnek. Amennyiben tulajdonostárs tart igényt a földrészletre, a jogszabályban szükséges rendelkezni arról, hogy kinek a tulajdonába kerüljön. Ilyen esetben javasolt a földet a legnagyobb mértékben tulajdonló, valamint ennek egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs tulajdonába adni.
Ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadai meghaladják az újonnan kialakítandó ingatlanokra érvényes területi minimumot, míg más tulajdonostársak tulajdoni hányadai nem érik el ezt a területhatárt, az önálló ingatlanná nem alakítható tulajdoni hányadok megváltására kerül sor. A megváltásra kerülő ingatlanrészért ellentételezésül a szerző tulajdonostárs köteles legalább az értékbecslés útján megállapított piaci forgalmi értéknek megfelelő vételárat fizetni.
A megváltást bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti. Ha több tulajdonostárs is igényt formál egy adott tulajdonrészre, úgy jogszabályban kell rendelkezni arról, hogy annak a tulajdonostársnak a tulajdonába kerüljön, aki magasabb összeget fizet érte: több jelentkező hiányában a megosztást kezdeményező tulajdonába kerül.
Ha ugyanazon tulajdonostársak több osztatlan közös tulajdonú ingatlanban is érdekeltek, az egyezségben arról is megállapodhatnak, hogy az egyes ingatlanokban fennálló tulajdonrészeik összevontan, egy ingatlanban kerüljenek kialakításra.
Dr. Andréka Tamás, Agrárminisztérium
Az egyezségben a felek arról is megállapodhatnak, hogy valamelyik tulajdonostárs megszerezze egy vagy több tulajdonostárs tulajdonrészét vagy annak bizonyos hányadát akkor is, ha a megszerzendő tulajdoni hányad is elérné a területi minimumot, és önálló ingatlanként kimérhető lenne. A megszerzendő ingatlanrészért ellentételezéséül a szerző tulajdonostárs köteles a megállapodásuknak megfelelően kialkudott ellenértéket megfizetni. Ebben az esetben a tulajdonszerzésre csak a másik fél beleegyezése esetén van lehetőség.
Az előadás után számos kérdés érkezett Dr. Andréka Tamáshoz: ez is jól tükrözi, hogy a probléma rendkívül sok gazdálkodót érint.
