Három módszer, egy rendszer a stabilabb termelésért
Beszélgetés Marie Gässlerrel a Kinsey-Albrecht módszerről, a növénynedv-analízisről és a talajkromatográfiáról.
Az elmúlt években a regeneratív gazdálkodás egyik központi fogalmává a talajbiológia vált. Egyre több gazdálkodó figyel a talajmikrobákra, a gombákra, a takarónövényekre vagy a komposztkészítményekre abban a reményben, hogy ezek segítségével egészségesebb és ellenállóbb termelési rendszert építhet. Marie Gässler francia gazdálkodó és szaktanácsadó szerint azonban a talajélet önmagában nem elegendő. Ahhoz, hogy a biológiai folyamatok működni tudjanak, szükség van a talaj ásványi egyensúlyára, a növények valós tápanyagellátottságának nyomon követésére és a rendszer folyamatos visszacsatolására is.
A rendszerben gondolkodó talajmegújítás
A francia szakember idén Magyarországra is ellátogatott, ahol a Talajmegújító Gazdák Egyesületének (TMG) tagjai számára tartott képzést a talajkromatográfiáról, a talajegészség holisztikus értelmezéséről és a regeneratív gazdálkodás mérésalapú megközelítéséről.
A Párizs környékén gazdálkodó Gässler család több mint huszonöt éve építi regeneratív rendszerét. Döntéseiket három egymást kiegészítő eszközre alapozzák: a Kinsey-Albrecht-féle talajvizsgálatra, a növénynedv-analízisre és a talajkromatográfiára. Megközelítésük jól példázza, hogy a talaj egészsége nem egyetlen mutatón vagy technológián múlik, hanem a talajkémia, a talajbiológia és a növényi táplálkozás összefüggéseinek megértésén.
Az alábbi beszélgetésben arról kérdeztük Marie Gässlert, hogyan kapcsolják össze a talajvizsgálatot, a növénynedv-analízist és a talajkromatográfiát a mindennapi gazdálkodási döntésekben.
– Kérlek, mutasd be röviden a gazdaságotokat és azt a szemléletet, amelyre a munkátokat építitek!
– A családi gazdaságunk Párizs közelében található, mintegy 150 hektáron gazdálkodunk. Édesapám több mint huszonöt éve alkalmaz no-till-t és takarónövényeket. Ahogy egyre mélyebben megismertük ezt a rendszert, egyre inkább elkezdett érdekelni bennünket a talaj egészsége, a talajbiológia és a növények tápláltsága.
Idővel rájöttünk, hogy a talaj, a növény és a biológiai folyamatok nem vizsgálhatók külön-külön. Egyetlen rendszer részei. Ezért ma három fő eszközre támaszkodunk: a Kinsey-Albrecht-féle talajvizsgálatra, a növénynedv-analízisre és a talajkromatográfiára. Ezek együtt adnak számunkra teljes képet arról, mi történik a gazdaságban.
– Miért éppen ezt a három vizsgálati módszert választottátok?
– Mert mindegyik más kérdésre ad választ. A Kinsey-Albrecht rendszer a talaj kémiai alapjait mutatja meg. A növénynedv-analízis azt mutatja meg, hogy a növény valójában milyen tápanyagokat tud felvenni és hasznosítani. A talajkromatográfia pedig arról ad képet, hogy a talaj biológiai és szerkezeti állapota hogyan változik.
Ha csak az egyiket néznénk, mindig hiányos képet kapnánk. A talaj lehet kémiailag rendben, de a biológia nem működik megfelelően. A növény mutathat hiánytüneteket akkor is, ha az adott elem jelen van a talajban. Ezért mindig az egész rendszert próbáljuk megérteni.
A talajkémia mint alap
– Mitől különleges a Kinsey-Albrecht rendszer?
– A legfontosabb különbség az, hogy nem elsősorban azt vizsgálja, milyen tápanyagokat kell kijuttatnunk a következő kultúra számára. Sokkal inkább azt keresi, milyen kémiai egyensúlyra van szükség ahhoz, hogy maga a talaj jól működjön. A rendszer olyan alapvető tényezőkre összpontosít, mint a kationcsere-kapacitás, a pH, a humusztartalom vagy a kalcium és magnézium aránya. A cél nem egyszerűen a tápanyagellátás, hanem egy olyan talajszerkezet kialakítása, amelyben a levegő, a víz és a talajélet megfelelően működik. Én gyakran úgy fogalmazok, hogy ez a ház alapjának megépítéséről szól. Ha az alap rossz, akkor hiába próbáljuk a felső szinteket javítgatni.
– Sok szó esik a kalcium és a magnézium egyensúlyáról. Miért ennyire fontos ez?
– A kalcium és a magnézium aránya alapvetően meghatározza a talaj szerkezetét. Ha elegendő a kalcium, a talaj nyitottabb, porózusabb lesz, jobban szellőzik és könnyebben mozog benne a víz.
Ha viszont túl magas a magnézium aránya, a talaj szerkezete hajlamos leromlani. Megjelenik a tömörödés, romlik a levegőzés, és a talajbiológia sem tud megfelelően fejlődni. Végső soron a növények is szenvednek ettől. Ezért a Kinsey-Albrecht rendszerben nemcsak az számít, hogy mennyi van jelen egy adott elemből, hanem az is, hogy milyen arányban vannak egymással.
Mit mutat meg valójában a növény?
– Sok gazdálkodó úgy gondolja, hogy a talajvizsgálatból meg lehet mondani, milyen lesz a növény tápanyag-ellátottsága. Ti miért használtok emellett növénynedv-analízist is?
– Mert a kettő között nincs közvetlen összefüggés. Ez az egyik legfontosabb tapasztalatunk. Attól, hogy egy elem nagy mennyiségben jelen van a talajban, még egyáltalán nem biztos, hogy a növény számára hozzáférhető. A hozzáférhetőséget a talaj szerkezete, a biológiai aktivitás, a gyökérműködés és az időjárás is befolyásolja.
Sokszor látjuk, hogy egy elem megfelelő mennyiségben megtalálható a talajban, mégis hiányt mutat a növény. Előfordul ennek az ellenkezője is. Ezért a talajvizsgálatot a talaj értékelésére használjuk, a növény tápláltsági állapotát pedig közvetlenül a növényből vizsgáljuk.
– Hogyan épül be a növénynedv-analízis a mindennapi döntéshozatalba?
– A Kinsey-Albrecht rendszer hosszú távon működik. Évek alatt javítjuk a talaj egyensúlyát és szerkezetét.
A növénynedv-analízis ezzel szemben az aktuális helyzetről ad visszajelzést. Megmutatja, hogy a növénynek egy adott pillanatban mire van szüksége. Ha hiányt találunk, lombtrágyázással gyorsan tudunk reagálni.
Ez különösen fontos olyan elemeknél, amelyek kritikus szerepet játszanak a fejlődésben. Például többször tapasztaltuk, hogy a repce bórigénye olyan magas, hogy még a talajon keresztül biztosított ellátás mellett is szükség lehet szezon közbeni korrekcióra.
A növénynedv-analízis tehát egyfajta valós idejű iránytűként működik számunkra.
Gyors beavatkozás vagy hosszú távú építkezés?
– Melyiknek van nagyobb hatása a terméseredményekre: a talaj hosszú távú építésének vagy a lombon keresztüli beavatkozásoknak?
– Erre nem lehet egyszerű választ adni. A lombtrágyázás gyakran gyors és látványos reakciót eredményez. A növény rövid időn belül válaszolhat a beavatkozásra.
Ugyanakkor a talajállapot javítása nélkül ezek a beavatkozások önmagukban nem elegendőek. Azt is látjuk, hogy amikor egy jól táplált növény több energiát tud átadni a gyökérzónának, először gyakran a talajbiológia erősödik meg. Nem mindig a növényen látjuk azonnal a változást.
Ezért nem egymás alternatíváiként tekintünk ezekre az eszközökre, hanem egymást kiegészítő elemekként.
A talajbiológia visszajelző rendszere
– A harmadik pillér a talajkromatográfia. Hogyan használjátok ezt a módszert?
– Számunkra a talajkromatográfia elsősorban visszacsatolási eszköz. Segít megérteni, hogy a gyakorlatban meghozott döntéseink valóban javítják-e a talaj működését.
Ha kipróbálunk egy új takarónövény-keveréket, komposztteát vagy más technológiát, akkor összehasonlító kromákat készítünk. Így láthatjuk, hogy a beavatkozás milyen hatással van a talaj biológiai aktivitására, valamint a talaj szerkezeti és ökológiai állapotára. A kromatográfia egyik nagy előnye, hogy nagyon korán jelez. Gyakran hamarabb látjuk rajta a talajszerkezet romlását vagy javulását, mint a szántóföldön szabad szemmel.
– Mit tanultatok a kromatográfiából az elmúlt évek során?
– Talán azt, hogy a jó gyakorlatok önmagukban még nem garantálják a jó eredményt. Könnyű azt mondani, hogy no-till-t és takarónövényeket használunk, tehát biztosan jó irányba haladunk. A kromák azonban néha mást mutatnak. Előfordul, hogy egy általunk jónak gondolt gyakorlat nem hozza a várt eredményt, vagy akár negatív hatása van.
Ezért fontos, hogy ne feltételezzük a sikert, hanem rendszeresen ellenőrizzük is.
A TMG által szervezett képzésen Marie Gässler a talajkromatográfia gyakorlati alkalmazását és a kromatogramok értelmezését mutatta be a résztvevőknek (fotó: Marie Gässler)
– Milyen eredményeket tapasztaltatok ennek a holisztikus megközelítésnek köszönhetően?
– A legfontosabb eredmény talán az, hogy a rendszer hatékonysága javult. Kevesebb nitrogénre van szükségünk, mint korábban. Vannak olyan évek és táblák, ahol már nem használunk gombaölő szereket, és mégsem látunk terméskülönbséget. A talaj szerkezete stabilabb, a vízbefogadás jobb, a biológiai aktivitás erősebb. Természetesen továbbra is vannak problémáink, mint minden gazdálkodónak. Az időjárás ugyanúgy kihívás marad.
De azt látjuk, hogy amikor elhanyagoljuk a rendszer valamelyik elemét, a talaj állapota lassan romlani kezd. Amikor viszont visszatérünk az egyensúly helyreállításához, a rendszer meglepően gyorsan reagál.
– Mi az a legfontosabb tanulság, amit negyedszázad regeneratív gazdálkodás után megfogalmaznál?
– Hogy a talaj egészségét nem lehet egyetlen mutatóval leírni. Nem elég csak a talajt vizsgálni, nem elég csak a növényt nézni, és nem elég csak a biológiára figyelni. A valódi megértés akkor születik meg, amikor a talaj kémiai állapotát, a növény aktuális tápláltságát és a biológiai folyamatokat egyszerre látjuk. Csak így tudunk olyan döntéseket hozni, amelyek hosszú távon is működnek. A regeneratív gazdálkodás számunkra nem egy technológia vagy egy recept. Sokkal inkább annak folyamatos tanulása, hogyan működik az egész rendszer.
VÍG VITÁLIA • TALAJÖKOLÓGUS, A TALAJMEGÚJÍTÓ GAZDÁK EGYESÜLETÉNEK OKTATÁSI PROGRAMFELELŐSE, A TERRAVITKA ALAPÍTÓJA
MezőHír Tudástár: talajegészség – A talajegészség a talaj kémiai egyensúlyának, biológiai aktivitásának, szerkezetének és a növények tényleges tápanyagfelvételének együttes állapota, amely talajvizsgálattal, növénynedv-analízissel és talajkromatográfiával értékelhető a regeneratív gazdálkodásban.
