Felcserélődtek a pólusok az országban: amíg a korábban aszályos Viharsarokban a múlt csütörtökön gumicsizmát kellet húzni az előtte lehullott 15-30 mm csapadék miatt, addig ma a Szigetköz határán porzó dűlőutakon közelítettük meg a határszemle helyszíneit.
Őszi vetésű kultúráink: repce és búza
Fenológiai és élettani szempontból csak a tanulságok levonására került sor, illetve az előttünk álló vetési időszak és őszi vegetáció legfontosabb tudnivalóiról ejtettünk néhány szót. Szó volt a búza bokrosodásáról és az oldalhajtások kettős szerepéről. Itt felhívtuk a figyelmet arra, hogy az oldalágak csak akkor fejlődnek önellátó és termő hajtássá, ha fejlődésük korán indul, a virágdifferenciálódás idejére pedig megfelelő levélszámmal és saját gyökérrel rendelkeznek. Ellenkező esetben megmaradnak a főhajtást asszimilátákkal ellátó növényi résznek, amelyek adott esetben saját építőanyagaik lebontásával és átcsoportosításával biztosítják annak túlélését (mint ahogyan ez idén is történt).
A kukoricatáblán a növények felvágásával határoztuk meg a fejlettségi állapotot (BBCH17-19), és alkalmaztuk az 5. ízköz és a levélváll módszereket. Átbeszéltük a fattyúhajtások szerepét, és azt is, hogy meglétük káros-e a kukorica termése szempontjából. A résztvevők a kiosztott kézi nagyítókkal több, fejlődésben lévő csőkezdeményt is megvizsgáltak. Ezek mindegyike még növekedett, végükön folyamatosan differenciálódtak a kalászka kezdemények. Az is jól látható volt, hogy egyelőre nincs sok különbség a szomszédos csőkezdemények között, de az csak később dől majd el, hogy közülük melyik jut majd el a beporzásig, és lesz belőle betakarítható termés.
A napraforgó az országos átlagnak megfelelően heterogén fejlettségű volt, ezért a tányérdifferenciálódás különböző fázisait végig tudtuk követni. A kipreparált tányérkezdeményeken megfigyeltük a differenciálódási front „mozgását”, és beazonosítottuk a csillagbimbós állapotot. A résztvevők megtudhatták azt is, hogyan alakul a levelek fotoszintetikus aktivitása, és milyen hosszú élettartamúak. Szó volt a szemtelítődés időszakában zajló fotoszintetikus aktivitás megoszlásáról a különböző növényi szervek (levélzet, pikkelylevelek, tányér, szár) között. Az állomány zöme BBCH55-57-es fejlettségű volt, azaz a virágkezdemény jól láthatóan elkülönült már a legfölső lomblevelektől.
A szójában kapcsán szó esett a gümők képződésének és működésének folyamatáról, és aktivitásuk csúcsidőszakáról. A leveleken jól látható perzselési tünetek, és az ország más területein károsító jégverés kapcsán felmerült a szója azon tulajdonsága, hogy a hüvelyfejlődés időszakáig minimális termésveszteséggel képes átvészelni az akár 50%-os lombveszteséget is.
A szójában megpróbáltuk megvizsgálni a nitrogéngyűjtő gümőket, de a magoltás ellenére is csak keveset találtunk a virágzás elején lévő növényeken (BBCH60)
Ismétlésként: Mi is az a Fenológia FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológia FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával.
Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológia FIGYELŐT
Forrás és fotók: Szabó István, PRO-FEED Kft.
MezőHír Tudástár: nitrogéngyűjtő gümő – A nitrogéngyűjtő gümő a pillangós növények, például a szója gyökerén kialakuló képződmény, amelyben szimbiózisban élő baktériumok a levegő nitrogénjét a növény számára felvehető formává alakítják. A jól működő gümők csökkenthetik a műtrágyaigényt és javíthatják a növény nitrogénellátását. Képződésük és aktivitásuk függ a talaj állapotától, a baktériumok jelenlététől, valamint a termesztési körülményektől.
