A közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros lezárása egyik napról a másikra rázta meg az uniós zöldség-gyümölcs ágazatot. Az export visszaesett, a logisztika drágult, miközben egyre több harmadik országból származó áru keres új utat az EU piacára.
Egy szoros lezárása, egész piacok megbillenése
A frissáru-kereskedelemben néha elég egyetlen geopolitikai töréspont ahhoz, hogy teljes ellátási láncok kerüljenek nyomás alá. A Hormuzi-szoros lezárásába torkolló közel-keleti krízis éppen ilyen helyzetet teremtett: egy alapvetően kedvező szezon közepén, február utolsó hetében szakította meg a megszokott kereskedelmi folyamatokat. Az európai zöldség-gyümölcs exportot azonnal érezhető visszaesés érte. Az alma például, amely az EU egyik fontos exportterméke a közel-keleti térség felé, mintegy 50 százalékos csökkenést szenvedett el. Ez nem pusztán külkereskedelmi adat, hanem komoly figyelmeztetés: a frissáru-ágazat rendkívül érzékeny a szállítási útvonalak biztonságára.
Drágább fuvar, drágább biztosítás, több idegeskedés
A válság nem a semmiből érkezett. A térségben a szállítás már korábban is kockázatosnak számított, de a helyzet most új szintre lépett. A fuvarozók jelentős többletköltségeket terheltek az üzemeltetőkre, egyes esetekben mintegy 4000 eurós pluszteherrel. A háborús biztosítási felár pedig továbbra is hatalmas összegeket jelent, meghaladva a 10 millió eurót. A tengeren lévő szállítmányok is nehéz helyzetbe kerültek. Útvonalakat kellett módosítani, alternatív kirakodási pontokat kijelölni, és új logisztikai feltételekhez alkalmazkodni. A friss zöldség és gyümölcs esetében ez különösen kockázatos, mert az idő pénz – és minőség.
Alternatív kikötők, hosszabb utak, kevesebb hűtős kapacitás
A hajók egy részét alternatív kikötőkbe irányították át, például Khor Fakkan irányába, hogy elkerüljék a veszélyesebb útvonalakat. Ez azonban hosszabb szárazföldi szállítást igényelt, ami újabb költségeket és késedelmeket okozott. Különösen nagy gondot jelentett a hűtős közúti szállítás hiánya. A reeferkapacitásért más ágazatokkal is versenyezni kellett, ami tovább emelte az árakat. A frissáru-kereskedelemben ez gyorsan láncreakciót indít: késik az áru, romlik a minőség, nő a veszteség, majd gyengül a kereskedői és termelői pozíció.
Papírmunka is akadályozta az árut
A célállomások módosítása nemcsak logisztikai, hanem adminisztratív gondokat is hozott. Az alternatív piacokra vagy kikötőkbe irányított szállítmányokhoz sok esetben új növény-egészségügyi tanúsítványokra és dokumentumokra volt szükség. A Bizottság a COVID-időszakhoz hasonló adminisztratív rugalmassággal támogatta a folyamatokat, de a frissáru esetében minden késlekedés kritikus. Egy rossz papír, egy elhúzódó határellenőrzés vagy egy megváltozott útvonal könnyen pénzügyi veszteséggé válhat.
Kettős nyomás alatt az EU-piac
A válság egyik legveszélyesebb hatása, hogy egyszerre szűkíti az EU exportlehetőségeit, miközben több harmadik országból származó áru áramlik Európa felé. A Közel-Kelet hagyományosan fontos felvevőpiaca volt például Egyiptom, Dél-Afrika és Törökország zöldség-gyümölcs exportjának. A térség elérése azonban most drágább, kockázatosabb és bizonytalanabb lett. Emiatt ezek az országok alternatív piacokat keresnek, és egyre nagyobb arányban irányíthatják termékeiket az Európai Unióba. Ez rövid távon a fogyasztóknak akár kedvezőbb kínálatot és alacsonyabb árakat is hozhat. A termelőknek viszont komoly kockázat: a nagyobb importkínálat árversenyt gerjeszthet, különösen a citrusfélék, bogyós gyümölcsök és a dinnye esetében.
Több áru jön be, kevesebb megy ki
A helyzet lényege brutálisan egyszerű: az EU-ba több áru érkezhet, miközben az EU saját exportja nehezebben jut el a Közel-Keletre. Ez piaci egyensúlytalanságot okozhat. A friss zöldség-gyümölcs ágazatban a túlzott kínálat nem kezelhető ugyanúgy, mint a tartós termékeknél. Amit nem sikerül időben értékesíteni, az gyorsan minőséget veszít. A logisztikai késések, a hűtési gondok és a piaci túlkínálat együtt komoly veszteségeket okozhatnak.
A költségnyomás már az EU-n belül is fáj
A közel-keleti krízis nemcsak a nemzetközi szállítást drágítja. Az EU-n belüli fuvarozás is jelentősen megemelkedett, egyes becslések szerint akár 600 euróval is nőhetett szállításonként. Ez összességében már több mint 100 millió eurós többletterhet jelenthet az ágazatnak. A drágulás azonban nem áll meg a fuvarnál. A műtrágya ára és elérhetősége, a csomagolóanyagok költsége, az energiaárak, a hűtés és a tárolás mind növelik a termelők és kereskedők terheit. A frissáru-láncban ezek a költségek gyorsan összeadódnak.
A fogyasztó is megérezheti
Kezdetben a többletköltségeket főként a termelők, exportőrök, importőrök és logisztikai szereplők viselik. Hosszabb távon azonban ezek egy része megjelenhet a fogyasztói árakban is. Ez különösen érzékeny kérdés a friss zöldség és gyümölcs esetében. Ha az árak emelkednek, a fogyasztók egy része olcsóbb, kevésbé egészséges alternatívák felé fordulhat. Ez nemcsak piaci, hanem táplálkozási és társadalmi kérdés is.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: zöldség-gyümölcs piac – A zöldség-gyümölcs piac a friss termékek termelését, kereskedelmét és értékesítését összefogó agrárpiaci rendszer, amelyet a kereslet-kínálat, a logisztikai útvonalak, az exportlehetőségek, az importáramlás, a tárolhatóság és a geopolitikai események egyaránt befolyásolnak; érzékenyen reagál a szállítási költségek, az ellátási láncok és a nemzetközi kereskedelem változásaira.
