A kínai import tavaly alaposan megmozgatta az uniós tormapiacot, de a magyar ágazat végül állta a sarat. Az olcsó áru ugyan átmenetileg lenyomta a felvásárlási árakat, a piac azonban gyorsan visszajelzett: a feldolgozók és a vevők továbbra is a magyar tormát keresik.
Olcsó volt, de nem elég jó
Lezárult az idei tormaszezon, a termés már jórészt a hűtőházakban várja a feldolgozást és az értékesítést. A főgyökerek az értékesítési láncba kerülnek, a mellékgyökerekből pedig a következő évi szaporítóanyagot biztosítják a gazdálkodók. Ezzel párhuzamosan már zajlik az újratelepítés is, vagyis a termelés gyakorlatilag egyből folytatódik a betakarítás után.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a kínai torma megjelenése komoly kihívást jelentett az elmúlt időszakban, de gyorsan kiderült, hogy az alacsonyabb ár nem minden. A magyar torma minősége, íze és beltartalmi értékei továbbra is olyan előnyt jelentenek, amelyet az importtermék nem tudott ellensúlyozni. A kínai fokhagymával kapcsolatban korábban ebben a cikkben írtunk.
A feldolgozók nem engedtek a minőségből
Ez különösen fontos ott, ahol a feldolgozóipar állandó, megbízható minőségű alapanyagot vár. A hazai termék piaca stabil: a legfontosabb exportpartnerek között Németország, Lengyelország és a skandináv országok szerepelnek, miközben a magyar feldolgozók is ragaszkodnak a jó minőségű hazai alapanyaghoz.
Ez azért is lényeges, mert Magyarország nem kis szereplő a piacon: jelenleg mintegy 1470 hektáron termesztenek tormát, ebből 1427 hektár Hajdú-Biharban található. Vagyis a termőterület 97%-a egyetlen térséghez kötődik.
Európa tormanagyhatalma maradtunk
Az éves termés 11–12 ezer tonna körül alakul, ezzel Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője, az uniós mennyiség mintegy felét adja. Világszinten is az élmezőnyben vagyunk, Kína és az Egyesült Államok mögött.
A mennyiség mellett azonban a minőség a döntő. A prémium áruhoz elengedhetetlen az öntözés, ami átlagos évben is nagyjából 10%-kal emeli a költségeket, aszályos időszakban pedig akár a teljes ráfordítás ötödét is kiteheti. A termelők szerint viszont ez megtérülhet, mert megfelelő vízellátással az első osztályú áru aránya akár 80% is lehet.
A húsvét még mindig felpörgeti a piacot
A hazai termelés jelenleg fedezi a frisspiac és a feldolgozóipar igényeit. A termés 90–95%-a feldolgozásra megy, a frisspiacra csupán 5–10% jut, ennek csúcsa pedig hagyományosan a húsvéti időszak. Közben az ágazat abban is bízhat, hogy a konzerv- és a gyógyszeripar részéről a jövőben tovább nőhet a kereslet, ami újabb stabil támaszt adhat a termelőknek.
A tanulság: nem mindig az olcsóbb győz
A magyar torma esete jól mutatja, hogy az agráriumban az olcsó import nem mindig veri le a hazai termelést. Ahol erős a termőhelyi háttér, védett az eredet és valóban jobb a minőség, ott az árverseny önmagában kevés.
Ez a kertészeti ágazatoknak is fontos jelzés: a piacon továbbra is van ereje a megbízható, prémium magyar terméknek.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: magyar torma – Magyarországon nagy arányban Hajdú-Biharhoz kötődő, meghatározó exportterméknek számító fűszer- és ipari növény, amelynek piaci értékét a minőség, a beltartalom, a feldolgozhatóság és az öntözéssel biztosítható egyenletes alapanyag adja; versenyképességét nem pusztán az ár, hanem a megbízható prémium minőség határozza meg.
