Gazdaságos permetezés tavaszi árpában
A szántóföldi növénytermesztés egyik központi kihívása a hatékony, ugyanakkor költségkímélő növényvédelem megvalósítása. Különösen igaz ez a permetezésre, amelynek minőségét döntően a permetezőgép fúvókáinak állapota határozza meg. Jelen cikk egy diplomadolgozat eredményeit összegzi, melynek során a két különböző márkájú – egy Európában elterjedt, gyakran használt típus és egy távolkeleti gyártó által készített, olcsóbb – azonos paraméterekkel rendelkező, légbeszívásos, lapossugarú fúvóka szórásképe és teljesítményét vizsgálták tavaszi árpa állományban.
A vizsgálat háttere és célja
A kutatás fő kérdése az volt, hogy az olcsóbb fúvókákkal is biztosítható-e olyan permetezési minőség, mint a drágább, de már használt minőségi fúvókákkal. A vizsgálatban a fő szempontok a szórási egyenletesség, a permetfedettség és a kultúranövény terméseredményei voltak.
(forrás: a szerző felvétele)
A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok egyre nagyobb szerepet kapnak az Európai Unió zöldpolitikai stratégiáiban, és a mezőgazdasági termelőknek is alkalmazkodniuk kell a környezeti terhelést csökkentő technológiákhoz. A precíziós gazdálkodás egyik alapelvét képezi a helyspecifikus növényvédelem, amelynek alapja, hogy a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét és eloszlását a lehető legjobban a kultúrnövény igényeihez, illetve az adott táblarészek adottságaihoz igazítsuk. Ehhez elengedhetetlen a permetezőgépek hibamentes működése, kiemelten a fúvókáké, amelyek közvetlenül befolyásolják a cseppek méretét, a szóráskép egyenletességét és az elsodródás mértékét is közvetlenül befolyásolják.
A precíziós permetezés egyik sarkalatos pontja a fúvókák kiválasztása. A fúvókák típusa, kopottsága és működési jellemzői alapvetően határozzák meg, hogy a permetlé milyen egyenletességgel, cseppméretben, sávszélességben jut el a célfelületre. Egy kopott fúvóka nemcsak nagyobb mennyiségű szert juttat ki, de egyenetlenül, sokszor nem megfelelő cseppméretben, ami fokozza az elsodródás kockázatát és a környezetszennyezést. A több száz hektáron dolgozó gazdálkodók számára az is fontos, hogy gazdaságosan tudják karbantartani a permetezőgépeiket, miközben a megfelelő növényvédelmi hatást is elérik.
A méréssorozat egyik központi célja éppen az volt, hogy megvizsgálja a drágább, de már használt fúvókák, illetve az olcsóbb alternatívák között milyen technikai és gyakorlati különbségek mutathatók ki. A fő cél tehát annak megállapítása volt, hogy biztosítható-e megfelelő permetezési minőség alacsonyabb költségszinten, kompromisszumok nélkül.
További környezetvédelmi szempont, hogy a szakszerűtlen permetezés nemcsak a szerek hatásfokát csökkenti, hanem az elsodródás és az elfolyás által a felszíni és talajvizeket is veszélyezteti. Az eredeti és utángyártott típusok tesztelése révén értékelhető, hogy mérhető-e gyakorlatban is a fúvókák környezeti terhelésre gyakorolt hatása.
A vizsgálat hozzájárul a permetezőgépek üzemeltetésének optimalizálásához, amivel nemcsak költségeket lehet megtakarítani, de egyben csökkenthető a mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyoma is. A cél az, hogy a gazdálkodók technológiai tudatossága nőjön, és a permetezés minden elemét – a GPS-alapú navigációtól kezdve a szoftveres permetezési térképekig – integrált rendszerben kezeljék, amelynek egyik legfontosabb és gyakran alulértékelt eleme a megfelelő állapotú és működésű fúvóka.
A permetezés ellenőrzése – a vizsgálat
A vizsgálat során egy középkategóriás vontatott szántóföldi permetezőgépet alkalmaztunk, amelyre két különböző típusú, de hasonló paraméterekkel rendelkező légbeszívásos, lapossugarú fúvókát szereltünk fel: az európai gyártó eredeti fúvókáit, illetve a távolkeleti replikáját. Az eredeti fúvókákból rendelkezésre állt egy készlet új, valamint egy teljes szórókerethez elegendő, már kb. 1800 hektáron használt, kopott állapotú darab.
A kísérlet tehát három fő vizsgálati csoportot ölelt fel: új és használt eredeti, valamint az új távolkeleti fúvókák. A gyakorlati vizsgálatok egy szlovákiai mezőgazdasági vállalkozás, a LEVIagro Kft. területén zajlottak. A kísérlet helyszínéül szolgáló tábla kb. 20 hektár nagyságú volt, amelyen belül három darab 1 hektáros parcellát jelöltünk ki, azonos termesztéstechnológia mellett. Mindegyik parcella más-más fúvókatípussal lett permetezve. A parcella elhatárolásokat GNSS-alapú navigációval és fakarókkal pontosan dokumentáltuk.
(forrás: Google Maps, a szerző saját szerkesztése)
A permetezés hatékonyságának vizsgálatára több módszert is alkalmaztunk. Először a fúvókák átfolyási teljesítményét mértük meg egyenként, annak érdekében, hogy a kopottság hatását objektíven lehessen értékelni. Ezt követte a szóráskép vizsgálat, amelyet vízérzékeny papírok segítségével végeztünk el. A papírok kiértékelését digitális módszerekkel, mobilalkalmazás segítségével hajtottuk végre, amely lehetővé tette a fedettségi arányok pontos mérését.
A kísérlet részeként kontroll négyzeteket is kialakítottunk, melyeket a vegetáció során többször felvételeztünk. Ezek szolgáltattak információt a gyomfertőzöttségről, a beteg növények arányáról és a növényállomány általános fejlettségi állapotáról. A vegetáció végén betakarítás során hozammérést is végeztünk, amely lehetővé tette az egyes fúvókákkal permetezett parcellák termésmennyiségének összehasonlítását. A vizsgálat része volt továbbá egy költségelemzés is, amely kitekintést adott arra, hogy az egyes fúvókák beszerzési ára és élettartama milyen arányban áll az elért terméseredményekkel, illetve milyen mértékben befolyásolhatják a gazdasági megtérülést.
Eredmények és értelmezés
A mérések során világosan kirajzolódtak a különbségek az új és a kopott fúvókák, valamint az eltérő gyártótól származó típusok között. A legelső és legfontosabb eltérés az átfolyási vizsgálatok során jelentkezett: a kopott Európában gyártott fúvókák akár 12–18%-kal is nagyobb folyadékmennyiséget juttattak ki az újhoz képest. Ez nemcsak túldozírozáshoz, hanem egyenetlen szórásképhez is vezethet, ami csökkenti a növényvédelmi beavatkozás hatékonyságát, és növeli a környezeti kockázatokat.
A vízérzékeny papírlapokon végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az új eredeti fúvókák biztosították a legkiegyenlítettebb, sűrű és egyenletes permetfedettséget. A kopott fúvókáknál a fedettség már szakaszosabbá vált, a szórásközéppontok erőteljesebbek voltak, a szórási sáv szélein viszont kevesebb permet jutott a célfelületre. Az utángyártott fúvókák működése megbízhatónak bizonyult, bár a fedettség mintázata kissé szórtabb, kevésbé egyenletes volt, különösen nagyobb légmozgás esetén.
A vegetációs megfigyelések során – amelyek során öt különböző időpontban történt kontrollnégyzetes felvételezés – nem mutatkoztak drasztikus különbségek a növényállomány fejlettségében. Ugyanakkor a betakarítási adatok kisebb eltéréseket mégis jeleztek. Az új, minőségi fúvókákkal kezelt parcella hozama volt a legmagasabb, ezt követte szorosan az olcsóbb kategóriás fúvókával permetezett terület. A kopott, gyári fúvókával kezelt parcella hozama mintegy 5%-kal maradt el az újtól, ami arra utal, hogy a kopottság már befolyásolta a védekezés hatékonyságát.
Fontos kiemelni, hogy nem csak a mennyiségben, de a minőségi paraméterekben is érzékelhető volt különbség. A szemek ezerszemtömege és hektolitersúlya a legmagasabb értéket az új, minőségi gyártótól származó fúvókákkal kezelt parcella esetén mutatta, ami alátámasztja, hogy a pontos és egyenletes permetezés pozitívan befolyásolja a termésminőséget.
A gazdasági számítások alapján a kelet-ázsiai fúvókák alkalmazása jelentős költségmegtakarítást jelentett a beszerzés szintjén. Viszont a hosszabb távú kopásállóság, illetve a kis mértékű, de érzékelhető minőségi különbségek miatt alkalmazásukat inkább kisebb kockázatú kultúrákban vagy másodlagos védekezésekhez ajánljuk. A használt fúvókák még nem tekinthetők teljesen alkalmatlannak, de rendszeres átvizsgálásuk, illetve szóráspróbával történő ellenőrzésük mindenképpen indokolt.
Az európai fúvókák ára többszöröse a távolkeleti alternatívának. Gazdasági szempontból mégis az javasolható, hogy ahol lehetséges, a használt, de minőségi fúvókák további ellenőrzésekkel még biztonsággal alkalmazhatók, és bizonyos esetekben a kedvezőbb árfekvésű alternatíva is elfogadható eredményt nyújt.
Következtetések
A vizsgálat eredményei rávilágítottak arra, hogy a permetező fúvókák állapota nem csupán a kijuttatott folyadékmennyiséget befolyásolja, hanem közvetlen hatással van a permetfedettségre, ezáltal pedig a növényvédelmi beavatkozás hatékonyságára is. Egy kopott fúvóka akár jelentős túladagolást, egyenetlen fedést, vagy épp hiányokat okozhat a szórásképben, amely gyomfertőzést, betegségterjedést és terméscsökkenést eredményezhet.
A precíziós gazdálkodás szempontjából elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók megfelelő műszaki állapotú, jól karbantartott és a termesztési célnak megfelelő típusú fúvókákat alkalmazzanak. A vizsgálat megerősítette, hogy az új, jól megválasztott fúvókák jelentősen hozzájárulnak a homogén permetfedéshez, a permetlé hatékony hasznosulásához, és ezáltal a környezetterhelés minimalizálásához is.
A költséghatékonyság szempontjából kijelenthető, hogy a kedvezőbb árú fúvókák bizonyos esetekben elfogadható kompromisszumot jelenthetnek – különösen olyan területeken, ahol alacsonyabb a védekezés kockázata vagy kevésbé kritikus a kultúra. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezen eszközök teljesítményét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a kijuttatás minősége ne szenvedjen csorbát.
Összességében elmondható, hogy a permetezési technológia egyik legalapvetőbb, ám gyakran figyelmen kívül hagyott eleme a fúvóka. Rendszeres karbantartásuk, vizsgálatuk és tudatos kiválasztásuk olyan tényezők, amelyek jelentős befolyással vannak a gazdasági eredményességre és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra egyaránt. A technológiai tudatosság növelése ezen a területen is kiemelt jelentőséggel bír, különösen a jövő agrárkihívásainak tükrében.
A mezőgazdasági vállalkozásoknak érdemes rendszeresen átfolyási és szórásképi vizsgálatot végezni, hogy megelőzzék a nem megfelelő permetezésből adódó veszteségeket, illetve optimalizálják a növényvédelmi költségeiket és környezeti hatásaikat.
A cikk alapja Lelkes Áron Ernő diplomadolgozata (2026): Különböző típusú fúvókák kopásának vizsgálata és permetezési hatékonyságuk értékelése.
Szerző: Lelkes Áron Ernő
Konzulensek: Dr. Nyéki Anikó, egyetemi docens és Karsay Sándor, tanszéki mérnök • Széchenyi István Egyetem, Mosonmagyaróvár
