Dacára annak, hogy szinte reménytelennek tűnik a kínai, egyiptomi és argentin áruval folytatott verseny, a spanyolok 9%-kal több fokhagymát termeltek 2025-ben.

Kasztília–La Mancha térségében – amely Spanyolország fokhagymatermésének közel 60%-át adja, és a termőterület 68%-át foglalja el – 2025-ben jégverés csökkentette a fokhagymafejek méretét. Így az egy hektárra jutó hozam is mérséklődött. Viszont sok gazdaság növelte a vetésterületet, hogy kielégítse a lila fokhagyma iránti folyamatos keresletet.
A termelést nemcsak az éghajlat változása nehezíti. A Kínából, Egyiptomból és Argentínából érkező – alacsonyabb termelési költséggel előállított – fokhagyma nyomást gyakorol az európai árakra. Az uniós termelést az engedélyezett szerek korlátozott száma is nehezíti, mivel növeli a termelési kockázatokat, és emeli a közvetett költségeket.
Mindezen nehézségek ellenére Spanyolország továbbra is az Európai Unió vezető fokhagymatermesztője, évente több mint 315 ezer tonnát exportál. Az ágazat óvatosan tekint a következő szezon elé, ugyanakkor optimista abban, hogy az erős termelést stabilabb árakkal lehet majd párosítani.
Magyarországon a múlt héten a másodosztályú fokhagyma nagybani piaci ára 1300–1500 forint között mozgott kilónként, míg az elsőosztályú áruért 2000–2200 forintot kértek. A leggyakoribb ár 1800 forint volt, 100 forinttal alacsonyabb a tavaly ilyenkor mértnél.
Kapcsolódó cikkünk: Leuralja az importfokhagyma Európát?
MezőHír Tudástár: Fokhagyma-termelési versenyképesség – A fokhagyma-termelési versenyképesség azt mutatja meg, hogy egy ország termelői mennyire képesek helytállni az alacsony költséggel termelő importőrökkel szemben hozam, minőség és piaci pozíció szempontjából. Spanyolország példája szerint a termőterület növelése, a keresett fajtákra való fókusz és az exportorientált termelés részben ellensúlyozhatja az éghajlati kockázatokat és a szigorúbb uniós szabályozásból fakadó költségeket, miközben a piaci jelenlét továbbra is meghatározó marad.
