Az őszi időszak különösen alkalmas a gyümölcsfák telepítésére. Az ültetési anyag minősége, a telepítés kivitelezése hosszú évekre meghatározza a fák egészségét és termőképességét. Legyen szó almáról, körtéről, meggyről vagy más gyümölcsfajtáról, a megfelelő ültetési időpont, a gondos talajelőkészítés és a helyes ültetési technika elengedhetetlen a sikerhez. Cikkünkben bemutatjuk, mire érdemes odafigyelni ahhoz, hogy gyümölcsfáink egészségesen fejlődjenek és bőséges termést hozzanak a következő években. Elsőként tekintsük át az alapokat!
Fajta- és alanyválasztás: a siker kulcsa
A választott faj és azon belül a fajta meghatározásához érdemes mindenekelőtt megvizsgálni a termőhelyi adottságainkat. Amennyiben fagyzugos vagy szélsőséges talajadottságú (magas talajvízállás, magas sótartalom, 0,5% alatti humusztartalom esetén stb.) területtel rendelkezünk, érdemes olyan alanyt és fajtát választani, amely e körülményeket jól tűri, tolerálja. A termésbiztonság kérdése meghatározza a termesztésünk sikerét az ültetvény egész élettartama alatt. A fajtaválasztás elsődleges szempontja, hogy milyen célra termelünk. Sajnos ritka az univerzális fajta, vagyis olyan, ami mind friss fogyasztásra, mind feldolgozásra (aszalvány-előállítás, léipari feldolgozás, befőtt gyártás, szeszipari alapanyag stb.) alkalmas lenne. Érdemes felmérni a fajta piaci keresletét és kínálatát, hiszen a nagy felületen termesztett fajták esetén a helyi termelők jelenthetnek konkurenciát, míg egy kevéssé ismert fajtát nehezebb lehet értékesíteni a piacon.
További kérdés, hogy mennyire illeszthető be a fajta a művelési rendszerünkbe (meglévő termesztés-technológiai adottságok, intenzív vagy extenzív művelés, növényvédelmi feladatok). A fajtaválasztás további kérdése, hogy az adott faj, illetve fajta öntermékeny vagy önmeddő. Utóbbi esetben a porzófajta (vagy fajták) kiválasztásánál fontos, hogy mind a megporzandó, mind a porzó fajta piacképes termést hozzon, fő virágzási időszaka azonos, pollenhozama pedig bőséges legyen. A társított fajták továbbá legyenek kölcsönösen kompatibilisek egymással, vagyis porozzák be egymást.
Előnyös, ha termesztéstechnológiai (elsősorban növényvédelmi) és ökológiai igényük hasonló. A szedési munkálatokat megkönnyíti, ha a telepített fajták megkülönböztethetők egymástól, így csak egy fajta kerül egy betakarító edényzetbe, s a fajtákat külön kezelhetjük. A külföldi származású fajták esetében javasolt a fajta hazai körülmények közötti tesztelése a nagyobb felületen történő telepítés előtt. Előfordulhat, hogy egy ígéretes fajta gyümölcsminőségi paraméterei (színeződés, érés, beltartalom) eltérnek a fajtaleírásban megadottaktól vagy a vegetáció során eltérő növényvédelmi érzékenységet mutat.
Az alany elsősorban a fa méretét határozza meg. Ezen felül meghatározza a fa szerkezetét, az új növekmények növekedési irányát, a növekedés intenzitását. Kihat a vegetáció és az egyedfejlődés lefolyására, vagyis megszabja a rügyfakadás, a virágzás, a vegetatív növekedés és az érés időpontját, s a termőre fordulásig eltelt időszakot is. Általános érvényű szabály, hogy egy alany minél kisebb növekedési erélyű, annál hamarabb fordul termőre, annál nagyobb hektáronkénti tőszámot szükséges alkalmazni és annál rövidebb az ültetvény gazdaságos üzemeltetésének időtartama. Emellett a kisebb fa kisebb gyökértérfogattal is rendelkezik, ezért jobban figyelnünk kell arra, hogy az adott fenofázishoz igazítva minden termesztési tényező – különösen a víz és a tápanyag – optimális mértékben rendelkezésre álljon.
Az oltványok szaporítása és típusai
A törzses gyümölcsoltványokat kézben oltással vagy szemzéssel történik a szaporítás a faiskolákban. A kézben oltott fákat általában február–márciusban oltják, áprilisban ültetik ki és csak néhány hónapot nevelik a faiskolában. Ennek a nevelésnek az eredménye október végére általában egy elágazás nélküli suháng oltvány, amely telepítésre kész. Előnye, hogy a korona a telepítő elképzelései szerint alakítható és mivel nincs számottevő elágazása, biztos eredést várhatunk. A szemzett anyagok alanya két évet tölt a faiskolában, de maga a nemes rész itt is csak egy éves, azaz egy vegetáció eredménye.
Az alanyt tavasszal kiültetik, augusztusban beszemzik (alvószemzés), következő ősszel kitermelik. Ennek a nevelésnek az eredménye általában egy jól fejlett koronás oltvány. Mind a kézben oltott suháng, mind a szemzett anyagok tovább nevelhetők egy visszavágás után. Ennek a tovább nevelésnek az eredménye lesz a knippfa, amelyen jellemzően sok, vízszinteshez közelibb szögállású elágazás és termőrész is van. Alma, körte, birs, sőt megfelelő technológia esetén a meggy, cseresznye és szilva is adhat szép knippfát, viszont őszi- és kajszibarackból egyáltalán nem ajánlott kétéves oltványokat vásárolni. Megfelelő ültetési technológia mellett nincs eredési különbség az eltérő oltványtípusok között.
A szaporítás jellege (oltott vagy szemzett) 1–3 évig nagyon jól felismerhető a fákon. A kézben oltott suhángoknál az oltási hely sokkal egyenesebb és sokáig még az oltás módja is jól látható. A szemzett anyagok szemzési helyénél látható jellegzetes görbület árulkodik a szaporítási módról, de pár év múlva ez a görbület eltűnik. 5–6 éves kortól már általában nehezen állapítható meg, hogy az adott fa szemzéssel vagy oltással volt szaporítva. A termesztés szempontjából ennek nincs is túl nagy jelentősége. Az oltványok lehetnek szabadgyökeres vagy konténeres oltványok.
A szabadgyökeres oltványok olcsóbbak, könnyebben szállíthatók és könnyebben kezelhetők, valamint nem hordoznak magukban rejtett hibákat. Az ár mellett a legfontosabb, hogy a szabadgyökerű oltványoknak látjuk a gyökerét! A hiányos, fejletlen gyökérzettel rendelkező, esetleg gyökérgolyvával (Rhizobium radiobacter) fertőzött oltványok telepítését mindenképpen kerüljük el! Megfelelő konténerezési és nevelési eljárással kiváló minőségű konténeres gyümölcsfákat lehet nevelni. Azonban célszerű konténeres oltványt csak profi konténerteleppel rendelkező specialista faiskolától vásárolni! Egyéb esetben a kevésbé fejlett, visszamaradt áru is konténerbe kerülhet, ami heterogén eredést és növekedést eredményezhet.
Megbízható forrásból vásároljunk!
Elsősorban a termelő faiskolákat javasoljuk beszerzési helyként, hiszen így lecsökken a szállítási és kereskedelmi lánc hossza is. Fontos, hogy olyan megbízható faiskolát válasszunk, ahol garantált az alany- és fajtaazonosság, valamint a minőség. Ne keressük az oltványokat túl korán, hiszen a korai kitermelését inkább gazdasági kényszere indokolja, semmint a fák – egyébként is kitolódó – vegetációjának végén elvárható érettségi állapotára. Előny, ha a faiskolában vagy a kertészeti lerakatban szakemberektől kérhetünk tanácsot a fajták igényeit illetően.
Piacon, vásárban semmiképp ne vásároljunk gyümölcsfákat! Nem garantált sem az alany-, sem a faj-, sem a fajtaazonosság, a minőségről ne is beszéljünk! Számos esetben a drágább licenszes fajták fekete szaporítása miatt olcsóbb áron kínálják a fákat, ami jogi kérdéseket is felvet a fajták jogosulatlan szaporítása miatt. Szintén megfontolandó az áruházakban kínált gyökércsomagolt fák telepítése! Ezeket túl korán termelik ki, így gyakran éretlenek és a gyökérzetük hiányos, mert a gyökércsomagoló gép miatt az aktív gyökérzet jelentős részét el kell távolítani. Az áruházakban sajnos kevés a kapacitás ezen oltványok szakszerű kezelésére, tárolására. Vannak nagyon jól működő oltvány web áruházak is, ahol a fákat nagyon szakszerűen tárolják és csomagolják, valamint a kis tételeket nagyon gyorsan és károsodásmentesen szállítják ki. Érdemes a vásárlói visszajelzéseket átnézni. Összességében megbízható forrást keressünk és ne vegyünk olyan fákat, amin nincs egyedi, hivatalos faiskolai címke!
A faiskolai címke szerepe és jelentése
A hazai faiskolai gyakorlatban a Nébih és a Kormányhivatal helyileg illetékes növény- és talajvédelmi szervei látnak el ellenőrzési feladatokat. Évente általában 7–8 alkalommal van faiskolai szemle és ellenőrzés, amikor fajtaazonosságot, származást, eredetet, növényegészségügyi státuszt vizsgálnak. Ennek a folyamatnak az eredményeként adja ki a Nébih a faiskolai címkét, ami egyben a növény útlevele is. Erre lehet csak garanciát vállalni.
Mi található ezen a címkén?
1. Termelő neve, vagy kódszáma (természetesen az első szimpatikusabb, mert így a termelő nem bújik el egy kódszám mögé.).
2. Faj megnevezése (magyarul/tudományos néven).
3. Alany megnevezése.
4. Fajta megnevezése.
5. Érvényesség: hány darab növényre érvényes egy címke. (1-5-10-20).
6. Virológiai állapot: Cert/VM= certifikált vírusmentes (ez csak a kék színű címkéken van), vagy C.A.C/TM = tünetmentes (ez pedig azt igazolja, hogy látható tünetek nincsenek az oltványon, a lappangó kórokozók jelenlétét nem garantálja.) Előfordul, hogy egy adott fajtából nem áll rendelkezésre vírusmentes anyag, ilyenkor érdemes abból kiindulni, hogy a tünetmentes szaporítóanyag előállítása során is a lehető legnagyobb gondossággal járt el a szaporító.
7. A kék címkéken még egy Nébih által kiadott sorozatszámot is találhatunk. A sorozatszámból visszakövethető, hogy az adott oltvány milyen alanyból és nemesből áll, és honnan származik.
Mikor ültessünk gyümölcsfát?
Gyümölcsoltványainkat akár késő ősszel, akár kora tavasszal sikeresen, jó eredést biztosítva ültethetjük el. Őszi telepítési idő alatt a vegetáció kitolódása miatt inkább a november-decemberi időszak értendő, mielőtt a tartós talajfagyok beállnak és amíg a talaj megfelelően tömöríthető a gyökerek körül. A túl korán ültetett anyag valószínűleg idő előtt kerül ki a faiskolából. A növények természetes öregedési folyamatai biztosítják a vesszők beérését és az oltvány téli és tavaszi stresszhatásokkal szembeni ellenállását, jó eredését. A csökkenő levegő- és talajhőmérséklet, valamint a rövidülő nappalhosszúság hatására a növényekben egyre kevesebb növekedési hormon termelődik.
Ezzel párhuzamosan egyre jobban erősödik az öregedésért felelős növényi hormonok szintje. A növények színanyaga, a klorofill elkezd szétesni és erősen csökken a fotoszintetikus aktivitás. Amikor a klorofill központi magnézium atomja leválik, a klorofill elveszti az erőteljes zöld színét, ami minden más növényi színanyagot elnyom a vegetáció során. Előtérbe kerülnek a karotinoidok, antociánok és egyéb színanyagok, amelyek a növények őszi sárga, barna, piros levélszínéért felelősek. Épp ezért, ha a faiskolában álló fákról a levél minél természetesebb körülmények között, színesen hullik le, az jelzi, hogy a levélben tárolt anyagok már betárolódtak a vesszőkbe.
A tavaszi telepítésa talajfagyok elmúltával elkezdhető. Lényeges, hogy ne halogassuk, lehetőleg minden fa április 10–20-ig kerüljön földbe. Májusban és júniusban is lehet telepíteni, ha a faiskola hűtőházban tárolja a fákat, de ez esetben a vegetációból már egykét hónapot elveszítünk, ez tehát nem feltétlenül jó gyakorlat. A tavaszi telepítés során kiemelt figyelmet fordítsunk a fák megfelelő vízellátására, hiszen az épp fakadó gyökereknek mielőbb meg kell erősödniük.
Az oltvány kiválasztásának aranyszabályai
Kezdjük a gyökérrel. A vegetatív szaporításból származó oltványok nagy részének nincs főgyökere, mert járulékos gyökérzetet fejlesztenek. A sajmeggy, vadcseresznye, mirobalan, vadkörte, vadőszibarack, vadkajszi, mandula és egyéb magonc alanyoknál van csak főgyökérzet. A magonc alanyoknál sem a főgyökérzet hossza, hanem annak az elágazódottsága számít. Minél dúsabban elágazó és minél hosszabb a gyökérzet, annál jobb! Erősen csonkolt, kevés hajszálgyökérrel rendelkező gyökerű fákat érdemes kerülni!
A gyökérnyaktól számítva minimum 25–30 centimétere erőteljes, elágazó gyökérzetünk legyen! Valamint nézzük meg, hogy a gyökérzet gyökérgolyva-tünettől (apró, borsószerű göbök) mentes legyen. Nézzük meg a szemzés/oltás magasságát. A faiskolák egyre magasabb szemzési magasságot alkalmaznak. Ezzel is el lehet kerülni a mély ültetést, mikor a nemes rész a talaj felszíne alá kerül és járulékos gyökereket fejleszt elveszítve az alany törpítő hatását. Igen lényeges, hogy a szemzés/oltás helye ne legyen megrepedve, megnyílva, ne legyen a környékén mézgásodás jele.
Az oltvány legyen erőteljes, akkor is, ha suháng, akkor is, ha koronás. A korona másodrendű elágazásai térben legyenek szépen elosztva, legyenek jó szögállásúak! Ha suháng oltványt veszünk, minimálisan figyeljünk arra, hogy legalább 130 cm-es gyökérnyak feletti magassággal rendelkezzen, mert csak így fog erőteljes reakciót adni a tavaszi koronába metszésre. Óvakodjunk a túlságosan vastag (3–4 cm feletti) törzsátmérőjű fáktól, mert ezek már valószínűleg „túlneveltek”.
Összegzés – jó indulás, sikeres ültetvény
Amint látjuk, már az ültetési anyag összeállításával és jó minőségével rendkívül sokat tehetünk azért, hogy homogén, jó eredésű és erőteljes, kiegyenlített fejlődésnek induló ültetvényt alakítsunk ki. A következő hónapban megjelenő folytatásban kitérünk a talajelőkészítés és a helyes ültetés lépéseire.
SZERZŐ: BABICZ SZABOLCS, SZAKTANÁCSADÓ, TANSZÉKI MÉRNÖK, DR. SIPOS MARIANNA, ADJUNKTUS • DE MÉK KERTÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET
MezőHír Tudástár: Gyümölcsfa telepítés – A gyümölcsfák sikeres indulását a megfelelő fajta- és alanyválasztás, a minőségi oltvány és az időzített ültetés alapozza meg.
