A WWF szerint a tervezet bővítené az engedélyezést, mégis sok régiót kizár és hiányos védelmet ad is
Magyarországon új rendelet készül a szélerőművek telepítésének könnyítésére. A szakmai egyeztetéseket kezdeményező WWF Magyarország előrelépésnek tartja a folyamatot, ugyanakkor arra figyelmeztet: a mostani szöveg nem hoz áttörést sem az engedélyezés gyorsításában, sem a természet- és termőföldvédelem egységesítésében.
Hol és hogyan lehetne több turbina?
A rendelettervezet logikája szerint a „könnyített” engedélyezési térségeket főként azokban a járásokban jelölnék ki, ahol már most is működik vagy engedéllyel rendelkezik szélturbina. Ez praktikusnak tűnhet, de így a járások mintegy 90%-a eleve kiesik, különösen Kelet- és Dél-Magyarország hátrányos helyzetű térségei. A civil szervezet ezért azt javasolja, hogy a könnyített zónák kijelölése országosan, transzparens módszertan alapján történjen, ne csak „múltbeli jelenlét” alapján. A megközelítés háttérgondolata egyszerű: a mai műszaki és környezeti adatok már lehetővé teszik, hogy ott is értelmes fejlesztés induljon, ahol korábban – például radarkorlátok vagy elavult területrendezési szabályok miatt – nem volt realitása.
A gazdálkodói szempont is fontos: a szélenergia a vidéki térségek új adó- és bérleti bevételeinek forrása lehet, de csak akkor, ha a telepítés tervezhető. Ehhez egységes, naprakész térinformatikai rendszer kell (védett természeti területek, Natura 2000, vizes élőhelyek, infrastruktúra), amely alapján a fejlesztők már a tervezőasztalon látják a „tiltott”, a „kerülendő” és az „alkalmas” zónákat. A módosítási kérés célja a rövidebb engedélyezési idő, a kevesebb zsákutca és persze több megvalósuló projekt.
Természet- és termőföldvédelem: a „gyorsítás” ára ne a kiszámíthatóság legyen
A tervezet egyik legvitatottabb eleme, hogy a másfél hektár alatti szélerőműparkok kikerülnének fontos termőföldvédelmi korlátok alól: megszűnne a helyhez kötöttség vizsgálata, illetve méretkorlátozás nélkül elengedhető lenne a csereterület-kötelezettség. Ez a beruházói rugalmasságot látszólag növeli, ám átlátható ellensúlyok nélkül bizonytalanságot hozhat a helyi közösségeknek és a földtulajdonosoknak. A WWF javaslata ezért árnyalt: csak azoknál a beruházásoknál legyen könnyítés, amelyek nem érintenek természetvédelmi vagy magas biológiai értékű területet – minden más esetben maradjon a csereterület biztosításának kötelezettsége.
Szintén lényeges, hogy a védőtávolságok (védett területek, vizes élőhelyek, vonalas infrastruktúra) jelenleg nincsenek egységesen szabályozva. Márpedig a kiszámítható védőzónák nélkül hiába „könnyítünk” az egyik oldalon, a másikon jogviták és elhúzódó eljárások keletkezhetnek. Ez konkrétan azt jelenti: a telepítések akkor jelentenek valódi együttélési modellt a mezőgazdasággal, ha jogszabályi szinten is rögzül, hol és milyen feltételekkel lehet turbinát állítani. A WWF álláspontja a lényegre szorít: a megújulóenergia-fejlesztések és a természet védelme nem egymás ellenfelei, hanem összehangolással kölcsönösen erősíthetik egymást – és ez szolgálja a RED III irányelv hazai teljesítését is. A készülő rendelet fontos lépés, de a jelenlegi formájában nem oldja meg a szélenergia hazai elterjedésének kulcsproblémáit. A WWF Magyarország olyan módosításokat sürget, amelyek országosan bővítik a kijelölhető térségeket, egységesítik a védőtávolságokat, ésszerűsítik a radarszabályokat és megőrzik a termőföldek védelmének garanciáit. Ha mindez bekerül a végleges szabályozásba, a szélprojektek valóban gyorsabban és konfliktusmentesebben indulhatnak el – a gazdálkodók, a helyi közösségek és a természet javára.
Forrás: WWF Magyarország szakmai állásfoglalása és sajtóközleménye a szélenergia-rendelet tervezetről.
SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ
MezőHír Tudástár: Szélenergia-rendelet – A szélenergia-rendelet a szélerőművek telepítésének engedélyezési feltételeit és területi korlátait határozza meg, amelyek befolyásolják a vidéki térségek fejlesztési lehetőségeit.
