Az MBH Bank 2025 harmadik negyedévi AgrárTrend Indexéből már az egész idei év eredményére és üzleti hangulatára következtetni lehet. A hazai agrárium gyenge-közepes évet zárhat, a sikerágazatok nem a növénytermesztéshez kapcsolódnak. A beruházási hajlandóság még megvan, amennyiben ahhoz pályázati forrás és kamattámogatott hitel társul. Fontos, hogy a vállalkozások nem kapacitásbővítésben, hanem a hatékonyságot növelő, korszerűsítő fejlesztésekben gondolkodnak. Éppen ideje, mert romlik a versenyképességünk az uniós piacon.
Az állattartás a sikeresebb
A vizsgált termékpályák fele pesszimista, a másik fele optimista hangulatban készül az év zárására – ismertette a kutatásukból kiolvasható üzleti hangulatot Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának igazgatója. A bizakodó szektorok döntően az állattenyésztéshez kapcsolódnak. Leginkább a baromfihús- és a tojáságazat optimista, de pozitív várakozások jellemzik a pulykatermékpályát is.
Az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázati forrásból is ezek a szektorok részesednek a legnagyobb arányban. Hollósi értesülései szerint a baromfitartók telepkorszerűsítési terveit fogják elsőként elbírálni, majd a tejtermelők következnek a sorban, végül a sertésszektor beruházásai kaphatnak zöld utat. A támogató okiratok tavaszi érkezését nagy építési hullám követheti. Ne feledjük, a feldolgozóipari pályázatok is 2026-ban lépnek a megvalósítás fázisába.
A világ egészét súlyos sokkok érték az elmúlt években, az agrárium egy gyors átalakulási folyamatban van, ami erős üzemkoncentrációval és modernizációval jár. Maguk a vállalkozások sem kapacitásbővítésben, hanem a hatékonyságot növelő, korszerűsítő fejlesztésekben gondolkodnak. A pénzlehívásokat segíti, hogy az önerő igazolása nem szükséges az elnyert támogatásból igényelt 25%-os előleghez, illetve egy második 25%-os előleg is biztosítható a vállalkozások számára.
(fotó: Horizont Média Kft.)
A Covid óta romlik az agrárium jövedelemtermelő képessége
Héjja Csaba, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője egy grafikonnal is alátámasztotta a hazai állatitermék-előállítás felértékelődését. Miközben az állattenyésztéssel előállított értékünk 2015 óta meglehetősen stabil részét képezi az európai teljesítménynek, addig a korábban húzóágazatnak számító növénytermesztésünk hanyatló trendet mutat. Az agráriumban megtermelt javaink a Covidot követően elveszítették az értéküket, az ágazatban termelődő jövedelem a nullához tendál, nem hagyva forrást a fejlesztésekre. Ez nagyon ijesztő a növénytermesztésünk európai versenyképességét illetően, másrészt örömteli, hogy „bőrbe kötve” képesek vagyunk értéket teremteni.
(fotó: Horizont Média Kft.)
Az optimista ágazatok között csak két növénytermesztéshez kapcsolódót látunk: a búzára épülő termékpályát és a hajtatott zöldségekét. Utóbbi évek óta stabil helyzetben van, és továbbra is jók a kilátásai. A búzatermesztés jövőjét illetően voltak már negatív periódusaink (főként a keleti konkurencia miatt), most viszont úgy látszik, hogy a növény a klímaváltozás nyertese, és a növekvő termelés ellenére magabiztosan értékesíteni tudunk belőle 4–5 millió tonnát. A kukoricaágazat viszont a sor végén kullog. Hollósi Dávid szerint elképzelhető, hogy csak 3,5 millió tonna lesz az ország össztermése, tehát elkerülhetetlen az import, ami elsősorban Lengyelországból várható.
2024 harmadik negyedévével összevetve leginkább a gyümölcstermelésben és a szőlő-bor ágazatban romlott az üzleti hangulat. Előbbi a tavaszi fagykárokkal magyarázható. Úgy tűnik, hozzá kell szoknunk, hogy a gyümölcs egy drága termék. A szőlőskerteket pedig az aranyszínű sárgaság sújtja. A magyar szőlő jövője mostantól az elhanyagolt ültetvények felszámolásán és a gondos rovarölőszeres védekezésen múlik.
Romlott a napraforgó-termelésben és a sertéshús-előállításban érdekeltek helyzetértékelése is. Az előbbi esetében a rossz termésátlagok, míg az utóbbinál a gyorsan csökkenő vágósertésárak okolhatók a rosszkedvért. A malacárak még lendületesebb zuhanása pedig visszaigazolja a negatív befektetői hangulatot. (A sertéspiaci fordulatot az Agárágazat következő lapszámában elemezzük.) A tejágazat hangulatát viszont nem roppantotta meg a tavaszi száj- és körömfájásjárvány. Bár az állatleölések nyomán 30–40 milliárdos kár keletkezett a telepeken, az érintett gazdaságok kártérítést és hiteltörlesztési moratóriumot kaptak, és újra tudták indítani a termelésüket.
Nyitókép: shutterstock
Tudástár MezőHír
Agrárjövedelem – a versenyképesség egyik legfőbb mutatója
Az agrárjövedelem azt mutatja meg, hogy a mezőgazdasági termelés milyen mértékben képes fedezni a költségeket és forrást biztosítani fejlesztésekre. Az MBH Bank 2025-ös AgrárTrend Indexe szerint a hazai agrárjövedelmek tovább csökkennek, különösen a növénytermesztésben. A jövedelemtermelő képesség a Covid-időszak óta gyengül, miközben az állattenyésztés stabilabb értékteremtést mutat. A hatékonyságnövelő fejlesztések és a támogatott beruházások lehetnek azok az eszközök, amelyek javíthatják a szektor jövőbeni versenyképességét.
