Az idei két arany- és 22 ezüstéremmel új korszak indul a szántóföldön és persze az Agritechnicán is
Erősre sikerült az idei innovációs mezőny Hannoverben: 251 nevezésből 234-et engedtek listára, a zsűri pedig végül két arany- és 22 ezüstérmet osztott ki. Az összkép egyértelmű: jön a talajkímélő hajtás, a valósidejű szenzorika és AI, és minden eddiginél stabilabb, kiszámíthatóbb teljesítmény – vagyis pontosabb munka, kevesebb veszteség, alacsonyabb üzemanyag- és karbantartási költség.
Müller-Aebi „Line Traction” – a differenciálmű utáni világ
A Müller Landmaschinen és az Aebi közös fejlesztése a Terratrac hegyvidéki traktorhoz olyan hajtásrendszert hozott, amely kikapcsolja a klasszikus hossz- és kereszt-differenciálműveket.
A négy kerék azonos főtengely-fordulaton kap hajtást, a keréksebesség-különbséget pedig a kerékagynál, hidrosztatikusan támasztott bolygóműves véghajtások kezelik. Kanyarban az „outer wheel” a mester, a belső kerekek hidraulikus szelepvezérléssel pontosan annyival lassulnak, amennyit a kormányzási geometria megkíván.
A fejlesztés ezúttal aranyérmet hozott a mérnökeinek, de mit tapasztal meg ebből majd a gazda?
‑ Lejtőn is stabil forduló, sokkal kisebb csúszás és gyepkár.
‑ Mindig helyes keréksebesség, így javul a tapadás, nő a biztonság.
‑ A zárak kapcsolgatásával járó kínlódás eltűnik, a gép „okosan” teszi a dolgát.
CLAAS nagykockabálázó-koncepció – súly, sűrűség, szériakonzisztencia
A CLAAS teljesen új nagy-bálázó koncepciója a 120×90 cm keresztmetszetű, ~2,45 m hosszú és legalább 500 kg tömegű szalma- „standardot” célozta meg, az eredmény pedig itt is a kiállítás aranyérme. A vázba integrált főhajtómű lineáris erőátvitelt ad, a két, oldalanként 1650 ford/perc fordulatú, 202 kg-os lendkerék pedig energiapuffert képez – rántásmentes indítás, nyírócsap nélkül, elektrohidraulikus kuplunggal túlterhelésnél. A zárt szíjas/áttétes hajtáslánc kevesebb kenési és szerelési pontot jelent, tehát olcsóbb a fenntartás.
A gép lelkét az asszisztenciarendszer-csomag adja:
‑ Auto Load Anticipation/AI: előre „érzi” a terhelésugrásokat (táblavégi forduló, változó rendek), proaktívan állítja a motorfordulatot/áttételt – nincs „fulladozás”.
‑ Bálahossz és -tömeg automatika: a rendszer ±2% eltérésen belül tartja a bála tömegét és hosszát – rakodás, logisztika imádni fogja.
‑ Új kettős csomózás (McCormick-elv): nagy csomószilárdság, zsinórmaradék nélkül, akár hosszabb futású zsinórral is.
Mit jelent ez majd a gyakorlatban? Konstans magas bálasűrűség, csúcs-átbocsátás, stabil kötözés, miközben a kezelőnek elég lesz célt választani (átbocsátást vagy sűrűséget), a bálázó pedig automatikusan a maximum közelében dolgozik – egyenetlen anyagáramnál is.
Miért pont ezek lettek az aranyérmesek?
Mindkét megoldás rendszerszintű ugrás: a Line Traction a hajtásdinamikát írja újra lejtős terepen, a CLAAS-koncepció pedig AI-vezérelt folyamat-stabilitással hoz egyenletes bála-minőséget és alacsonyabb üzemeltetési kockázatot. Gazdálkodói szemmel ez kézzelfogható profitot fog jelenteni, kevesebb hibát, gyorsabb munkát, jobb minőséget.
Amikor a gép előre gondolkodott, az Agritechnicán minimum ezüstöt érdemelt
Az ezüstérmes mezőny legerősebb közös nevezője, hogy a gép mérésre van építve, AI-val előre szabályoz, és nem utólag „oltja a tüzet”. Ennek legkarakteresebb példája a silóminőség
valós idejű mérése: a CLAAS CEMOS Auto Chopping-ja, a Fendt ForageQualityCam-ja és a New Holland Forage Cam-ja mind a vágótoronyba épített kamerával és gépi tanulással elemzi a darabolt anyagot, és pillanatonként kiszámolja a CSPS-t (Corn SilageProcessing Score). A kezelő azonnali visszajelzést kap, ehhez igazítható a cracker-hézag, és a tábla szintjén dokumentálható a minőség – vagyis a labor helyett már a fülkében születik a döntés, ezzel átbocsátást növel, kopást és dízelköltséget csökkent, miközben a vezető terhelését is leviszi. Ugyanez a logika jelent meg a kukorica csőveszteségének élő felügyeletében is: a New Holland Corn Header Automation a sor elején veszteségszenzorokkal és egy, az emelőház aljába szerelt kamerával monitorozza a csőtörő intenzitását.
A rendszer AI-val azonosítja a bejutó növényi arányt és egész csöveket/szemeket, és folyamatosan állítja a csőtörő dőlésszögét, hézagát és sebességét. A gyári adatok szerint ezzel akár 50%-kal mérsékelhetők a veszteségek, vagyis több termény marad a kocsiban, ráadásul kevesebb a felesleges anyagáram a kombájnban. A másik nagy nyertese a mostani fejlesztéseknek a műtrágyaszórás.
Az AMAZONE EasyMatch és a SKY FertiEye okostelefonos képelemzésből és AI-ból számolja ki a granulátum valós paramétereit, majd ebből automatikusan javasol beállítást, labor, rázódoboz és szóróasztal nélkül. Az EasyMatch referenciasablonnal készít 250+ paraméteres „ujjlenyomatot”, és adatbázishoz illeszti; a FertiEye pedig egyedi szemcse-szétválasztással és ballisztikai becsléssel még a szórásszélességet és minőséget is előre jelzi. A vetésnél a LEMKEN iQblue Fan Automation vitte tovább a szenzorikus gondolkodást: elsőként a beszívott légmennyiséget teszi szabályozott változóvá (nem pusztán a ventilátor-fordulatot), és a vetőmag/fertiliser lebegtetési sebességéhez igazítja. Több ventilátoros kombinációkban is adaptív, ISOBUS-on fut, így megelőzi a túl magas fordulatot és a rejtett dugulást – vagyis stabil szemáramot és nyugodtabb munkát ad.
A permetezés oldalán a HORSCH Proactive BoomControl 3D radar-szenzorokkal teljes felületmodellt épített 5–10 méteren, proaktívan tartva a szórókeret-magasságot. Ez egyenletes fúvóka–felület távolságot ad még hirtelen lejtőváltásoknál is, és csökkenti a hibakockázatot sávos/foltkezelésnél, alacsony elsodródású üzemnél. A rendszer ráadásul okosszenzorként a növényborítottságot is becsülheti, ezzel nyitva az utat a változó dózishoz.
Végül egy kapás növényápolási példa hegyvidéken gazdálkodók részére az ezüstérmesek közül: az Einböck SMART-HILL a CLAAS CULTI CAM sztereó kamerájának szín- és 3D felületmodelljével valós időben méri a lejtőt, és egy plusz forgótengellyel automatikusan 90°-ban tartja a kapát a sorra. Ez kompenzálja az oldalirányú sodródást és felgyorsítja a kapálást – végre ujjkapák is megbízhatóan használhatók lejtőn. A zsűrizés eredményéből is látszik: ahol a gép mér, felismer, előre szabályoz, ott eltűnnek a felesleges és/vagy nehéz fordulatok, stabilabb lesz a minőség, és csökken a veszteség – mindezt úgy, hogy a kezelőnek egyre kevesebb döntést kell hoznia egy-egy kritikus pillanatban.
Hajtások és futóművek is kerültek a dobogóra
A szenzorika-AI vonalat jól egészítik ki Hannoverben majd az üzemeltetési és hajtási ezüstök: a Nokian Intuitu 2.0 menet közben ±5% pontossággal becsül tengelyterhelést és nyomásajánlást ad, ami alapot teremt a teljesen automatizált abroncsnyomás-szabályozáshoz, és csökkenti a tömörödést/üzemanyagot. ADUXALPHA 3D nyomvezetés domborzatra optimalizálja a menetsorokat és felhőn át szinkronizál gépeket; a RAUCH VarioSmart mechanikus TLT-n hoz precíz határszórást; a CLAAS prediktív hajtáslánc-menedzsment pedig megtanulja a fejfordulói terhelésugrást, és előre ráfordul a teljesítményre. A közös trend egyértelmű: proaktív, adatvezérelt gépüzem, amely stabil minőséggel és kevesebb veszteséggel fizet vissza.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SÁNDOR ILDIKÓ
MezőHír Tudástár: Agritechnica 2025 – Az idei Agritechnica két arany- és 22 ezüstérmével új korszak kezdődik: a precíziós, szenzorvezérelt és AI-alapú mezőgazdasági technológiáké a jövő.
