A mezőgazdaságban a víz az úr a háznál. Az idei évben is láttuk, jön a csapadékfelhő, és van, ahol esik, van, ahol nem. A termelőket az időjárás kihívások elé állítja, hogy miként tovább. Nagyon sokan elgondolkodnak azon, hogy mi legyen a kukoricával? És ezt meg is lehet érteni, ugyanis a vegetációs időben akkora mennyiségű vízre van szükség, ami az ország igen nagy területén nincs meg.
Megoldás extrém kihívásokra
Az elmúlt télen is aszályról beszéltünk. Ilyet eddig nem gyakran hallottunk. Azt azért érezni, hogy változás van, szép lassan. Ám aki termelőként egy picit is az életkorral előrébb jár, még visszaemlékszik, hogy télen volt hó, most nincs, de ezenfelül sokszor a csapadék mennyisége is kevés. Minimum 500 mm kellene, hogy a kukorica jól érezze magát – ez sok helyen nincs meg. Ennek ellenére még nagyon sokan kitartanak a termesztése mellett. Ezt az „extrém turizmust” tovább művelőknek lehet megoldás egy-két segítő ötlet a Horsch-tól – a Maestro vetőgéppel.
Kell egy jó mulcskultivátor
Az egész kezdődhet az előző vetemény aratásánál. A szalma, ha lehet, maradjon a földön! Kell a takaró! A nyári ultrasekély tarlóhántás kifizetődő tud lenni, ugyanis a kihullott magokat ki tudjuk rázni a szalmapaplanból. Ezek a talaj felszínére kerülnek, és egy kevés nedvesség hatására már kicsíráznak. Az árvakelést, ha különböző agresszív gyomok is vannak, akkor lepermetezzük, leghatékonyabb a totális! Néhány hét elteltével lehet végezni az alapművelést, ahol több műveletet egybe tudunk rakni. Kell egy jó és jól felszerelt mulcskultivátor, amivel a lazítás mellett a tápanyagot kihelyezzük, és ezenkívül a takarónövényt is el tudjuk vetni.
Fontos és sok előnye van az állandó növénytakarásnak!
A takarónövények hatása, amennyiben jól csináljuk, óriási. Minap voltam egy amerikai szakember előadásán, aki azt mondta: ha talajéletet szeretnénk, akkor max. két hétig nem lehet növény a talajban. Fordítsuk le magunknak! Minél tovább legyen vegetáció a talajokon! A takarónövény késő ősztől már páracsapdaként működik. Ezenfelül védi a felszínt az erózióval szemben, illetve a nagy gyökértömeg lazítja, lazán tartja a földet, ahova a rákövetkező kultúrnövényt vetjük. Minél színesebb a takarónövény-keverék, annál jobb, de azért itt sem érdemes a ló másik oldalán leesni! A takarónövény terminálása és esetleges talajba dolgozása is egy fontos kérdés. Sokszor attól is függ, ki milyen pályázati, támogatási rendszerbe lépett be. Ha ezzel nem kell számolni, optimális, ha a tél végén akár még fagyon termináljuk, hengerrel lezúzzuk. Akinek év végén nem lehet már fent, ott érdemes valamikor novemberben terminálni, és tavaszig a természet fel is falja.
Kulcsfontosságú a vetés színvonala
A vetés nagyon fontos folyamat. A takarónövénybe való vetés másabb, nehezebb, nagyobb odafigyelést igényel, na meg megfelelő technikai hátteret. A Horsch a Maestro vetőgéppel két sínen halad. Az egyik a vákuumos, másik a nyomott levegős rendszer. A kétfajta gépben csak a mag útja más, az összes többi ugyanaz. Egy szemenkénti vetőgépben a legfontosabb a mélységtartás, a magbeágyazás és a pontos tőtávolság. Ezeket a Horsch minden körülmények között a legmagasabb szinten biztosítja. A Maestroban a csoroszlya nyomása hidraulikus, így minden helyhez könnyen állítható a monitoron: egy gombnyomás, és ha ezt még tökéletesebben akarjuk megoldani, akkor jöhet az automata rendszer: az AutoForce. Ebben az esetben szenzorok mérik a talaj ellenállását, és ennek változását lekövetve a kocsi nagyobb vagy kisebb erővel lesz terhelve.
A maximális nyomás 350 kg/kocsi, amit a vetőgép a vetőtartálykocsi súlyának áthelyezéséből tud, vagy a függesztett gépeknél a traktor súlyát helyezheti a vetőgépre (Maestro TX). A legjobb beágyazás eléréséért a mélységtartó és a lezárókerekek felelnek. A RID mélységtartó kerékkel a súly a vetőbarázda falától távolabb kerül a talajra, így kevésbé tömöríti azt össze. A magfogó kerekek a vetőmagot a vetőbarázda aljába fixálják, beágyazzák.
Ezután a különböző típusú, a talajkötöttséghez, a nedvességállapothoz a legmegfelelőbben kiválasztott, V-alakban álló lezárókerekek a magárkot bezárják. A magárok összezárása nagyon fontos, mert ez az egyik záloga az egyenletes kelésnek is. Főleg takarónövényes területeken a talaj általában nedvesebb, plusz jóval több a szármaradvány is, ami ellenfél a vetés szemszögéből. A sávtisztító a növényi maradványokat és rögöket félretaszítja a vetőtárcsa elől, így ezek nem hátráltatják a jó minőségű vetést.
A Maestro mesterien végzi a tápanyag-ellátást
A kelés után nagyon fontos a fiatalkori fejlődés, ezt a vetőbarázdába helyezett tápanyag-kiadagolással is tudjuk segíteni. A Maestro vetőgépekre szerelt mikrogranulátum-adagoló tartályból nemcsak mikroműtrágya, hanem a makro is kijuttatható. Ha például valaki eltervezte, hogy 200 kg tápanyagot adagol a vetéssel, akkor ebből 20 kg/ha mehet a mikro tartályból a vetőbarázdába, és 180 kg/ha a műtrágyázó csoroszlyán keresztül, a mag alá-mellé.
A tavaszi kapáskultúrák vetése régiónként változni fog. Lesznek területek, ahonnan kikerül a vetésforgóból, más régiókban nagyobb területen fogják termeszteni. A termeszthető növények portfóliójának változása mellett jó lenne, ha szemléletváltozás is történne: ha sok termelő minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne.
Képek forrása: Horsch
MezőHír Tudástár
Maestro vetőgép – A Horsch Maestro szemenkénti vetőgép hidraulikus csoroszlyanyomás-szabályozással és AutoForce rendszerrel biztosítja a pontos mélységtartást és tőtávolságot még takarónövényes, mulcsos környezetben is. A vetéssel egy menetben kijuttatható mikro- és makro-tápanyag javítja a kezdeti fejlődést, míg a precíz lezáróegység garantálja az egyenletes kelést – kulcseszköz az aszályos évek kukoricatermesztésében.
