A zöldség–gyümölcs-ágazatban nem az áfa 5%-ra csökkentése, hanem a fordított áfa szükséges: ez javítaná a hazai áruk kereskedelmi pozícióját, visszaszorítaná az áfacsalásokat, és kímélné az állami költségvetést is – mondta lapunknak a DélKerTÉSZ elnöke. Nagypéter Sándor a szentesi Őszi Hajtatási Napon arról is beszélt, az idei év legnagyobb kihívása a szárazság és a kártevőnyomás volt. A hajtatási konferencián elemezték a szektor termékeinek kereskedelmi-fogyasztási hátterét is.
Szükség volna a hazai nemesítés fejlesztésére
Nagypéter Sándor szerint a 2025-ös hajtatási szezonban – mint a mezőgazdaság egészében – egyszerre több fronton jelentkeztek a kihívások. Úgy értékelte, hogy a paprikaféléknél, különösen a fehérpaprikában idén kritikus vírusfertőzések alakultak ki , aminek hátterében a monokultúra és a kártevőnyomás áll. A hatóanyag-kivonások miatt szűkült a kémiai eszköztár a vírus vektorok ellen, ezért az integrált, döntően biológiai növényvédelem mellett időnként mégis szükség van célzott, „foltkezeléses” beavatkozásokra. Ennek feltétele az érdemi váltóhatás biztosítása: ha nincs mivel váltani, gyorsan kialakulhat szerrezisztencia, a kártevők visszatelepednek, és újraindul a vírusciklus.
A fajtakérdésről úgy nyilatkozott, hogy a hibrid vetőmagok döntő része ma nemzetközi nagyvállalatoktól érkezik, amelyek főként a mediterrán klímavidékre (Dél-Európa, Észak-Afrika, Balkán) nemesítenek. Hozzátette, létezik hazai nemesítés is, de tőkeereje korlátozott. Szerinte a valódi előrelépés feltétele a magyar mikroklímára szabott szelekció és a kísérleti infrastruktúra (kutató- és demókertek) következetes fejlesztése, hogy fajtatípuson belül is megtalálhatók legyenek a helyi körülményekhez legjobban illeszkedő hibridek.
A károk terén rendkívül heterogén a kép: volt gazdaság, amit csak néhány négyzetméteren érintett a vírus, másutt több száz négyzetmétert érintő kiesést okozott. A monokultúrás térségekben a „szomszédhatás” felnagyítja a kockázatot, ezért kulcs a higiénia, a biológiai készítmények következetes használata és a növények „kondicionálása”. A párhuzamot az emberi egészséggel vonta meg: ha a növény nincs „felfegyverezve” (tápanyag, kondíció), a stresszhelyzetekben könnyebben dől be a fertőzésnek.
Fordított áfával „kerülne helyére” a hazai áru
A szektort terhelő 27%-os áfáról kijelentette, hogy nem híve az általános 5%-os áfacsökkentésnek a zöldség-gyümölcs körben. Érvelése szerint a frisspiac árképzése turbulens, hetente változik, ezért a nominális áfamérséklés a fogyasztói árakban rövid időn belül „el is tűnhet”, miközben a költségvetés jelentős bevételtől esik el. Példaként a román gyakorlatot említette, ahol az alacsony áfa mellé végül árrésstopot is be kellett vezetni. Úgy vélte, a hazai piacon ma a fő baj nem az áfakulcs, hanem az áfacsalás, amit szerinte a fordított áfa bevezetése tudna a leggyorsabban visszaszorítani – hasonlóan ahhoz, ahogyan a gabonapiacon „azonnali tisztító hatást” hozott.
Hozzátette, tisztában van azzal, hogy a fordított áfa uniós elfogadása nem automatikus, de szerinte érdemes erre fókuszálni, mert így az importáruk „helyükre kerülnének”, és a hazai termék ismét versenyképesebbé válhatna. Célként azt fogalmazta meg, hogy szezonban a kiskereskedelemben legalább 80% legyen a magyar áru aránya – szerinte ennek egyik kulcsa az, hogy az áfacsalásból fakadó ártorzulás megszűnjön. Összegzésként azt mondta: a „kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad” típusú megoldást a fordított áfa jelenti, míg az általános kulcscsökkentés inkább költségvetési kockázatot hordoz, érdemi fogyasztói haszon nélkül.
Áfa és piac
Nagypéter Sándor arról is tájékoztatott, hogy a DélKerTÉSZ-nél az első kilenc hónap beszállított friss hajtatott áruja majdnem meghaladta a 2023-as rekordot, sőt a 2024-es évhez képest összesen mintegy 1700 tonnával több paprika és paradicsom érkezett be; csak augusztus–szeptemberben a plusz elérte az 1900 tonnát. Megjegyezte, hogy míg 2023 őszén már szeptember közepére hiány alakult ki, az idén túlkínálat keletkezett.
A túlkínálat az árakat is letörte. Nagypéter szerint szeptemberben a fehérpaprika termelői ára 32%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben a mennyiség 33%-kal nőtt; a fürtös paradicsomnál az ár 16%-kal csökkent, a volumen viszont megháromszorozódott. Felhívta a figyelmet, hogy a szeptemberi fehérpaprika-többlet mintegy 40%-a másodosztályú vagy „lecsó” minőségű volt, ami szűkítette az értékesítési mozgásteret. A jelenség nem volt lokális: szerinte országos és külpiaci túlkínálat egyszerre jelentkezett, több felvásárló időszakosan leállt, egyesek pedig bizonytalan értékesítési kilátásokkal működtek.
Piaci oldalról úgy vélte, a DélKerTÉSZ a nehézségek ellenére folyamatos átvételt és kiszállítást biztosított, és belföldön-külföldön egyaránt talált piacot. Ezt erős csomagolási kínálattal, nagy kapacitású logisztikával és megbízható kifizetési renddel magyarázta. Ugyanakkor elmondta, hogy a színes paprikák éve nem az idei: a kápia egész éves, harmadik országokból érkező, alacsony árú kínálata, valamint a holland-belga kaliforniai termelés bővülése tartós túlkínálatot és évtizedes mély árakat okozott Nyugat-Európában. Ennek ellenére a fogyasztói trendek alapján hosszabb távon a színes paprikák súlyának növekedésére számít, ezért aggodalommal figyeli, hogy a 2026-os szerződésekben a fehérpaprika aránya látványosan nőni látszik a színesek rovására.
Bejelentette, hogy a tavaly bevezetett biológiai növényvédelmi napló vezetését a szövetkezet 2025-re is ösztönző kifizetéssel támogatja, mert szerinte néhány éven belül ez a dokumentáció kulcsfontosságú lesz minden termelőnél.
Az elnök zárásként jelezte, hogy a szövetkezet a változó piaci környezetben is a bevált, bizonyított kereskedelmi stratégiára épít, ugyanakkor nyitott az ésszerű innovációkra. Úgy fogalmazott: a DélKerTÉSZ ereje a közösségben van, feladata pedig az, hogy a nehéz körülmények között is a lehetőségeket megragadva biztosítsa a termelői jövedelmezőséget és a stabil piaci jelenlétet.
Klíma: a túlélés a technikai fejlesztésben lesz
Ombódi Attila (MATE) azt mondta, az idei nyár jól megmutatta a hajtatott paprikatermesztés klímakitettségét: 2025 júniusa „minden idők” egyik legmelegebbje és legszárazabbja volt, országosan a sokéves átlag csupán ~17%-a esett, a trópusi éjszakák száma pedig 16–18 körül alakult. Úgy fogalmazott, hogy a felhőborítottság csökkenése miatt Dél-Magyarországon 2500 napsütéses órát mértek, a mediterrán klímahatár pedig évtizedenként északra tolódik – ma nagyjából Budapest vonalánál jár. Szerinte ez azt jelenti, hogy hajtatásban nem elég „úgyis öntözünk” alapon gondolkodni: a magas besugárzás és a meleg éjszakák együtt feszegetik a növényélettani tűrést, amit csak tudatos klímaszabályozással lehet ellensúlyozni.
Úgy vélte, a következő évek versenyképességének feltétele a termesztőberendezések fejlesztése: nagy szellőzőfelületek (alsó-felső kombináció), automatizált szellőztetés, párásítás/ködképzés, árnyékolás „kétmenetes” technológiával és – bizonyos helyzetekben – aktív hűtés (hűtőfalak). Hozzátette, hogy a fizikai növényvédelem (rovar-, vektorhálók) a fokozódó kártevőnyomás miatt alaprésszé válik, még ha nagyobb szellőzőfelületet is kíván. Az öntözésnél napi 9–12 mm vízigénnyel és éjszakai öntözéssel kell számolni, a kondíciót biostimulátorokkal érdemes tartani. Fajtában a stressztűrést ma már a rezisztencia és a minőség mellé emelte, és inkább a vegetatívabb, napégésre kevésbé érzékeny típusok felé mozdulna. Fitotechnikában azt javasolta, előbb „a gyárat” kell felépíteni: a túl korai terhelés ma nagyobb kockázat, mint 20–30 éve. Zárásként azt vetette fel, hogy a magyar paprika jövője valószínűleg kettős pályán halad (high-tech üveg és fejlesztett low-tech fólia), de bármelyik úton csak az tud talpon maradni, aki beruház – itt szerinte a fiatalabb termelőké az esély.
A poloskák áttörése
Forray Alfréd növényvédelmi szaktanácsadó arról beszélt, hogy a „bio” jelző reformra szorul: nem elég a szintetikus szerek kerülése, a kezelési terhelést is csökkenteni kell, és a cél a „zero residue”. Úgy fogalmazott, a paprika kártevőinek többsége (tripsz, takácsatka, liszteske) következetes biológiai védelemmel – korai Swirskii-, Orius-, ragadozóatka-, parazitoid-telepítéssel – vegyszer nélkül tartható, de a márványos poloska jelenleg kémiai beavatkozást igényel. Hangsúlyozta, hogy a TSWV-rezisztenciát az új vírustörzs sok helyen áttörte, ezért teljes „egészpályás letámadás” kell a tripsz ellen, ami a vírus vektor (higiénia, csalogató-ragacs, palántakori védelem, korai betelepítés). Azt mondta, a melegedés miatt erősödik az atkanyomás, a poloskák ellen a hasznos szervezetek megóvása kulcs (például kén használata úgy, hogy az Orius megmaradjon). Úgy vélte, levéltetűben a biológiai védekezés a legnehezebb és legdrágább; megelőző, folyamatos parazitoid- és hasznosragadozó-telepítést, banknövények használatát tartja szükségesnek.
Így alakul a szektor termékeinek fogyasztása
Scheiling József (YouGov Kft.) előadásában a zöldség-gyümölcs fogyasztás – ezen belül a paprika és a paradicsom – hazai trendjeire fókuszált. A magas infláció, a romló vásárlóerő miatt a háztartások ár-ellenőrzéssel, akcióvadászattal, kisebb kosarakkal és maradék-felhasználással reagálnak, de a friss, kiváló minőségű élelmiszer továbbra is a boltválasztás egyik top szempontja, és a termékminőség a konkrét kosárdöntésekben is dobogós tényező. A zöldség- és gyümölcspiacról azt mondta, a zöldségek értékbeli részesedése az élelmiszerforgalomban évek óta nagyjából 8%, míg a gyümölcsé lassan 4,6% közelébe emelkedett. A zöldségen belül a paradicsom részesedése nőtt (kb. 14%-ról közel 16%-ra), míg a paprika értékbeli részesedése lényegében stagnált. Kiemelte, hogy a paradicsom a vásárlói elérés és gyakoriság javulásával, mérsékeltebb augusztusi áremelkedés mellett is erősödni tudott, míg a paprika mennyiségben visszaesett, és árpályája volatilisabb. Úgy vélte, a csatornaszerkezetben a diszkontok további térnyerése, valamint a csomagoltság arányának növekedése a közeljövőben is meghatározó lesz. Scheiling József arról is beszélt, hogy Magyarországon a bio élelmiszerek részesedése rendkívül alacsony (kb. 1,2%), Nyugat-Európához – főleg Ausztriához – képest lemaradásban van. Azt mondta, a biót fontosnak tartók aránya nő (23→25%), de a rendszeres fogyasztók továbbra is csak ~13%. Úgy látta, a bio zöldség- és gyümölcsvásárlók köre lassan bővül, a volumen nőtt (biopaprika kiugróan, a bioparadicsom ingadozva), de a piaci hányad még mindig jelképes (bio zöldség ~0,5%, biopaprika ~0,3%, bioparadicsom ~0,7%).
(További izgalmas és fontos ágazati információkat a DélKerTÉSZ szakmai konferenciájáról a MezőHír decemberi számában, majd a MezőHír és az Agrárágazat honlapján közlünk!)
Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán
MezőHír Tudástár: Fordított áfa a zöldség–gyümölcs ágazatban – A DélKerTÉSZ szerint a fordított áfa csökkentené az áfacsalásokat, javítaná a hazai áruk versenyképességét, és kímélné a költségvetést is, miközben a termelőknek stabilabb piaci környezetet teremtene.
