Több mint 600 milliárd forint jutott el a magyar gazdákhoz nyár derekáig, úgyszólván dőlt a pénz a mezőgazdaságba, ám a jelek szerint most ez sem sok. A stabil európai és állami támogatások ellenére a hitelezés és a beruházás visszafogott az agráriumban.
Dübörög a KAP
2023. január 1-jétől fut az új, 2027-ig tartó uniós agrárciklus (KAP), miközben a 2014–2020-as időszak lezárása is zajlik. A támogatások kifizetése 2025 közepére jól halad: június 30-ig 602,3 milliárd forint jutott el a gazdákhoz és élelmiszeripari szereplőkhöz. Ennek 55,5%-a uniós forrás (334,6 milliárd forint), 44,5%-a hazai költségvetés (267,8 milliárd forint). A kifizetésekben a vidékfejlesztési és halászati programok vitték a prímet (51,1%, >307 milliárd forint), a közvetlen területalapú és zöld jogcímek a kifizetések 38,3%-át adták (230,6 milliárd forint). A nemzeti támogatások 55 milliárd, a piaci és egyéb jogcímek együtt 8,8 milliárd forint körül alakultak – írja az AKI friss összegzése.
Ágazati bontásban a támogatások 34,8%-a a szántóföldi növénytermesztéshez került, 17,6% az állattenyésztéshez, míg a kertészet csupán 3,6% részesedést ért el. A szélsőséges időjárás miatt 2024-re a kárenyhítés I. pilléréből 29,8 milliárd forint jutott a jogosult termelőknek 2025-ben – ez jelzi, mennyire fontos a kockázatkezelés a termelési tervezésben.
Kevesebb fejlesztés
A finanszírozási oldal felemás képet mutat. A mezőgazdaság teljes hitelállománya éves alapon 5,4%-kal 1 014 Forintra csökkent 2025. június 30-ára. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 60,9%, a piaci hiteleké 39,1%. Az egyéni gazdaságok hitelállománya 3,9%-kal 372 Forintra mérséklődött; ennek döntő része beruházási hitel (65,5%, 249 milliárd forint), ami ugyan 1,2%-kal lejjebb került, de továbbra is a gépesítés, energiahatékonyság, öntözés és post-harvest fejlesztések fő finanszírozója. Mivel a beruházási hitelek adják a hitelállomány kétharmadát (65,5%), ez a visszaesés valószínűsíti, hogy kevesebb új fejlesztés indult – különösen az energiaintenzív és gépesítési beruházásoknál. Az új egyéni hitelek összege kismértékben elmaradt az előző évitől. A társas vállalkozások hitelállománya 6,7%-kal 642 forintra csökkent, főként a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek apadása miatt; ugyanakkor az új hitelek összege 6 forinttal meghaladta az egy évvel korábbit, ami arra utal, hogy a cégek egy része már előre készül a következő szezonokra. A garantált hitelek korábbi lendülete megtorpant, miközben a lízingpiac (szerződésszám és kintlévőség) érezhetően bővült – ez a gép- és eszközbeszerzések egyik praktikus útja lett.
Kamatfronton javult a helyzet
A jegybanki alapkamat és a mezőgazdasági hitelek átlagos kamatai is csökkentek az előző évhez képest. A devizahitelek kamatcsökkenése több alágazatban nagyobb volt, mint a forinthiteleké, ami exportáló vagy importra (pl. vetőmag, műtrágya) támaszkodó cégeknél különösen értékes. Az élelmiszeripar hitelállománya 0,5%-kal 709 forintra nőtt; itt a kedvezményes hitelek aránya 37,5%, vagyis jóval alacsonyabb, mint a mezőgazdaságban – a szektor inkább piaci alapon finanszíroz. Az élelmiszeriparban az új egyéni hitelek +13,7% (5,6 milliárd forint), a társasoké +0,4% (703,4 milliárd forint teljes állomány); a rövid lejáratú hitelek súlya továbbra is jelentős (egyénieknél 34%, társasoknál 30,9%). Alágazatból a legnagyobb hitelfelvevő a malomipar és keményítőgyártás (19,3%), majd a húsfeldolgozás (16,9%).
Romló portfólióminőség
A mezőgazdaság összességében romló minőséget mutat 2025 Q2-ben, de az NPL-ráta (nemteljesítő arány) az állattenyésztésben és a szántóföldi növénytermesztésben javult, és több hiteltípusnál is csökkent. Az élelmiszeriparban szintén jellemző a mutatók javulása. Ez arra utal, hogy a korábbi sokkok után stabilizálódik a pénzügyi környezet, és a jobb ár- és költségdinamika, plusz a kamatcsökkenés együtt érezhetően enyhíti a törlesztési terheket.
Összességében 2025 első felének üzenete: a támogatások stabilan érkeznek, a vidékfejlesztés dominál a kifizetésekben, a hitelezés óvatos, de a kamatcsökkenés és a lízing segíti a beruházásokat. Aki hosszabb távra tervez, továbbra is jól jár az öntözés, tárolás/feldolgozás (post-harvest), energiakorszerűsítés és digitalizáció irányába tett lépésekkel – ezek csökkentik a kockázatot és erősítik az árérvényesítést a következő szezonokban.
MezőHír Tudástár: Agrártámogatások és hitelezés – 2025 első felében több mint 600 milliárd forint támogatás érkezett a gazdákhoz, főként vidékfejlesztési forrásból. Bár a kamatok csökkentek, a beruházási hitelek aránya mérséklődött, ami óvatosabb fejlesztési kedvet jelez a mezőgazdaságban.
