A hárompilléres kárenyhítési rendszer számai kirajzolják a legkockázatosabb és a legbiztonságosabb szántóföldi kultúrák körét. A piaci biztosítás nem általános a gazdálkodók körében, a szántók felére nem kötnek ilyet, az ültetvényeken pedig egészen kicsi a biztosítási hajlandóság. Igaz, a kártérítési összegek messze elmaradnak a befizetésektől.
Kockázatos országrészek
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentése szerint 2024-ben ismét az aszály volt a legjellemzőbb kárnem. Az összes károsodott terület 81 százalékán az aszály okozta a terméskiesést. Járásonkénti bontásban így alakult a kifizetett juttatások teljes összege az országban:
Kockázatos kultúrák
A Kárenyhítési Alap tárgyévi forrása 34,2 milliárd forint volt, ami a 2022-es és a 2023-as évi forrásnak a 2,7 és 2,6-szerese, így fedezni tudta a jogos igényeket. (Lásd: Az EU is beszállt a kárenyhítésbe, teljes lesz a kifizetés.)
2024-ben a kárenyhítő juttatás csaknem 86 százalékát aszálykárra fizették ki, ami 25,43 milliárd forintot jelentett. Ez a kiemelkedően aszályos 2022-es évi kifizetésnek nagyjából a fele volt. További 4-4 milliárd forint körüli összeg ment el a jégeső és a tavaszi fagyok okozta károk enyhítésére, míg belvíz, vihar és felhőszakadás okozta károkra kisebb összeget kellett téríteni.
A Kárenyhítési Alapból a kifizetések 82 százaléka a szántóföldi növényekre vonatkozott, míg a szántóföldi zöldségek a kárenyhítő juttatás 12,6 százalékából részesedtek, az ültetvények pedig csak a kifizetések 5,8 százalékát kapták.
A szántóföldi kultúrák közül több esetében is sokkal többet kellett visszafizetnie az alapnak, mint amennyi pénz befizetésre került. A legkockázatosabb növények csökkenő sorrendben a következők voltak 2024-ben:
- kukorica,
- napraforgó,
- szója,
- cukorrépa,
- repce.
A következő kultúrák viszont bevételt hoztak az alap kasszájába, mert kevesebb kártérítést kellett kifizetni utánuk, mint amennyi befizetésre került. A legbiztonságosabban termeszthető kultúrák csökkenő sorrendben:
- zab,
- árpa,
- durumbúza,
- dohány,
- tritikálé,
- rozs.
Az alábbi ábra 2024 és 2022 kárhányadait összegzi a legfontosabb kultúrákban. A legkockázatosabbak triójához (kukorica-napraforgó-szója) egyes évjáratokban a dohány és a cukorrépa csatlakozik, míg a fűfélék jellemzően biztonságosan termeszthetőek.
Kevesebb piaci biztosítást kötöttek
A II. pillérben (támogatott piaci biztosítások) a termelői díjbefizetések együttes összege 28,2 milliárd forintról 23,7 milliárd forintra mérséklődött. A biztosítók díjbevételei mindhárom kategóriában csökkentek: az „A” típusúé 18 százalékkal, a „B” típusúé közel 10 százalékkal, a „C” típusúé 15 százalékkal maradt el a 2023. évi díjösszegtől. A legnagyobb biztosítási díjállománnyal az „A” típusú biztosítás rendelkezett,12,5 milliárd forint biztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók. Ezt követte a „C” típusú 7,6 milliárd és a „B” típusú 2,9 milliárd forinttal.
A szántóföldi növények esetében biztosítás által lefedett terület a termelés kevesebb mint felére terjedt ki (48%). A zöldségek esetében a biztosítások által lefedett terület 58,4-ről 51,5 százalékra csökkent. A biztosított ültetvények területi aránya mindössze 7,4 százalék. (Lásd még: Több milliárdos fagykárenyhítés az uniós válságalapból.)
2024-ben a termelők az „A” biztosítások díjának maximális részét, 70 százalékát, a „B” biztosítások díjának 45 százalékát, a „C” biztosítások díjának 40 százalékát kaphatták vissza támogatásként.
2024-ben is komoly aszály alakult ki, de a kártétel a 2022. évitől elmaradt, a jégeső- és a viharkár dominálta az évet. A kárhányad alacsony volt: az „A” csomagbiztosításban a befizetett összeg alig negyedét adták vissza kártérítésként a biztosítók (23%), mindhárom biztosítást típust egybevéve pedig a bő harmadát.
Krízisbiztosítás: kevesebb mint 200 tag
A 2021-ben elindult mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer a 2024. évvel bezárólag összesen 194 rendes tagból állt. A csatlakozott ügyfelek többsége Bács-Kiskun (22%), Hajdú- Bihar (17%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (14%) és Csongrád-Csanád (9%) vármegyéből jelentkezett. A tagok 45,4 százaléka állattartó, 44,3 százaléka növénytermesztő, 9,3 százaléka vegyes gazdaság. Kompenzációs kifizetésre a 2022. évhez köthetően 49 termelő volt jogosult, akik az alap- és a pótkompenzációval együtt összesen 1,5 milliárd forint támogatáshoz jutottak, leginkább az ország dél-keleti felében.
MezőHír Tudástár
Kárhányad
A kárhányad azt mutatja meg, hogy a biztosítási díjbefizetésekhez képest mekkora összeget kellett kifizetni kártérítésként. Ha például a befizetések 100 egységet tesznek ki, és a biztosítók 30 egységet fizetnek vissza kárként, a kárhányad 30%. Magas kárhányad nagyobb termelési kockázatra, alacsony kárhányad pedig biztonságosabb kultúrákra utal.