A 2020. évi szinthez képest drasztikusan nőttek a gabonaárak, mégsem lehet velük elégedett a termelő. Megmutatjuk, mennyit romlott a gazdálkodók jövedelme.
Szépen nőttek az árak…
Az AKI PÁIR adatai szerint most a búzákat és a kukoricát 73-74 ezer forint körüli áron vásárolják, de a minőség függvényében nagyok az ajánlati kilengések. A takarmányárpa 68-69 ezer forintot ér átlagban. A 2020-ig tartó „békeévek” után az árak egy 35–55%-kal magasabb szintre álltak be, általánosságban 45%-os emelkedéssel kalkulálhatunk. Még sincs ok az örömre.
…és az infláció
Az árak átlagos színvonala 2020 elejétől 2025 augusztusáig mintegy 57%-kal emelkedett Magyarországon, ekkora volt az összesített infláció. Tehát mindaz, ami 2020 elején még 100 forintot ért, az 2025. augusztusában már átlagosan 157 forintba került.
A gabonaárak emelkedése csak hellyel-közzel követte az inflációt, de a jelenlegi búza- és árpahozamok mellett a kalászosok még mindig jövedelmezőek. A probléma az, hogy egy hektárnyi búza vagy árpa leszedése után a nettó ráfordításokon felül ugyanazt a 40–60 ezer forintot keresi meg velük a termelő, mint 2020-ban. A kukorica esetében pedig mínusz 40–60 ezer forint a vesztesége minden egyes hektáron.
Az agrár-közgazdasági elemzők ennél sokkal részletesebb képet fognak majd nyújtani, de csak az inflációból kiindulva elmondható, hogy a ma megkeresett jövedelmek 36%-kal kevesebbet érnek, mint 2020-ban. Ezért nem lehet senki elégedett, aki ugyanannyit keres a búzán, mint 5 évvel ezelőtt.
Mit lehet tenni?
„Brit tudósok” erre a helyzetre a következő stratégia megfontolásokat ajánlják (melyek minden józan paraszti ésszel rendelkező termelőben már meg kellett hogy fogalmazódjanak):
- Költséghatékonyság: Csökkenteni kell az inputfüggőséget – kis inputigényű kultúrákkal, precíziós technológiákkal, forgatásmenetes talajműveléssel, a saját erőforrások jobb mozgósításával lehet faragni a kiadásokon.
- Támogatások kihasználása: Az állam vagy a támogatási rendszer nyújtotta valamennyi pénzügyi lehetőséggel élni kell.
- Adatalapú döntések: Minden olyan digitális eszköz, amelyik hozzásegít, hogy adatalapú gazdasági döntéseket hozzunk, nyereségesebbé teheti a gazdálkodást, hiszen feltárja a költségek, a bevételek és a profit alakulását.
- A beruházási döntések újraszámolása: A megtérülés kalkulálásakor ne felejtsünk el számolni az inflációval. Így jobban látható, hol vannak a valódi tartalékok vagy kockázatok.
- Likviditás-kezelés: Az árak ugrálása ellenére is biztosítani kell, hogy ne adósodjunk el. Egy termés a földön, egy a raktárban, egy a bankban!
Plusz egy pontként még hozzátehetjük, hogy nem a költségek csökkentése az elsődleges cél, hanem a nyereség maximalizálása. Ha egy prémium vagy egy réspiaci termékkel többet kereshetünk, akkor ne a ráfordításokon spóroljunk. Ebben az esetben a befektetés biztonsága az elsődleges szempont, ami döntően a piacon, a stabil partnerkapcsolatokon, a szerződéseken múlik.
Kapcsolódó cikkünk: Drasztikusan csökkentek a reáljövedelmek a mezőgazdaságban.
MezőHír Tudástár
Reáljövedelem
A reáljövedelem azt mutatja meg, hogy a megkeresett pénzünk mennyit ér valójában az inflációhoz képest. Például ha a termelő ma ugyanannyi forintot keres egy hektár búzán, mint 2020-ban, de közben minden 57%-kal drágult, akkor a bevétele kevesebbet ér. Ezért fordulhat elő, hogy a magasabb gabonaárak mellett is csökkent a gazdák tényleges jövedelme.
