A meteorológiai oldalak szerint az idei tél időjárása sok elemében visszatér a korábbi hőmérsékleti és csapadékértékekre, de mindezt erős viharokkal és nagy kilengésekkel teszi. Magyarországon rég nem látott mennyiségű hóra van kilátás, tavasszal pedig újra belvizekkel és árvizekkel szembesülhetünk. Öt közvetlen hatást sorolunk fel a mezőgazdaságban.
A legfrissebb, szeptember közepi előrejelzések egy irányba mutatnak: novembertől februárig nagy hőmérsékleti és csapadékkilengések jellemzik majd az európai kontinenst. A nyugat–keleti szelek gyakori erősödése mellett időnként kontinentális hidegbetörések rázzák meg elsősorban Közép-Európát. A légnyomásviszonyok januárra lehetővé teszik, hogy a sarkvidéki hideg a Kárpátok medencéjébe is be-betörjön, majd februárban kemény fagyokkal szembesülhetünk. Jó esély van rá, hogy ekkorra már hótakaró is védje a vetéseket.
November: csapadékot hoznak a nyugati szelek
A Copernicus modellszámításai Észak- és Nyugat-Európában az átlagosnál melegebb és csapadékosabb időt valószínűsítenek késő ősszel. A kontinens belsejében – Németország, Csehország, Szlovákia, Magyarország térségében – a tartós nyugati hatás gyakori fronttevékenységgel, hullámzó hőmérséklettel járhat, de a rövid ideig tartó, éles hidegbetörések sem kizártak. (Most éppen egy ilyet tapasztalunk októberben.)
December: atlanti viharok ütköznek a szibériai hideggel
A szezon elején erős atlanti ciklontevékenységet jeleznek a friss összefoglalók, ami a nyugati országokban (Franciaország, Spanyolország, Olaszország) nagy valószínűséggel áradásokkal fog társulni, miközben a hőmérséklet több fokkal az éghajlati átlag felett ingadozhat. Közép-Európa ebben a fázisban átmeneti zónát képez Nyugat és Kelet között: a gyakran esős, havasesős, rossz látási viszonyokkal járó időjárást gyors visszamelegedések követik.
Január: havazás, hidegbetörések
Januárra több forrás mintázatváltást vetít előre: a gyengülő atlanti befolyás mellett a hideg, kontinentális légtömegek ekkor már be-be tudnak hatolni Európa belsejébe. A magashegyekben folytatódik az erős havazás, Közép-Európában – nagy térbeli kontrasztokkal – megnő a markáns hideghullámok valószínűsége.
Február: jön a sarkvidéki hideg, fagykárok várhatók
A friss előrejelzések szerint a február hozhatja a leghidegebb napokat ezen a télen. Lengyelország és Németország északi részén akár -25 fokos(!) hideg is kialakulhat. Az Alpok–Kárpátok térségében továbbra is gyakori lesz az erős havazás. Csehország, Szlovákia, Ausztria, illetve Magyarország évek óta nem látott nagyságú hótakarót kaphat, ami viharokkal érkezik. Tőlünk délebbre – Horvátország, Szerbia, Bosznia térségében – szélviharok és havaseső formájában jelentkeznek a ciklonok.
Mit jelent mindez a gazdálkodók számára?
- Kevés a száraz időablak a betakarítás folytatására.
- A gyengébb minőségű kukoricát magas szárítási költségek is terhelik.
- A kemény fagyok mellé remélhetőleg elegendő hótakarót is kapunk, de a repce megerősítésére kiemelt figyelmet kell fordítani!
- A hideg miatt drágul az energia, és gyakran rosszak lesznek a terepviszonyok.
- Az Alpokban és a Kárpátok hegyeiben kifejezetten sok hó esik, ami tavaszra biztosítani fogja folyóink bő vízellátását. Fontos, hogy az olvadás idejére a hazai vízügyi szervek és a gazdálkodók készen álljanak a magas vizek biztonságos kiléptetésére, az árapasztó víztározók és a csatornák feltöltésére, illetve a vizek földeken való tárolására.
Legutóbbi előrejelzésünk itt olvasható: Ilyen lesz az ősz, a november szélsőséges időjárást hozhat.
MezőHír Tudástár
Téli időjárás és mezőgazdaság
A 2025/26-os télre jelentős hőmérsékleti ingadozásokat, erős viharokat és kiemelkedő havazást jeleznek az előrejelzések. A sarkvidéki hidegbetörések akár -25 °C-ot is hozhatnak, ami fagykárokat okozhat, ugyanakkor a hótakaró védelmet nyújthat a vetéseknek. A gazdálkodóknak a repce megerősítésére, a betakarítás szűk időablakaira és a magas szárítási költségekre kell készülniük. Tavasszal az olvadás bel- és árvizeket hozhat, ami vízgazdálkodási felkészülést igényel.
