Az Európai Bizottság 2025-ben előterjesztett javaslata alapjaiban alakítaná át a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozását és irányítását. A tervek szerint a tagállamok nem egy KAP-borítékot kapnak, hanem egy általános keretet, amelynek felosztásáról maguk döntenek. A nagy szabadsághoz erős kontrol is társul.
A minimum és a maximum közti különbség a kormányokon múlik
Az új rendszerben a KAP jövedelemtámogatási intézkedéseire és néhány halászati programra legalább 295,7 milliárd euró lenne elkülönítve. Ez a minimumösszeg kiegészülne olyan kötelező elemekkel, mint például a LEADER-program, a tudásmegosztás és innováció, vagy az iskolagyümölcs-program – ezek a jelenlegi költségvetésben kb. 8%-át képviselik, azaz további 23,7 milliárd eurót. Emellett 6,3 milliárd euró jutna a válságtartalékot felváltó Unity Safety Netre. Így a KAP minimumkerete 325,7 milliárd euróra becsülhető, ami 16%-kal kevesebb, mint a jelenlegi 387,8 milliárd euró.
Létezik ugyanakkor egy kedvezőbb forgatókönyv is: ha a tagállamok a Partnerségi Alapból a KAP-nak ugyanakkora arányt biztosítanak, mint jelenleg, akkor a nominális támogatási szint akár fenn is maradhat. Ez a jelenlegi KAP-hoz hasonló precedenst teremtene, amikor a keret nagysága névértéken nem csökkent.
Versenyben minden más ágazattal és céllal
A Partnerségi Alapazonban új feladatokat is finanszíroz, például a védelem és biztonság politikáit. Emellett a tagállamok forrásokat csoportosíthatnak át az Európai Versenyképességi Alapba is. Ez azt jelenti, hogy az agrárpolitika a jövőben nem automatikus kedvezményezett lesz, hanem más tárcákkal kell versenyeznie a forrásokért. Az agrárminisztereknek kormányzati szinten kell majd érvelniük, hogy a mezőgazdaság kiemelt támogatást kapjon. Ugyanakkor a jelenlegi politikai összetétel több tagállamban arra utal, hogy a gazdák érdekei továbbra is hangsúlyosak maradhatnak.
A legnagyobb kockázat azonban nem az alapok összevonásából fakad, hanem abból, hogy a Bizottság a többéves pénzügyi keret jelentős növelését javasolja. A tervezet szerint a közös költségvetés aránya az EU bruttó nemzeti jövedelméhez képest a jelenlegi 1,01%-ról 1,26%-ra emelkedne. Ez a tagállamoktól jóval nagyobb befizetéseket követelne, és kétséges, hogy a nemzeti parlamentek ezt elfogadnák. Amennyiben így lesz, az a KAP-forrásokat is érintheti.
A pénzek szigorúbb nyomon követése
Nemcsak a költségvetési szerkezet, hanem a KAP irányítási rendszere is átalakulna. A 2021/2115-ös rendelet a tagállamoknak nagyfokú önállóságot adott a Stratégiai Tervek kialakításában, a Bizottság pedig főként utólag ellenőrzött. A most javasolt Performance Regulation ezzel szemben egységes uniós teljesítmény-ellenőrzési keretet vezetne be minden programra, köztük a mezőgazdaságra is.
Az agrár- és erdészeti politikához összesen 40 beavatkozási terület tartozik majd, mindegyik kötelező eredménymutatókkal. A tagállamoknak minden intézkedést ezekhez kell rendelniük, célértékekkel együtt, amelyeket a Bizottság hagy jóvá. Az ellenőrzés így egységesebb lesz, de nagyobb adminisztratív terhet is jelent a nemzeti hatóságoknak. Az új rendszerben a Bizottság valós idejű adatszolgáltatáshoz jut a tagállami rendszerekből, így azonnal láthatja, ha egy intézkedés teljesítése elmarad a tervezettől. Nyilvános „Single Gateway” portál is készül, ahol a költségvetési és teljesítményadatokat a nyilvánosság követheti. Ez fokozza az átláthatóságot, de a tagállami hivatalok számára új szintű kontrollt jelent.
Forrás: capreform.eu.
Lásd még a témában: Közös Agrárpolitika: úgy megreformálják, rá sem ismerünk!
MezőHír Tudástár: Közös Agrárpolitika (KAP) – az Európai Unió egyik legnagyobb támogatási és szabályozási rendszere, amely a mezőgazdaság jövedelemtámogatását, vidékfejlesztését és fenntarthatósági céljait szolgálja. Az új finanszírozási modell nagyobb tagállami szabadságot ad, de szigorúbb teljesítmény-ellenőrzést és átláthatóságot követel meg.
