Interjú Nate Blummal, a Sorghum United Foundation vezérigazgatójával
A Sorghum United Foundation világszerte azért dolgozik, hogy a cirok és a köles újra hangsúlyos szerepet kapjon az élelmezésbiztonságban és a klímatudatos gazdálkodásban. Az alapítvány vezérigazgatója, Nate Blum szerint ezek az ősi gabonák kulcsot jelenthetnek a fenntartható jövőhöz – nemcsak a tányéron, hanem az agrárgazdaság egészében is.
– Hogyan kezdett el a cirok népszerűsítésével és fejlesztésével foglalkozni?
– A Nebraska Grain Sorghum Board igazgatójaként ismertem fel, milyen jelentős szerepe van a ciroknak és a kölesféléknek a táplálkozásunkban, sőt, a klímatudatos gazdálkodásnak is kulcsfontosságú növényei. Ennél is fontosabb felismerésem volt, hogy az élelmiszerrendszereink gyakran leértékelnek egyes gabonaféléket, pedig ez egészségügyi és környezeti szempontból is negatív következményekkel járhat. A jelenlegi modellkultúrákra épülő monokultúrás rendszerek hosszú távon ugyanis károsak. Ha ezen változtatni akarunk, befolyásolnunk kell a fogyasztói tudatosságot, majd ezzel párhuzamosan a piaci keresletet. Minden a szemléletformálással kezdődik: a gazdák nem fognak olyan növényt termeszteni, amelyet nem tudnak eladni – és ezt nem is várhatjuk el tőlük. Ha valóban azt akarjuk, hogy fenntarthatóbb gazdálkodási döntések szülessenek, és a fogyasztók is egészségesebbek legyenek, akkor elengedhetetlen ezeknek az ősi gabonáknak a népszerűsítése.
(fotó: At Large PR)
Ki Nate Blum?
Nate Blum a BlüMilo és a Sorghum United Foundation vezérigazgatója, a fenntartható mezőgazdaság elkötelezett híve. Pályafutása során több mint 40 országban dolgozott, képviselve a cirok- és köleságazatot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezeténél (FAO), és részt vett a Fenntartható Fejlődési Célokhoz kapcsolódó nemzetközi párbeszédekben. Nevéhez fűződik az ENSZ Élelmiszerrendszerek Független Csúcstalálkozója.
A Nebraska Grain Sorghum Board és a Nebraska Sorghum Producers Association ügyvezető igazgatójaként 2019–2023 között szakpolitikai változásokat vezetett be a ciroktermesztésben. Tagja az USDA gabonafélékkel, takarmánnyal és olajos magvakkal foglalkozó külkereskedelmi tanácsadó testületének (ATAC). A Nebraska Egyetem Pszichológia szakát és LEAD Programját is elvégezte, aktív önkéntesként és közösségszervezőként dolgozik, a Sorgho Squad nevű kalandsorozat és videojáték szerzője.
– Az Egyesült Államokban viszont stratégiai növény a cirok?
– Minden az egészséggel és a táplálkozással kezdődik, de stratégiai szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni a klímaváltozást sem. Egyre több olyan térség van, ahol eddig kukoricát és búzát termesztettek, de most már szenvednek a hőhullámoktól, a kiszámíthatatlan, gyakran pusztító esőzésektől, illetve az elhúzódó aszályoktól. Tehát a válaszom: igen, nálunk már stratégiai növény.
– Magyarországon jelenleg az aszálytűrés tűnik a legkritikusabb szempontnak a termesztésben, nem elfelejtve a talajkímélést, természetesen. A cirkot hova pozícionálhatjuk ezen a téren?
– A cirok és a legtöbb köles a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy aszály idején nyugalmi állapotba kerülnek, elszáradnak, de amint ismét vízhez jutnak, újraélednek. Ez kulcsfontosságú előny más növényekhez képest, amelyek végleg elpusztulnak. A hozam ugyan csökkenhet, de legalább lesz termés.
Ami a talajegészséget illeti: a ciroknak kiterjedt gyökérzete van, amely akár 180 cm mélyre is lehatol. Képes áttörni a tömörödött talajrétegeket, amelyek más növények számára áthatolhatatlanok – így növeli az aszálytűrést. Emellett kutatások igazolták, hogy a cirok fokozza a szénmegkötést is a talajban, mert fellazítja azt, elősegítve a szén tárolását. Nemcsak a levegőből vonja ki a szenet, hanem hosszú távon segíti a talaj termékenységét is.
A cirok nagy biomasszája ösztönzi a talaj biológiai aktivitását is, hozzájárul a mikrobiom gazdagításához. Nálunk már kimutatható, hogy ott, ahol már nem termesztenek cirkot, megnő a műtrágyaigény. Ha viszont beillesztjük a vetésforgóba, akár 8%-kal is nőhet a következő növények hozama, és javul a talajélet, a talajvíz regenerációja. A cirok vízigénye a kukoricáénak a harmadát teszi ki, míg bizonyos kölesfajták csak a tizedét igénylik.
– A piac is leköveti ezeket az előnyöket?
– Ez a kérdés mindig egy másik kérdést juttat eszembe: „Mi a cirok piaci értéke?” A válaszom erre az, hogy a legtöbb fogyasztó nem is tudja, mi az a cirok – így nehéz meghatározni a piacát, ha az gyakorlatilag még nem is létezik. Ugyanakkor, ha megnézzük a cirok és a köles jellemzőit – nem génmódosított, gluténmentes, funkcionális élelmiszer, fenntartható –, akkor ezek olyan tulajdonságok, amelyeket a fogyasztók keresnek. A globális piacokat vizsgálva több milliárd dolláros szegmensekről beszélünk, egyes esetekben kétszámjegyű éves növekedési ütemmel (7,7–16%).
Az ipari alkalmazások terén a cirokszár feldolgozása révén finom szálak nyerhetők, amelyek beáztathatók, lágyíthatók, és textíliákba szőhetők. Továbbá rétegelt lemezhez hasonló építőanyagok is előállíthatók belőle. Sok ország – amely az etanolgyártás növelésére törekszik – szintén érdeklődik a cirok iránt. Egy másik jelentős fejlesztési irány a biochar (bioszén), amely különösen Afrikában fejlődik gyorsan. Kansas és Nebraska állam például három új biocharüzem építését tervezi. A biochar egy kiváló termék: nemcsak cirokból, hanem más mezőgazdasági és kommunális hulladékból is készülhet, és szerves trágyaként is alkalmazható. Így nemcsak a szárazságtűrő növényeket hasznosítja, hanem a települési hulladék problémájára is megoldást kínál.
– A mesterséges intelligencia elvileg mindenre talál megoldást. Ez a mezőgazdaságunkat, jelen esetben pl. a ciroktermesztésünket is megváltoztathatja ön szerint?
– A világ számos pontján már használják az AI-t a mezőgazdasági gyakorlatban. Egy indiai egyetemen például „AI-hadiszoba” működik – az egyetemi hallgatók óriási képernyőkön figyelhetik a műholdas és szenzoros adatokat, akár négyzetméteres pontossággal is. Az így nyert adatokból az AI képes célzott javaslatokat adni. Például lehet, hogy nem az egész tábla igényel nitrogént, csak egy része – ezt ők látják. Az AI a betakarítás utáni veszteségek mérséklésében is segít, például a felmelegedő gabonahalmazok észlelésével.
Tudomásom szerint legalább két robotikai cég (egy Nebraskában, egy Skóciában) fejlesztett olyan robotokat, amelyek képesek a nagy méretű silókban mozogni, megkeverni a gabonát, sőt 3D képet készíteni róla, hogy pontosan meg tudják állapítani, hol van szükség beavatkozásra. Ez életmentő lehet, hiszen már okozta emberek halálát az, amikor beszippantotta őket egy gabonahalom.
A legtöbb fogyasztót meglepné, mennyire fejlett az agrártechnológia: az USA-ban a traktorok műszerfalán teljes képernyős számítógépek futnak. A technológia iránt érdeklődő fiatalok számára az AI, a műholdak és a drónok révén az agrárium vonzó pályát jelenthet. Egy indiai céggel, a Celestial Technologies-szel közösen működtetett műholdas alapú alkalmazásuk a Kisan Vajra előfizetéses modellben (akár 10 dollár/ha/év) ad szaktanácsot a gazdálkodóknak Indiában, de már tárgyalunk a bevezetéséről Kenyában és Brazíliában is.
A cirok nem génmódosított, a fajták hagyományos nemesítéssel jönnek létre. Bár létezik CRISPR-technológia, egyes országok ezt még kevésbé fogadják el, mint a GMO-kat. A genomikai adatok betáplálásával az AI képes ajánlani, mely növényeket érdemes keresztezni a kívánt tulajdonságok eléréséhez, ez pedig akár több nemzedéknyi időt is megspórolhat. Egy bolygón élünk, tehát ami működik az egyik helyen, az – az éghajlati különbségek figyelembevételével – működhet máshol is. Ez alól a technológia sem kivétel: ha együtt dolgozunk, testre szabhatjuk, és mindenki javára alkalmazhatjuk. Jelenleg olyan kihívásokkal nézünk szembe – például a szélsőséges időjárás és a növekvő népesség – amelyek globális együttműködést igényelnek az élelmezésbiztonság érdekében.
– Ezek szerint van együttműködés például az USA és Közép- vagy Kelet-Európa között?
– A Sorghum United Foundation pontosan ezt a célt szolgálja: összekötjük a gazdákat és az értéklánc többi szereplőjét világszerte. Ugyanez igaz azokra is, akiket az egészség, a táplálkozás vagy a fenntarthatóság érdekel. Van például egy globális WhatsApp-csoportunk, amely elérhető a weboldalunk tetején: sorghumunited.org. Aktívak vagyunk a közösségi médiában, hivatalos oldalunkon és a saját LinkedIn-profilomon is. Az elmúlt években sikerült olyan platformokat kialakítanunk, ahol a világ bármely tájáról szinte azonnal választ lehet kapni egy kérdésre – függetlenül politikai vagy földrajzi korlátoktól.
– Mit üzenne a magyar gazdálkodóknak, akik érdeklődnek a ciroktermesztés iránt?
– Stratégiailag, ha az éhezést akarjuk visszaszorítani, akkor klímatűrő gabonákra van szükség – márpedig a cirok és a köles pontosan ilyen, ez pedig Magyarországon is alternatíva lehet az aszály elleni küzdelemben. Bár nekünk még nincs konkrét magyar tapasztalatunk vagy üzleti partnerünk, de szívesen dolgoznánk együtt magyar termelőkkel, tanácsadással, termesztési technológiákkal, akár piaci információkkal is. Keresünk is kelet-európai partnereket a termelés és az értéklánc népszerűsítéséhez.
– Egy egész „érdekes” csatornát választottak a népszerűsítéshez, amiben ön aktívan kivette a részét mint regényíró és videojáték-tervező. Hogy jön ez a cirokhoz?
– A Sorgho Squad kreatív ismeretterjesztő projektünk egy fiktív karakterekből álló edukációs eszköz, amely a cirkot és a kölest fogja népszerűsíteni a legkülönbözőbb célcsoportok felé, például országos ismeretterjesztő kampányokhoz, iskolai oktatáshoz vagy közösségi médiás figyelemfelkeltéshez, és az ön által is említett kalandregény-sorozathoz és videojátékhoz. És igen, mindkettőt én készítettem, kiélve a kreativitást, a történetmesélési szenvedélyemet és természetesen a szakmai tapasztalataimat.
SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ
MezőHír Tudástár: Cirok – A cirok (Sorghum bicolor) a pázsitfűfélék családjába tartozó gabonanövény, amely kiemelkedő aszálytűrésével és sokoldalú hasznosíthatóságával válik egyre fontosabbá a modern mezőgazdaságban. Gyökérzete akár 180 cm mélyre is hatol, így képes átvészelni a hosszan tartó szárazságot, és segíti a talaj szénmegkötését is. A cirok gluténmentes, nem génmódosított élelmiszer-alapanyag, ugyanakkor takarmányként, ipari feldolgozásban (textíliák, biochar, etanol) és vetésforgóban is hasznosítható. Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre inkább alternatívát jelent a kukorica mellett.
