A Nature tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelyik a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásait számszerűsíti az évszázad végéig. A Kárpát-medence mégsem olyan jó hely.
Pont az éléskamrák forrósodnak fel
A klímaváltozás a kutatók szerint a legnagyobb mértékben a mérsékelt égövi „éléskamrákat” érinti, ilyen az USA gabonaövezete, Kelet-Európa és Kelet-Kína. Mivel ma itt termelik a legtöbb élelmiszert, a klímaváltozásnak óriási hatása lesz a globális élelmezés-biztonságra. Az amerikai mezőgazdaság például a magas hozamokra van berendezkedve, de nem elég robusztus ahhoz, hogy ellenálljon a klímaváltozásnak.
Ezzel szemben a trópusi területeken a bőséges csapadék mérsékli a hatásokat. A szegényebb régiókban, amelyek már most is forrók, már nem lehet sokkal rosszabb a helyzet. A maniókára támaszkodó régiók, például Dél-Amerika és Afrika egyes részei kevésbé fognak szenvedni a változástól. (Lásd még: A manióka lesz Magyarország burgonyája?)
Kukorica
Az USA gabonaövezetében, Kelet-Kínában, Közép-Ázsiában, Dél-Afrikában és a Közel-Keleten akár 40%-os hozamcsökkenés is lehetséges az évszázad végére. Dél-Amerikában és Közép-Afrikában 15%-os visszaesés várható. Európában a hozamok ingadoznak: a déli, mediterrán területeken 20–40%-os veszteségre, míg északon akár +10%-os növekedésre is lehet számítani. Látjuk ezt már most is a lengyel kukoricatermelés térnyerésén. Ukrajnában és Oroszország déli részein akár 40%-os hozamcsökkenés is lehetséges, még északabbra javulnak a termelési feltételek.
Búza
Kelet-Európában, Nyugat-Európában, Afrikában és Dél-Amerikában a kutatók 15–25%-os hozamcsökkenést prognosztizálnak. Kínát, Oroszországot, az USA-t és Kanadát érintik a legerősebben a változások, ahol a tanulmány szerint akár 30–40%-kal is csökkenhetnek az őszibúzahozamok. Oroszország északibb területein ezt ellensúlyozza a termelési feltételek javulása. Az oroszok a hozamcsökkenést területbővítéssel is jelentősen ellensúlyozni tudják.
Szója
A helyzet hasonló a kukoricáéhoz. Az USA-ban akár 50%-os hozamcsökkenés is bekövetkezhet, míg Brazíliában a tanulmány szerint akár 20%-os hozamnövekedés is lehetséges. Észak-Európa a szója számára is kedvezőbb termőhellyé válik, 10–15%-os hozamnövekedést várnak a kutatók, így Németországban is teret nyerhet a szójatermesztés. Azonban a déli területeken, ahol a szárazság hatása jelentősebb, a hozamok csökkenhetnek. A szélsőséges időjárási események miatt a hozamok jelentős ingadozása is várható.
