A Magyar Gabonaszövetség legfrissebb elemzésében arra világít rá, hogy az idei piaci helyzet egészen más, mint a tavalyi volt. Ha tényleg exportálni akarunk 2,5 millió tonna búzát, akkor igazodnunk kell a versenytársainkhoz. A legnagyobb közülük most Románia.
Sok a búza a térségünkben
Az EU Központi Kutatóintézetének júliusi jelentése (MARS Bulletin) szerint az őszi kalászosok hozamai átlagon felüliek Romániában (búza 25%-kal, árpa 22%-kal az 5 éves átlag felett), Bulgáriában (búza 11%-kal, árpa 15%-kal az 5 éves átlag felett), Franciaországban (búza 4%-kal, árpa 8%-kal az 5 éves átlag felett) és Spanyolországban is. Átlagos hozamokat jelentettek Németországból, Lengyelországból és Magyarországról. (A MezőHír itt számolt be az uniós jelentésről. Eszerint hozamcsökkenést kizárólag Olaszországban és Törökországban tapasztalható.)
A francia Stratégie Grains szerint is kitűnő a búzatermés Romániában (12,3 Mt) és Bulgáriában (7,1 Mt). A román export ebben a szezonban rekordot dönthet, meghaladhatja a 8,8 millió tonnát. Ebből közel 1,6 millió tonna várhatóan az EU piacára kerül.
Búza esetében az EU termelése mintegy 15 millió tonnával növekszik, így az EU-n belül is növekedni fog a verseny a felesleggel bíró országok között. Ez hatással van a magyar búza exportjára is, hiszen a szokásos piacainkon is jobb lett a termés, illetve nőtt a versenyképes ajánlatok volumene Romániából, Szerbiából, Horvátországból stb. (Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Oroszországban is jó termés készül, szeptembertől még nagyobb piaci harcra van kilátás. Legutóbb ebben a cikkben figyelmezettünk erre: Kemény lesz az árverseny, ne kockáztasson sokat!)
Jelenleg a magyar búzára vonatkozó keresleti és eladási szintek nem találkoznak, visszafogott az exportaktivitás. A MATIF jegyzései (szeptemberi búza) a tavalyi szintekhez képest alacsonyabban vannak, tükrözve a kereslet-kínálati viszonyok változását.
Árpa: növekvő globális kínálat
A legnagyobb exportőr Ausztrália termését 6%-kal kevesebbre becsülik, mint az előző szezonban, de az EU és Oroszország termése 6, ill. 9%-kal növekszik: az unióban 53,1 millió tonnát, míg Oroszországban 17,7 millió tonnát várnak. Ezzel párhuzamosan az EU exportja 11%-kal 6,8 millió tonnára, míg Oroszországé 10%-kal 3,4 millió tonnára emelkedik. Ukrajnában 5,5 millió tonnás árpatermésre számítanak, ami 5%-kal elmarad a tavalyi mennyiségtől, ennek ellenére az ukrán export tekintetében 30%-os növekedést prognosztizál az USDA, így az várhatóan eléri a 3,5 millió tonnát.
Az EU mintegy 2,8 millió tonnával emelkedő termése jelentős hatással van a magyar exportlehetőségekre, különös tekintettel arra, hogy a szomszédos Romániában rekordtermés várható. Itt 2,6 millió tonnát meghaladó mennyiséget prognosztizál a Stratégie Grains, melynek nagy része exportra kerül (2,5 Mt). Jelen pillanatban az exportpiacokon kialakult árak nem találkoznak a magyar elvárásokkal az árpa tekintetében sem.
Helyi kukoricahiány kontra globális kínálat
Az USDA jelentése szerint elsősorban az USA rekordtermésének köszönhetően a globális termelés növekedésére lehet számítani kukoricából, és ezt erősítik a kedvező argentin, brazil és ukrán kilátások is. A kereskedelmi forgalom is élénkül, mivel Mexikó és az EU részéről továbbra is erős importtal számolnak. Annál is inkább, mivel Európában a tavalyinál valamivel gyengébb termésre van kilátás még akkor is, ha idén a román és bolgár helyzet sokkal jobb.
Az USDA 60 millió tonnás európai terméssel számol, míg a Stratégie Grains jelenleg 57,4 millió tonnára teszi az EU termését (tavaly 58,8 Mt). Ezen belül Romániában 7,9 Mt (tavaly 6,7 Mt), Bulgáriában 1,9 Mt (tavaly 1,54 Mt), Lengyelországban 8,2 Mt (tavaly 8,8 Mt) kukoricaterméssel számol. A legfrissebb MARS jelentés szerint különösen Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, kisebb mértékben Dél-Spanyolországban és Olaszországban átlag alatti a zöldtömeg mennyisége, romlottak a hozamkilátások.
A kukorica jelenlegi párizsi jegyzései a nagy búza- és árpakínálatot tükrözik vissza, és az egy évvel ezelőtti szinteknél lejjebb találhatóak.
