A hatékonyságnöveléssel párhuzamosan a költségek csökkentése, új piacok feltérképezése és a klímaváltozással járó hatások mérséklése foglalkoztatja ma leginkább az agráriumban dolgozókat – ez derült ki az MBH Bank legfrissebb felméréséből.
A legnagyobb kihívások
Az MBH Bank országszerte csaknem 500 cég megkérdezésével készült reprezentatív kutatása szerint az agrárvállalkozások 85, 81 és 78 százaléka számára az alapanyag-, illetve az energiaárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelenti a legnagyobb kihívást, arányuk kismértékben csökkent tavalyhoz képest. Újonnan vizsgált tényezőként jelent meg a felmérésben a klímaváltozás negatív hatása, amely rögtön a negyedik helyre került: négyből három cég (77 százalék) vélte úgy, hogy kihívást jelent számára. A korábbinál nagyobb arányban – 74, 72 és 55 százalék – említették kihívásként a válaszadók a munkabérek emelkedését, a növekedés fenntartását és az adminisztrációs feladatok ellátását.
A legfontosabb célok
A kutatás szerint robusztus mértékben, 34 százalékról 60 százalékra emelkedett a termelési hatékonyság növelését tervező agrárvállalkozások száma, és több mint kétszeresére, 26-ról 54 százalékra nőtt azon cégeké is, amelyek új piacok, üzleti területek bevonását, illetve ezek bővítését tervezik. A kihívásokra válaszul a 2024-es 48 százalék helyett 54 százalék csökkentené a működési költségeit.
A bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága szakértőinek értékelése szerint a megkérdezettek körében elsősorban azon fejlesztések iránt mutatkozott erős szándék, amelyek gyors megtérülést hoznak a költség- és kockázatcsökkentés, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és az energiaátállás területén. Huszonháromról 32 százalékra emelkedett például azon vállalkozások aránya, amelyek energiahatékonysági beruházásokat vettek tervbe. Hasonlóképpen szignifikánsan emelkedett (16-ról 27 százalékra nőtt) a digitalizációt, az automatizációt előmozdító fejlesztések iránti érdeklődés.
Jóval több cég (14 helyett már 26) százalék tervezte új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, és a piacok bővítésére irányuló szándék erősödésével párhuzamosan több mint kétszeresére nőtt a nagyobb marketingköltést fontolgatók aránya is. A Közös Agrárpolitika beruházási pályázataival a korábbi 43 százalék helyett 47 százalék tervezett 2025 első felében.
„Felmérésünk is alátámasztja, hogy az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlenebb piaci és termelési környezet miatt előtérbe kerültek a termelési hatékonyság javítását célzó fejlesztések, illetve azok a korszerűsítések, amelyek ellenállóbbá teszik az ágazatot az olyan kihívásokkal szemben, mint a változó alapanyag-, energia- és terményárak, valamint az import, mindemellett pedig választ adnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy mindez a megfelelő finanszírozói háttérrel párosulva hosszú távon alapozhatja meg az agrárium jövőjét.
Szükség van hitelre
A felmérés mindezekkel összefüggésben vizsgálta a különböző banki termékek népszerűségét is. Bár az agrárvállalkozások körében továbbra is a vállalkozói számlacsomag a legelterjedtebb banki termék (96 százalék), jelentősen, 17 százalékponttal emelkedett a bankkártyával rendelkező agrárvállalkozások aránya: már négyből három cégnek (77 százalék) van. Szignifikánsan nőtt a befektetési alapok, illetve a faktoring szolgáltatások iránti érdeklődés, egyelőre azonban még így is 10 százalék alatti az igénybevételük.
A legnépszerűbb hiteltermék még mindig az Agrár Széchenyi Kártya, amellyel a felmérés szerint minden harmadik agrárvállalkozás rendelkezik, és amelynek aránya 26-ról 32 százalékra nőtt a megkérdezettek körében egy év alatt. Szintén emelkedett az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukcióval rendelkező vállalkozások aránya, mint ahogyan a forgóeszközhitelt igénybe vevő cégeké is: 11-ről 14 százalékra. Összességében az agrárvállalkozások hozzávetőleg fele rendelkezik valamilyen hiteltermékkel.
Forrás: MBH Bank.
A bank legutóbbi felméréséről itt írtunk: AgrárTrend Index: borúsabb az agrárium üzleti hangulata
