A lezárt értékesítési szezonban az EU búzaexportja 34%-kal, míg árpaexportja 20%-kal maradt el a korábbitól. Az okok érthetőek, de csak részben hárultak el. Sok múlik az új termés eladhatóságán.
Történelmi visszaesés a búzaexportban
Az Európai Unió a lezárt értékesítési szezonban bő harmadával kevesebb, 21,6 millió tonna búzát exportált a határain kívülre, míg egy évvel korábban ez még 32,6 millió tonna volt. Az Európai Bizottság jelentése szerint ennek csak egyik oka volt a tavalyi gyenge termés. Az euró dollárral szembeni felértékelődése és a Fekete-tenger térségéből érkező olcsó búza nehéz helyzetbe hozta az uniós árut.
Miközben az EU a világ egyik legnagyobb búzaexportőre, az importált mennyiséget is magas szinten tartja. A lezárt szezonban a behozott búza elérte a 9,76 millió tonnát, ami csak az egy évvel korábbi, 12 millió tonnás importhoz képest jó eredmény, egyébként felesleges belső kínálati többletet képvisel. A behozott mennyiség mintegy 60%-a Ukrajnából érkezett, de Kanada (16%), Moldova (8%), Szerbia (7%) és az Egyesült Államok (6%) is szerephez jutott.
A legtöbb búzát Spanyolország (3,7 millió tonna) és Olaszország (1,6 millió tonna) importálta, de Szlovénia, Görögország, Románia, Portugália és Németország is jelentős mennyiséget hozott be.
Románia toronymagasan az élen
A búzaexport főszereplői között jelentős átrendeződés történt. Franciaország – az unió korábbi első számú exportőre – mindössze 2,05 millió tonnát tudott értékesíteni a tavalyi 9,1 millió tonna után, így a rangsor hatodik helyére esett vissza. Ennek oka a gyenge 2024-es francia termés, valamint az a tény, hogy az egyik legnagyobb vevőjük, Kína, inkább Ausztráliától vásárolt.
A legtöbb búzát Románia szállította külföldre (5,6 millió tonna, tavaly 6,4 millió tonna), őt követte alaposan lemaradva Németország (2,79), Litvánia (2,6), Lettország (2,26) és Bulgária (2,16 millió tonna). Franciaország mögött még Lengyelország (1,98 millió tonna) szerepel az éllovasok listáján. A fő célpiacok között Nigéria (2,8 millió tonna), Marokkó (2,7 millió tonna), valamint Algéria, az Egyesült Királyság és Egyiptom voltak.
Romániában az első becslések alapján idén 13,3 millió tonnás termést vártak, de a legújabb számítások szerint reálisabbnak tűnik 10,4–11 millió tonna, ami viszont még mindig jobb a tavalyi 9,3 millió tonnánál.
Az árpa exportjában is Románia vezet
Az EU árpaexportja is jelentősen visszaesett: a 2024/25-ös szezonban mindössze 4,7 millió tonnát sikerült harmadik országokba értékesíteni, szemben az előző évi 5,88 millió tonnával. Ez 20%-os csökkenésnek felel meg. A fő exportőrök között ismét Románia (2,1 millió tonna) az első, akit Franciaország (1,3 millió tonna) és Németország (722 ezer tonna) követ a sorban. Az uniós árpa legnagyobb vásárlója Szaúd-Arábia volt (1,04 millió tonna, az összes kivitel 22%-a), őt követte Marokkó (0,6 millió), valamint Jordánia, Algéria és Líbia.
Az import oldalán az EU 1,16 millió tonna árpát vásárolt külföldről, 37%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fő származási országok: Egyesült Királyság (47%), Ukrajna (37%), Moldova (10%) és Szerbia (5%). A legnagyobb uniós importőrök: Spanyolország, Írország, Olaszország és Ciprus.
Az új termésre is küzdelmes terep vár
Az uniós gabonaexport visszaesése komoly árnyomást gyakorol a belső piacra, különösen úgy, hogy közben az ukrán import továbbra is magas. Az uniós termelők versenyképességét rontja a kedvezőtlen árfolyam és a globális túlkínálat, miközben az időjárási kockázatok egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a termelést. Sok múlik azon, hogy az európai kereskedőknek sikerül-e az új árpával és búzával visszaszerezniük az afrikai és az ázsiai kulcspiacokat. A mezőgazdaságból élők mindenütt feszülten figyelik azt is, hogyan alakul az ukrán gabona belépése az uniós piacra.
