A szabadkereskedelmi egyezmény már nyolcadik éve érvényben van Ukrajna és az EU között, de a mezőgazdaság – egészen a háború kitöréséig – speciális védelmet élvezett. Amennyiben a kikötők szabadon működnek, Ukrajna is szívesebben exportál olyan régiókba, ahol nagyobb a gabona- vagy a húshiány, mint Európában. A háború azonban megmutatta: nem árt kereskedelmi gátakat szabni az innen érkező importtal szemben.
A mezőgazdaságra vonatkozó speciális szabályok
Az EU–Ukrajna között 2017 óta hatályos a társulási megállapodás részeként szabadkereskedelmi egyezmény (DCFTA) van érvényben, amelyik az érzékeny mezőgazdasági termékek esetében (pl. baromfi, cukor, tojás, gabona) kvótákat szabott az Ukrajnából vámmentesen beszállítható mennyiségekre.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően az EU ideiglenesen felfüggesztette az ukrán exporttermékekre vonatkozó vámokat és kvótákat, majd ezt az intézkedést 2023-ban és 2024-ben is meghosszabbította, bár kiegészítette egy vészfék-mechanizmussal, amelyik bizonyos mennyiségek átlépésekor visszaállítja a régi feltételeket. Idén június 5-én végleg lejárt a kivételes helyzet, azonban egy új társulási megállapodással más kereskedelmi feltételek léphetnek érvénybe. (Lásd cikkünket: Visszaálltak a régi kvóták Ukrajnával – átmenetileg?) Most az a kérdés tartja lázban az európai agráriumot, hogy melyek lesznek ezek az új feltételek?
Regionális kvótaszabályozás a határországok számára
A kérdés különösen az Ukrajnával határos országokban éles, ahol az olcsó konkurens termékek eláraszthatják a piacot, veszélybe sodorva a helyi a gazdálkodók megélhetését. Nagy István agrárminiszter a luxembourgi uniós tanácsüléshez kapcsolódva hangsúlyozta: Brüsszel felelőssége, hogy ne áldozza fel az európai agráriumot a geopolitikai szolidaritás oltárán. Magyarország álláspontja szerint az ukrán árukra is ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint bármely más harmadik országból érkező termékre, és külön védelem illeti meg azokat a tagállamokat, amelyek közvetlenül ki vannak téve a torzító hatásoknak.
Fontos egy olyan automatikus, regionális intézkedés bevezetése, amely alapján az Ukrajnával határos tagállamok speciális védelmet kapnának, külön, arányos kvóták megállapításával. Ezek túllépése után automatikusan importtilalomnak kellene életbe lépnie az adott tagállam esetében az ukrán termékekkel szemben – tette hozzá.
Továbbá Magyarország kiáll azon alapvetés mellett, hogy az EU-ba csak olyan áruk érkezhessenek, amelyek megfelelnek a mindenkori uniós előírásoknak és nyomonkövethetőségi szabályoknak. Ez vonatkozik az EU–Mercosur megállapodásra is, amelyik nem veszi kellőképpen figyelembe az európai mezőgazdaság érdekeit. Ezért azt újra kell gondolni, és erősebb garanciákat kell beépíteni a szerződésbe az unió mezőgazdasági érdekeinek védelmében.
