A mezőgazdaság azoknak a gazdasági ágazatoknak az egyike, amely a legérzékenyebben reagál a klímaváltozás hatásaira. Az extrém időjárási események – hőhullámok, szárazság, felhőszakadások, jégeső vagy áradások – közvetlenül érintik a terméshozamot és a termények minőségét. Ennek hatására a termelőknek újfajta rugalmasságra van szükségük a gazdálkodás tervezése és kivitelezése során. Az Agritechnica 2025 kiállításon (2025. november 9–15., Hannover) a világ minden tájáról érkező kiállítók mutatják be, milyen technológiai megoldások segíthetnek alkalmazkodni a változó éghajlathoz.
A vízgazdálkodás kulcskérdés lesz
A globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási helyzetek, amelyek megnehezítik a mezőgazdasági területek fenntartható művelését. A növekvő kockázatú időjárási károk és a termésbizonytalanság miatt a gazdálkodás jövője attól függ, milyen válaszokat képesek adni a termelők, és milyen megoldásokat kínálnak a gépgyártók, nemesítők és egyéb partnerek.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás több „álláspont” egyidejű módosítását igényli. Sok gazdaság már most megkezdte az alkalmazkodást, míg mások még keresik az optimális stratégiákat. Egy biztos: nincsen univerzális recept, mivel az éghajlati és talajviszonyok, valamint a termesztési hagyományok régiónként jelentősen eltérhetnek.
A vízhasználat és a hosszú távú vízgazdálkodás a klímaadaptáció egyik legfontosabb tényezője. A talajművelés módosításával javítható a talaj vízmegtartó képessége – különösen a minimális vagy forgatás nélküli talajművelés segítségével. Ez azonban nem minden talajtípusnál alkalmazható hatékonyan.
Az úgynevezett regeneratív szántóföldi gazdálkodás előtérbe helyezi a talaj takarását (pl. takarónövények, alávetés, mulcs), és ezzel a vízmegtartás mellett a talajszerkezet javításához is hozzájárul. A csapadék okozta erózió is hatékonyan mérsékelhető így.
Öntözés: már nem csak különleges kultúráknál indokolt
A száraz időszakok gyakoribbá válása miatt az öntözés kérdése minden mezőgazdasági üzem számára stratégiai jelentőségű. A csepegtető öntözés ugyan a leghatékonyabb és legtakarékosabb vízhasználatot biztosítja, de beruházásigénye miatt elsősorban szőlők, gyümölcsösök, komló és egyéb speciális kultúrák esetén terjedt el.
A szántóföldeken jelenleg a mobil öntözőberendezések (ún. öntözőágyúk) a legelterjedtebbek Németországban, melyek hatékonyságát GPS-vezérelt szektorirányítási rendszerek növelhetik. A félig mobil center pivot rendszerek ugyan víztakarékosabbak, de nagy területigényük miatt elsősorban nagyüzemek számára éri meg a beruházás. Emellett a szélérzékenység csökkentésére és az egyenletes vízelosztás érdekében egyre gyakrabban alkalmaznak fúvókás kocsikat is.
Fontos jogi szempont, hogy az öntözéshez vízhasználati engedély szükséges. Száraz években előfordult, hogy a vízhasználati kvótákat túllépték, ezért a magas vízhasznosítási hatékonyságú rendszerek alkalmazása egyre fontosabbá válik.
Szemenként vetés, vetésforgó, nemesítés…
Egy erőteljes, egészséges növény jobban tűri a szárazságot. Ugyanakkor ha egy négyzetméteren kevesebb növény osztozik a rendelkezésre álló vízen, az is növeli az ellenállóságot. Ezért a szemenkénti vetés már kalászosok és repce esetén is szóba kerül. Az optimális tőtáv révén a növények erősebb gyökérzetet fejlesztenek, és kisebb lesz a vízért való versengés.
A változatosabb, hosszabb vetésforgók mérsékelhetik a klímahatások okozta kockázatokat. A télálló növények kihasználják a téli csapadékot, míg a szárazságtűrő pillangósok – pl. csillagfürt vagy borsó – nyári aszályok idején is biztonságosabbak. Emellett a pillangósok nitrogénmegkötő képessége is pozitívum. Az ilyen vetésforgók értékelésénél nemcsak a pénzügyi szempontokat kell nézni, hanem a csökkentett műtrágyaigényt és a talajtermékenység javulását is.
A jövő mezőgazdasága nem képzelhető el éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fajták nélkül. A nemesítés célja a biotikus (kórokozók, kártevők) és abiotikus (pl. szárazság, hőstressz) stresszt jobban tűrő, hatékonyabban gazdálkodó növények létrehozása. A korlátozott vízkészletek melletti hozamoptimalizálás alapja is a jó genetika. A jövőben az alternatív, például C4-es fotoszintézissel rendelkező növények nemesítése is előtérbe kerülhet.
Csere? Cirok a kukorica helyett?
A hosszabb tenyészidő miatt Németországban is nő az érdeklődés a melegebb és szárazabb éghajlatot kedvelő növények iránt. A cirok, amely mélyre hatoló gyökérzetével kiemelkedően tűri a szárazságot és a meleget, a kukorica alternatívájává válhat. Hátránya viszont a gyenge hidegtűrése és az, hogy nem alkalmazkodott a közép-európai érési ciklushoz. A nemesítés fejlesztése, valamint késői érésű fajták alkalmazása azonban javíthatja a terméspotenciált.
Agritechnica 2025: fókuszban a klímaadaptáció
Az új megoldások kereséséhez néha érdemes kitekinteni más országok gyakorlatára. Az USA-ban például 2008 és 2021 között a gazdálkodók a helyi éghajlati változásokhoz igazították a termesztett növények körét – derült ki a Maine-i Egyetem egyik tanulmányából. A hosszú távú alkalmazkodás egyik hatékony eszköze tehát a vetésszerkezet átalakítása lehet.
A mezőgazdaság legnagyobb európai szakkiállítása 2025-ben is kiemelt figyelmet fordít a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdésére. Az Agritechnica kiváló platform a legújabb technológiák, kutatási eredmények és gyakorlati megoldások megismerésére – legyen szó vetésforgókról, talajművelő gépekről vagy vízgazdálkodási rendszerekről. Az érdeklődők külön figyelmet fordíthatnak a „Talajegészség” (Soil Health) témájú DLG-bemutatóra a 24-es csarnokban, ahol a Német Talajkímélő Művelés Egyesület (GKB) szakértőivel közösen tekinthetik át, hogyan óvhatjuk meg legfontosabb természeti erőforrásunkat: a talajt.
A világ legnagyobb agrárgépészeti seregszemléje az Agritechnica
2025. november 9. és 15. között Hannoverben ismét több ezer kiállító mutatja be a legújabb fejlesztéseket, amelyek a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a robotika és a fenntarthatóság jegyében születtek. A rendezvény mottója – „Touch Smart Efficiency” – jól tükrözi a fókuszt: intelligens, hálózatba kapcsolt technológiák, amelyek kézzelfoghatóan javítják a mezőgazdasági hatékonyságot és versenyképességet.
Az esemény újdonsága a „7 nap – 7 téma” programkoncepció, amely minden nap más-más szakterület és látogatói célcsoport igényeire épít. A nyitónap az Innovation and Press Day, ahol a média és a szakmai közönség számára számos sajtóesemény, bemutató és premier várható. A további napokon az Agribusiness Days és a különféle tematikus fókuszpontok mentén előadások, szakmai fórumok, élő gépbemutatók és kapcsolatépítési lehetőségek gazdagítják a kínálatot.
A kiállításon első alkalommal kap helyet a Digital Farm Center is, amelyet a FarmRobotix platform szervez. A központ témái – robotika, mesterséges intelligencia, automatizálás és precíziós mezőgazdaság – különösen aktuálisak a jövő gazdaságai számára. Emellett öt szakmai színpad, négy kiemelt tématerület (Spotlight), valamint pop-up beszélgetések és networking események kínálnak naprakész tudást és gyakorlati tapasztalatokat a szektor szereplőinek.
SZERZŐ: DLG, SÁNDOR ILDIKÓ
(Forrás, fotó: DLG)
