Lengyelország a világ egyik legjelentősebb áfonyaexportőre, de a trendek alapján nettó importőrré válhat. Erről leginkább a belső kereslet fejlődése tehet.
Már szezonon kívül is igénylik az áfonyát
Lengyelország áfonyatermelése eddig dinamikusan bővült: 2018-ban még 5800 hektárt foglalt el a növény, 2022-re azonban megduplázódott a termőterület. Évente mintegy 60–68 ezer tonna közötti bogyómennyiséget takarítanak be, ami Lengyelországot a világ öt legnagyobb áfonyatermelője közé emeli. A globális exportban is az ötödik helyet foglalták el 2023-ban, 26 ezer tonna kiszállításával. Ehhez azonban 21 ezer tonna importjára is szükségük volt.
Az import nagy részét a re-exportra szánt, ukrán eredetű áfonya adja – csökkenő mennyiségben. Másrészt az ország egyre több áfonyát importál a szezonon kívüli időszakban, amikor magasak az árak. A lengyel polcokon ilyenkor Spanyolországból, Marokkóból, Peruból és Dél-Afrikából származó bogyókkal fedezik a keresletet.
Tekintve, hogy az egy főre jutó áfonyafogyasztás 2022-re 1,83 kg-ra nőtt, minimum 67 ezer tonnányi áfonyára van szüksége a 36,7 milliós lakosú országnak. A külkereskedelmi mérlegük ebben az aszályos évben vált először enyhén negatívvá.
Ha a trend marad, nettó importőrök lesznek
A jelenlegi trendek alapján a nettó importőri pozíció állandósulhat. Bár 2030-ra a lengyel áfonyatermelés a 70 ezer tonnát is átlépheti, de ebből egyre kevesebb jut majd exportra, miközben az import tovább emelkedik. Ettől függetlenül a július–augusztusi időszakban Lengyelország továbbra is meghatározó exportőr marad a térségben.
Ehhez szükséges a szektor fejlesztése is: ma a termelés túlnyomórészt 1-2 hektáros kisgazdaságokra épül, az átlaghozam hektáronként mintegy 5,7 tonna, ami elmarad a globális átlagtól. A termelési költségek emelkedése és a munkaerőhiány miatt egyre sürgetőbbé válik a termelés gépesítése és az üzemkoncentráció.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Szerbia jó versenypozícióban az európai áfonyapiacon.
