A hengeres bálázók szezon előtti felkészítése olyan feladat, amely nemcsak a gép zavartalan működését biztosítja, hanem a tűzesetek megelőzésében is kulcsszerepet játszik. Ahogy a szezonkezdet közeledik, és a szálastakarmányok, illetve a szalma betakarítása napirendre kerül, elengedhetetlen, hogy a bálázók minden egyes alkatrésze, egysége üzembiztos legyen. A bálázók a mezőgazdasági munkagépek között különösen kitettek a hő, a por és a szerves anyag okozta megterhelésnek, illetve az ezzel járó tűzveszélyességi kockázatnak, így a szezon előtti állapotfelmérés és karbantartás nem halogatható.
A tisztaság fél siker
Elsőként mindig a tisztaságra kell összpontosítani. Az előző szezonból visszamaradt terménymaradványok, olajsár, por és egyéb szennyeződések nemcsak a gép élettartamát rövidítik, de fokozott tűzveszélyt is jelentenek. A szennyeződések eltávolítása során külön figyelmet érdemelnek a nehezen hozzáférhető, üreges szerkezeti elemek, a rendfelszedő burkolatai alatti területek, valamint a lánchajtások és kenési pontok környéke. A megtapadt olaj-por keverék szinte mágnesként vonzza a finom szálas anyagokat, ami a melegedő alkatrészekkel érintkezve könnyen gyulladáshoz vezethet.
A rendfelszedő – érzékeny, de kulcsfontosságú egység
A bálázók rendfelszedő egysége különösen érzékeny terület. Ez a komponens közvetlenül a talajfelszínen dolgozik, így nemcsak a szennyeződés, hanem a fizikai behatások is jobban érik. A vezérelt ujjas rendszerek kopó alkatrészeit – például a perselyeket, görgőket és ujjtartó tengelyeket – rendszeresen ellenőrizni kell. Az ujjak deformációja, törése gyakori hiba, amelynek javítása elengedhetetlen a szezon előtt. Fontos, hogy a rendfelszedő hajtása oldható legyen, így kézzel is átforgatható az egység, ami segíti az átvizsgálást és tisztítást. Az alkatrészek állapotának felmérése során a lánchajtás, a láncfeszítők és az olajzóecsetek működésének ellenőrzése sem maradhat el.
A rendfelszedő támasztókerekeit és a hidraulikus munkahengereket is alaposan át kell vizsgálni, hiszen ezek a munkavégzés magasságát, sebességét és stabilitását határozzák meg. Feltétlenül ellenőrizzük a konzolcsigák és a rotorok csapágyazását, mert elhasználódott csapágy esetén a tengely vagy rotor egyenlőtlen járása miatt súrlódás keletkezhet, ami akár tüzet is okozhat.
Hevederek és hengergörgők: a bálaformázás gerince
A bálázók bálaformázó rendszereinek „szíve” a heveder vagy a hengergörgők. A változó kamrás gépeknél a hevederek állandó terhelés alatt állnak, így különösen ki vannak téve a nyúlásnak, repedésnek vagy felületi kopásnak. A hevederek épségének ellenőrzése során figyelni kell a széleken fellazult gumirészekre, amelyek a bálaháló elakadását okozhatják. A bálázó működése szempontjából kritikus, hogy a hevederek egyforma hosszúságúak legyenek, mert csak így biztosítható azok párhuzamos futása.
A megnyúlt hevederek súrlódása a bálakamra oldalfalával nemcsak a kopást gyorsítja, hanem súlyosabb esetben tüzet is okozhat. A hevederek rögzítésére szolgáló kapcsok és csapszegek legalább évente vagy 2-3 ezer bála után cserélendők, a gyári előírások alapján. A gyári alkatrészek alkalmazása nem csupán ajánlott, hanem tűzvédelmi szempontból is elengedhetetlen.
A fixkamrás bálázók ugyan kevésbé hajlamosak a tűzesetekre, de ezeknél is kiemelt figyelmet kell fordítani a formázóhengerek tengelycsapágyazására. A hengerek egyenletes futása, bordázott palástjának épsége határozza meg a bálatömörséget és a formai minőséget. Ha a hengerek felülete megkopott, a bála csúszkálhat, és a kötözés is pontatlanabbá válik. Ilyenkor a kopott hengereket célszerű cserélni, bármilyen költséges is az alkatrész. A szezon során tapasztalt munkaerőhiány, vagy épp a csúcsidőszakban fellépő gépleállás sokkal nagyobb veszteséget jelent, mint egy előzetesen elvégzett javítás.
Feszítők és csapágyak: a leggyakoribb hibatényezők
A hevederes bálázók feszítőgörgői és azok csapágyazása a leggyakoribb forrása a bálázótüzeknek. A csapágyak elhasználódása sokáig rejtve maradhat, hiszen zárt rendszerben működnek. Éppen ezért a napi üzemkezdet előtt érdemes a gépet álló helyzetben legalább 10 percig járatni, majd a csapágyak hőmérsékletét kézzel ellenőrizni. A túlhevülő alkatrészek azonnali cserét igényelnek, különben a munkavégzés során fellépő többletterhelés gyulladáshoz vezethet. Az aprószalma és széna, amelyet a heveder folyamatosan odagyűjtött, könnyen lángra kaphat, ha az egyik csapágy túlhevül, vagy a feszítő beleér a bálakamra oldalába. A hevederek párhuzamos futását rendszeresen ellenőrizni kell, mert a hevederek összeérő mozgása szintén súrlódást generál.
Láncok, lánckerekek és vezetők
A lánchajtások karbantartása kiemelt jelentőségű. A láncok megnyúlása, a fogaskerekek kopása, valamint a láncvezetők elhasználódása mind hatással van a gép általános működésére. A láncok feszítését mindig a gyári gépkönyv alapján végezzük. A láncvezető műanyag elemek általában megfordíthatók, de erős kopás esetén már nem nyújtanak megfelelő védelmet, így ezeket cserélni kell. A lánchajtások kenését rendszeresen ellenőrizni szükséges, különösen akkor, ha a gép automata olajozórendszerrel rendelkezik. Ezek meghibásodása rejtve maradhat, és egy kis kenéskimaradás is súlyos károkat okozhat.
Kötözőrendszer: kulcs a bála stabilitásához
A kötözőrendszerek hibátlan működése a bála tárolhatóságát, kezelhetőségét és szállíthatóságát is meghatározza. A hálófékpofa, a megvezető rudak, a hálólehúzók és a késrendszer rendszeres tisztítása és beállítása nélkülözhetetlen. A hálóvezető felületeken kialakuló kopások, bemaródások lassan, de biztosan csökkentik a kötözés hatékonyságát. Ezeket szükség esetén hegesztéssel, polírozással lehet javítani. Csak minőségi hálót használjunk, lehetőség szerint a gép gyártója által ajánlott típust, mert az alacsonyabb árú hálók később komoly kötözési problémákhoz, sőt akár bálaelhulláshoz is vezethetnek.
Hajtóművek és kenés: a hosszú élet titka
A bálázók működési megbízhatóságát jelentősen befolyásolja a hajtóművek állapota. Az olajcsere elmulasztása a belső fogaskerekek gyors kopásához, végső soron hajtóműhibához vezethet. A gépkönyv szerinti karbantartási periódusokat be kell tartani. Az olaj minőségét ne csak szemrevételezéssel, hanem a mágneses leeresztőcsavaron megjelenő fémreszelék mennyisége alapján is vizsgáljuk. A megfelelő minőségű, előírt viszkozitású kenőanyag használata nélkül a legprecízebb rendszer is idő előtt meghibásodhat.
Elektromos és hidraulikus biztonság
A hidraulikus és elektromos rendszerek rendszeres ellenőrzése legalább annyira fontos, mint a mechanikus egységeké. A hajszálrepedéses tömlők, elöregedett kábelek, kilazult csatlakozók nemcsak meghibásodást, de tűzveszélyt is hordozhatnak magukban. Minden ilyen elemet időben cserélni kell, a rögzítéseket pedig újrahúzni, vagy ellenőrizni a megfelelő csatlakozást.
Járassuk meg!
A karbantartás utolsó lépése a teljes gép próbaüzeme. Álló helyzetben, legalább 15–20 percig járassuk meg a bálázórendszert. Ellenőrizzük a láncolajzók működését, az automatizált kenési pontok működését, a szenzorok (pl. bálaérzékelő) jelzéseit. Tegyük a kezünket a nagy terhelésnek kitett feszítő, bálaformázó görgők csapágyazásához, és ellenőrizzük, nincs-e szokatlanul nagy melegedés a csapágyházak külső felületén.
Amennyiben bármely alkatrésznél szokatlan zajt, rezgést, hőemelkedést vagy rendellenes működést tapasztalunk, ne kezdjük meg a munkát a hiba kijavítása nélkül. A bálázók tavaszi felkészítése összetett, időigényes, de elengedhetetlen tevékenység. Egy jól karbantartott bálázó nemcsak hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé, hanem a gép élettartamát is érdemben meghosszabbítja, miközben csökkenti a munkavégzés során fellépő balesetek és károk kockázatát. A karbantartásra szánt idő és figyelem hosszú távon sokszorosan megtérül.
SZERZŐ FARKAS IMRE
