„A hétvégéken és éjjel is dolgoztunk” – halljuk nem egyszer, amikor arról érdeklődünk, hogyan sikerült az áprilisi fagyok után elvetni a tervezett tavaszi növényeket. Mostanra lényegében mindenki behozta a hó eleji csúszásokat. A vetési szándékok alapján bejönnek a korábbi várakozások a szója, a kukorica és a napraforgó területének alakulásáról.
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége egy héttel ezelőtt még úgy látta, hogy a tervezett kukoricaterület 38–45 százaléka, a napraforgónak pedig nagyjából a fele van elvetve az országban. A szója vetésével ekkor még a jobb időjárásra vártak a gazdaságokban. Azóta nagy lendületet vettek a munkák, mert bármerre is érdeklődtünk az országban, magasfokú készültségről számoltak be: a hó végére utolérték magukat a legtöbb gazdaságban. Alábbi körkérdésünkben a tavaszi munkák mellett a csökkenő területet fedő repcéről is érdeklődtünk.
Szárazabb térségek
„Éjszaka és hétvégén is dolgoztunk, de mostanra utolértük magunkat: minden, amit akartunk, a földbe került” – hangzik el a kevés csapadékot látott Békés vármegyében, Szarvas térségében. Kukoricából a FAO 300-as éréscsoportból választottak hibrideket, repcéjük tavaly sem volt már, a helyét szójával fogják betölteni. Ez lesz az első próbálkozásuk a fehérjenövénnyel. A linárok alá csemegekukorica kerül, a borsóról pedig lemondtak.
„Máskor április elsején már vetettünk, most csak a fagyok után kezdtük el a munkát, de május elsejéig mindennel végzünk. Az első kukoricák már szépen sorolnak, a napraforgó még csak keleget” – hangzik el Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Kunszentmárton közelében. Itt is a FAO 300–350-es éréscsoportból választottak vetőmagot. Repcével kevesen kísérleteznek a térségben, de akinek van, annak állítólag gyönyörű az állománya, noha már rájuk férne a csapadék.
Bácsalmás térségében is a kukoricát vetik el elsőként, ezek már háromlevelesek, a napraforgó pedig az első pár valódi leveleit hozza. A vetés közvetlenül a fagyok elmúltával történt. „Kukoricából találtunk egy olyan FAO 270-est, amelyik korán vethető, gyors kezdeti fejlődést mutat, elkerülhető vele a nyári légköri aszály, és augusztus második felében már vágható volt tavaly” – állítja a gazdálkodó egy Csongrád-Csanád vármegyei társára hivatkozva, aki tavaly március 29-én vetett, majd 100 mm csapadékot követően, augusztus közepén 8,4 tonnával aratta a hibridet. „Vannak még elvetemültek, akik kitartanak a repce mellett, de jól látszik, hogy ez egyre nagyobb küzdelemmel jár…” – teszi hozzá.
Most Csongrád-Csanádban, Makó környékén lassabb haladásról számolnak be: a munka 40%-a még hátravan. Az esőre vártak eddig, de hiába. „Amíg az ország többi része ázott, mi csak 4-5 mm esőt kaptunk. A korábban elvetett kukoricák már sorolnak, a napraforgó keleget.” Kukoricából a FAO 430-as is beérik, ha öntözött, enélkül ebben a déli országrészben is a 350-es éréscsoportból választanak vetőmagot. Repcéből nagyon kevés van térségben, már kezd elvirágozni. A növény termetre és elágazódásra is satnyábbnak mutatkozik az ideálisnál.
Szabolcs-Szatmár-Beregben, Nyírlugos térségében húsvét után kezdődött a kukorica elvetése. „Az a tapasztalatunk, hogy nem jó, ha sokáig kínlódik a talajban a mag… A napraforgó vetése pedig még mindig folyamatban van. Nagyjából 8 nappal vagyunk lemaradva” – mondja a gazdálkodó, aki a csúszás ellenére bízik a robbanásszerű kelésben, és az öntözőberendezéseiben. Ilyen körülmények között a FAO 400 körüli éréscsoportot is bevállalják. „Repcénk nincs, akinek eddig volt, az is abbahagyta tavaly.”
A térkép jól érzékelteti, hogy Győr-Moson -Sopron az ország leszárazabb térségei közé tartozik. Itt az utóbbi napokban is csak foltszerűen érkezett csapadék, a szelek azt is gyorsan kifújják a talajból. „A hónap végére így is végzünk az összes vetéssel. A napraforgó már kel, a kukorica keleget, a cukorrépa pedig kint van. A facélia szép képet mutat. Még nincs vészhelyzet, de nagyon várjuk az esőt, csak lehetőleg ne 70 mm jöjjön egyszerre, mint tavaly…”
Nedvesebb régiók
„Itt jókor jött és jó mennyiségben az eső, de éppen emiatt csúsztunk meg” – kezdi egy gazdálkodó Komárom-Esztergomban. Elsőként itt is a kukoricát vetették, ezzel 4 napja végeztek, majd csak ezután került sorra a napraforgó. „Akik fordított sorrendben csinálták, azoknál már sorol a napra, és látok kukoricákat is sorolni. Nem bánkódom, szerintem így is jól haladunk. Sosem bánjuk, ha az esőt miatt kerülünk csúszásba.”
Borsodban egy kétezer hektáros nagygazdaságban, ahol a marhák miatt sok silókukoricára is szükség van, a rövidebb tenyészidejű árunövényekből még mindig hátravan vagy 300 hektárnyi terület – ez nagyjából a harmada a tervezett munkának. A korábban bevetett táblákon már háromleveles állományok ringatóznak a szélben. A napraforgóvetés 90%-a megvalósult, ami 120 hektárt jelent. A tempó és a növényállapot az agronómus szerint megfelel a szokásosnak. Repcének nincs hely ebben a marhákra koncentráló gazdaságban.
„Ma fejezzük be a napraforgót, a kukoricával már korábban végeztünk. Most először fordul elő a cég történetében, hogy az előbbiből lesz több” – mondja egy Zala vármegyei gazdaságvezető. Valójában nem a kukorica területe csökkent a napraforgó javára, hanem a szójáé – elégedetlenek voltak a fehérjenövény tavalyi eredményével. Az április 10-én elvetett, FAO 380–420-as kukoricák már háromlevelesek. A repce nagyon szép, örül az áprilisi hűvösnek, most volt ideje elágazódni.
Vetési szándékok
A GOSZ felmérése a vetési szándékokról is számszerű képet ad, ami akkor különösen informatív, ha a tavaly betakarított területtel vetjük össze (ezt az utolsó oszlopban megtettük). Mivel szójából tavaly az érési szakaszban nagyjából 60 ezer tonnányi potenciális termés olvadt el a hőségben, várható volt, hogy a rekordterület nem ismétlődik meg, de az is, hogy magas marad a vetési kedv.
Számítani lehetett a napraforgó további térnyerésére is a kukoricával szemben. Ha a vetési szándékok megvalósultak, akkor a tavaszi kampány nyertese a napraforgó lesz, súrolva a 750 ezer hektárt, de nem fog a kukorica fölé kerekedni. Utóbbi növény nagy valószínűséggel tartósan a 900 ezer hektár alatti zónába kényszerül. (A területi arányok várható alakulását már januárban felvázoltuk: Szója, napraforgó, kukorica? Az árak hatása a vetéstervre.)
