2024 folyamán sikerült növelni a közvetlen támogatásokat az agráriumban, viszont pályázati pénzből kevesebb érkezett. Az új pénzügyi ciklus két átmeneti évét követően ugyanis először 2024 őszén jelentek meg nagy horderejű beruházási kiírások. Az elbírálást igénylő uniós kifizetések pedig különösen vontatottan érkeztek.
A magyar támogatás nőtt, az uniós csökkent
Az AKI legfrissebb pénzügyi hírleveléből kiderül, hogy a 2021-ben kezdődött új uniós pénzügyi ciklusban sikerült megtartanunk a közvetlen kifizetések szintjét, míg a vidékfejlesztési forrásoknál vállalt nagyobb hazai társfinanszírozás okán látványosan megugrottak a kettes pillérből érkező összegek. Az ábrán azt is látjuk, hogy 2024-ben csökkentek a kifizetések az elmúlt évhez méreten (bő 11%-kal).
Ez nem is csoda, hiszen az első nagy beruházási pályázatok (amelyek a feldolgozó üzemek fejlesztéséhez kapcsolódtak) csak augusztusban nyíltak meg, az igazán nagy forrásösszegű kiírások pedig még később jelentek meg (kertészeti fejlesztések, öntözés, állattartó telepek megújítása, AKG és ÖKO pályázatok…).
Ellenben érdekes a következő ábra tanulsága: az uniós kifizetések nagyobb mértékben estek vissza, mint a hazai kifizetések. Mivel az egyes pillér kifizetéseiben nem látunk csökkenést, így arra kell gondolnunk, hogy a beruházások uniós finanszírozásával lehet gond. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében folyósított 1256,4 milliárd forint támogatási összeg 62 százaléka még így is EU-s forrásból származott.
Az „olló” zárulása annak is köszönhető, hogy Magyarország vállalta: a társfinanszírozással megvalósuló beruházási támogatásokban 80 százalékosra növelni a hazai források arányát. (Korábban ez csak mintegy 15 százalékos volt.) Fontos, hogy az AKG és ÖKO kifizetések is a kettes pillérből valósulnak meg, de ezeknél csak 50 százalékos a társfinanszírozási arány. Így összességében 62 százalékot (380,2 Mrd Ft) tett ki a nemzeti források aránya a vidékfejlesztési pillér kifizetéseiben (611,8 Mrd Ft) 2024-ben.
A cégek adóssága csökkent, az egyéni termelőké enyhén nőtt
A pénzügyi hírlevél részletezi a hitelállomány alakulását is. Ez a mezőgazdaságban már 1048 milliárd forintot tesz ki, melynek közel 36 százalékát az egyéni vállalkozások vették fel, akik döntően a szántóföldi növénytermesztés beruházásaihoz igényeltek pénzügyi segítséget. Körükben enyhén nőtt az adósság (+0,6%). Ezzel szemben a hitelek nagyobb hányadát igénylő társas vállalkozások leginkább az állattenyésztéshez kértek hosszú lejáratú forgóeszközhiteleket, és 1,6 százalékkal csökkenteni tudták az adósságaikat 2024 folyamán. Beruházni – a jelek szerint – nem mertek.
Az ágazati csődrátát emelkedő trend jellemezte, azonban mértéke mind a mezőgazdaságban (3,5%), mind az élelmiszeriparban (5%) alacsonyabb volt a nemzetgazdasági szintnél (6,2%) – emeli ki a hírlevél.
Ez is érdekelheti a témában: Folyamatosan pályázható a kamat- és kezességidíj-támogatás.
