A világ tőzsdéi bezuhantak, miután Amerika az egész globális piacra extrém magas vámokat hirdetett. Az európai viszontválaszról szerdán született döntés, ám Trump a beijesztést követően „eresztett egy kicsit a nadrágszíjon”. Mit lép vajon erre az EU?
Fenyegetés és visszavonulás
Az amerikai vámok meghirdetését követően az Apple egy hét alatt 24,2 százalékkal csökkent, a Meta 14,64 százalékkal, az olajárak 2021 februárja óta a legalacsonyabb szintre estek. A gazdasági elemzők már arról beszéltek, hogy a világkereskedelem teljes átalakulásával a dollár mint vezető valuta szerepe is megkérdőjeleződhet. Az EU a maga részéről a Mercosur-megállapodás felgyorsításán kezdett el dolgozni, ami az európai mezőgazdaság számára óriási veszélyekkel jár, az iparnak ellenben létkérdés egy ilyen helyzetben. (Lásd részletesen: Magyarország ráfaragna a MERCOSUR-egyezményre.)
Erre tegnap Donald Trump bejelentette, hogy 90 napra felfüggeszti az USA által kivetett vámokat azon országok esetében, amelyek nem vezettek be ellenvámokat Amerikával szemben – hivatkozik a Telex az amerikai elnök Truth Social-ön közzétett bejegyzésére. Az átmeneti időszakban az érintett országokra a 10 százalékos általános vám lesz érvényes. A bejegyzés nem szól arról, hogy mi történik a 90 nap után, de feltehetően maradna a korábbinál magasabb tarifa.
A Portfolió szerin a tőzsde pozitívan reagált a hírekre: jelentős mértékben, 9,4 százalékkal emelkedett a Nasdaq, az S&P 500 7,5 százalékos, a Dow 6 százalékos emelkedést mutat. A forintnak is jót a bejelentés: az euróárfolyam a szerdai csaknem 409 forintról csütörtökre 403 forintra erősödött. A Goldman Sachs szerint azonban tovább is 45 százalék az esélye annak, hogy a vámháború recesszióba löki az Egyesült Államokat.
Trump azt írja, hogy több mint 75 ország kereste meg különböző módon az Egyesült Államokat, hogy tárgyaljanak a vámokról. Kína azonban folyamatosan dacol az USA-val. A legutóbb 104 százalékosra emelt vámokra Peking válaszul 84 százalékos vámmal válaszolt. A közösségi hálón pedig vicces videó tűnt fel arról, amint jól táplált amerikai állampolgárok a varrógépek mögött és egy elektronikai cég összeszerelő üzemében fásult arccal gyártják a tömegtermékeket, majd felvillan a zárófelirat: „Make America Graet Again”. Trump tiszteletlennek nevezte a kínai hozzáállást, és közölte: az ázsiai országra kivetett büntetővámot azonnali hatállyal 125 százalékosra emeli.
Az EU is megtorló intézkedéseket fogadott el
Hetekig tartó egyeztetések után az EU szerdán megtorló intézkedéseket fogadott el válaszul az USA 25 százalékos acél- és alumíniumvámjaira. A tagállamok – egyetlen kivétellel, ami Magyarország – jóváhagyták a 25 százalékos vám kivetését számos amerikai termékre, többek között a mandulára, a narancslére, a baromfira, a szójababra, az acélra és alumíniumra, a dohánytermékekre és jachtokra. Ezen termékek végleges listáját azonban még nem hozták nyilvánosságra.
Az biztos, hogy Franciaország, Írország és Olaszország elérte, hogy az amerikai Bourbon whiskey kikerüljön a célzott termékek listájáról, miután Trump azzal fenyegetőzött, hogy ebben az esetben 200 százalékos vámot vetne ki az európai alkoholtermékekre. Az említett nemzeteknek van mit félteniük: Franciaország tavaly 2506 millió dollár értékű bort szállított az USA-ba, míg Olaszország 2253 millió dollár értékű borral látta el az amerikai piacot. Egyébként az USA teljes borimportjának 70 százalékát ez a két ország adta. Az írek whiskije pedig épp olyan ikonikus termék, mint az amerikai Bourbon.
Van mit veszíteni az amerikai piaccal
Franciaország más élelmiszeripari termékek kivitelében is erősen érdekelt: tavaly közel 24 ezer tonna sajtot exportált az USA-ba, valamint csaknem 15 ezer tonna joghurtféleséget és 3600 tonna vajat. Az olasz sajtok és a pármai sonka is népszerűek az amerikaiak körében. Spanyolország legnagyobb fokhagymavásárlója ugyan Németország volt 2024-ben, de nem sokkal lemaradva mögötte, a második helyen az USA állt közel 19 ezer tonnás importmennyiséggel. Vöröshagymából is a harmadik-negyedik legfontosabb vásárlójuk az amerikai nép.
Az EU kiemelkedő szerepet játszik az USA ellátásában a feldolgozott, tartósított zöldségek terén is. Az olasz paradicsomkonzervek és szószok különösen népszerűek az amerikai piacon, de ugyanígy a holland savanyúságok, például ecetes uborkák és hagymák. A német kivitelben nincsenek olyan értékű agrártermékek, mint a franciák vagy az olaszok portfóliójában, de 2023-ban 1,6 millió hektoliter sört szállítottak az USA-ba. A többi uniós államnak is akad néhány árucikke, amelyik ismert az amerikai fogyasztók körében, ilyen az ír vaj, a görög olívaolaj és fetasajt, a portugál borok vagy a lengyel alma.
Meglepő lehet, de a magyar exportérték több mint kétszeresen felülmúlja az USA-ból érkező áruk értékét. A legnagyobb bevételt hozó termékünk az autó és az elektromos akkumulátor, míg az agráriumunk számára nem célpiac az USA.
Lesz megegyezés?
Az uniós vámintézkedések mintegy évi 21 milliárd euró értékű amerikai terméket érintenének, míg az USA által március 12-én életbe léptetett acél- és alumíniumvámok évi 26 milliárd eurós uniós exportot sújtanak. Április 9-étől pedig minden európia termékre 20 százalékos vám lépett életbe, plusz az autókra 25 százalékos. Ezzel az uniós export 70 százaléka vált érintetté.
„A vámok bármikor felfüggeszthetők, ha az USA elfogad egy méltányos és kiegyensúlyozott, tárgyalásos megoldást” – írta Olof Gill, az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője az X-en. Az EU vámjai április 15. és december 1. között lépnek hatályba – ha nincs megegyezés. Az Európai Bizottság egy második megtorló csomagon is dolgozik, amelyet a tervek szerint a jövő hét elején mutatnak be, közölte még kedden az EU Bizottság.
