Németországban a május a spárgáról szól: az éttermek külön spárgamenüket állítanak össze, a boltokban gyorsan elkapkodják a friss árut, és egyes városok spárgafesztiválokat rendeznek. A kínálat mégis évről évre szűkül ebből a népszerű termékből.
20 ezer tonnás importigény
A spárgatermesztés a zöldség népszerűsége ellenére csökkenő tendenciát mutat Németországban. Jelenleg közel 20 ezer hektáron folyik a termesztése, ezzel továbbra is a legnagyobb területen nevelt zöldségféle Németországban. A termelést azonban egyre inkább befolyásolják a növekvő költségek, a termelési rizikók, a munkaerőhiány és a vásárlóerő szűkülése.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) szerint 2024-ben a spárgatermés 3%-kal szűkült az előző évhez képest, és ezzel egy évtizedes mélypontot ért el. Utoljára 2013-ban termett 112 ezer tonnánál kevesebb spárga Németországban. A csúcsévek 2017, 2018 és 2019 voltak 130 ezer tonnát (!) is átlépő mennyiséggel. A megtermelt sípok kevésnek bizonyulnak a német igények ellátására, ezért az utóbbi években 19 ezer tonnát meghaladó importra volt szüksége az országnak. Idén már 20 ezer tonna lehet a beszállítandó mennyiség.
Honnan érkezik az importspárga?
Németország legnagyobb ellátói a görög és spanyol spárgatermesztők, a két ország egyenként a német igények 27-28%-át fedi le. A harmadik legnagyobb beszállító Olaszország (18%-os részesedéssel). Magyarországnak nincs sok spárgája, viszont a legfontosabb piacunk (ebből a termékből is) Németország. A KSH adatai szerint hazánkban 1400–1550 hektárról 5,6–6,7 ezer tonna spárgát takarítottak be az elmúlt években. Ez meglehetősen kevéske, de a javát a német és a svájci fogyasztók vásárolják meg.
Miért csökken a spárgaterület?
A termőterület csökkenésében szerepet játszik a klímaváltozás, mivel a gazdálkodók a termékszerkezet diverzifikálásával védekeznek az időjárási hatások ellen. A kínálat így egyre csökken, a zöldségfélék ára általában véve magas, a fogyasztói pénztárcák viszont laposabbak az utóbbi években. A termelés egyre kevesebb nyereséget hoz, ami tovább ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy a kevésbé tőke- és munkaerőigényes kultúrák felé forduljanak.
Mennyit keresnek vele a termelők?
A magyarországi spárga általában április közepén jelenik meg a kínálatban, jellemzően 3000 forint körüli fogyasztói áron, majd május végére – a kínálat bővülésével – megfeleződik az ára. Az első osztályú áru 25–40 százalékkal drágábban adható el, mint a másodosztályú. A termelői árak átlagosan a fogyasztói árszint harmadát érik el (lásd grafikon): A spárgaszezon június közepén ér véget.
A körülmények tehát nem túl kedvezőek a spárgatermesztéshez, de ki kellene használnunk, hogy a németek is egyre nehezebben boldogulnak vele. Ha a magyarországi termőterület megmarad, akkor továbbra is biztos piacra találunk Németországban.
