Csapadékhiányban újabban kezd felzárkózni Békés és Csongrád-Csanád vármegyékhez az ország északnyugati csücske is. Ezt most ráadásul egy 50 éve nem látott kór is sújtja, a párosujjú patások száj- és körömfájása.
Száraz tavaszok
Az alábbi térképen az elmúlt 10 és 90 nap csapadékösszegének eltérését látjuk a sokéves átlagtól. Egy délnyugatról északkeletre húzódó, hosszanti sávban csapadéktöbbletet látunk az országban, míg efelett és alatta szárazabb részek vannak. Ha a januártól március végéig terjedő 90 napot tekintjük, akkor Komárom és Győr körül kifejezett csapadékhiányt látunk. Ez a térség a szezon előrehaladtával kicsit összeszedi magát, és megkapja az 500 mm-es, vagy annál is több éves csapadékösszeget, míg a Kőrös és a Tisza által bezárt terület nem. Tény azonban, hogy ez a közepes talajú, szeles térség az utóbbi években egyre nehezebben veszi a szezonkezdetet.
Járványos állatbetegségek
Ez most különösen igaz, amikor a ragadós száj-és körömfájás is sújtja a térséget. Hegyeshalomtól Esztergomig húzódik a védőkörzet, déli irányban pedig Csorna alá ér, több nagy állománynagyságú tehenészetet is magába foglalva. Azok a gazdaságok, ahol az állatok leölésére kényszerülnek, óriási anyagi veszteségek elé néznek, amit hellyel-közzel kompenzál az állami kártérítés, de így is évekre talajt veszítenek.
Másrészt még nagyobb lenne a baj, ha a Hajdúság tehenészeteit, vagy Bács-Kiskun legelő állományait érte volna a betegség. Annak hatása már nemcsak térségi szintű lenne, de az egész ország GDP-jét lehúzná. Ez persze nem vigasztalja Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom termelőit.
A tehenészeteket eddig nem kellett olyan szinten bezárni, mint az afrikai sertéspestistől óvott sertéstelepeket vagy a baromfiállományokat madárinfluenza idején az ország délkeleti részében. Ezzel a két állatfajjal már alkalmazkodtunk is az állandó kórokozónyomáshoz. A tehénnel az a legnagyobb baj, hogy hosszú a repropukciós ciklusa, és egytelen tenyészállat is nagy értéket képvisel. Nagyon lassú folyamat lesz az alkalmazkodás, amit nehezen tolerálnak a bankok. Kérdés, hogy a telepbővítésre pályázó gazdaságokból vajon hányan kell hogy lemondjanak végleg a terveikről? Mennyi segítséget remélhetnek az államtól?
A tehenészetek kudarca lefelé és felfelé is végiggyűrűzne az ellátási láncon. Hatása van a takarmánygyártókra, az őket kiszolgáló növénytermesztőkre és ezek inputvásárlásaira, a szaporítóanyag- és tenyészállat-forgalmazókra, a tej- és húsfeldolgozókra, a kiskereskedelmi árakra és a munkaerőpiacra, valamint az államkasszára is. Egyszóval nem egyszerűen arról van szó, hogy bosszankodunk egy kicsit a hegyeshalmi határátkelőn…
