A termelők és inputforgalmazók sok mindenhez tudnak alkalmazkodni, ha a játékszabályok világosak és állandóak. 2024-ben még mindig akadtak korrigálandó pontok az Agro-ökológiai Program (AÖP) gyakorlataiban. Vajon a 68 ezer igénylőből hányan kapták meg a teljes támogatást? Mennyien jelentkeznek a programba idén, amikor az Agrár-környezetgazdálkodást (AKG) is túligényelték?
2023-ban 4 millió hektár jelentkezett be az Agro-ökológiai Programba, végül 3,6 millió hektár részesült összesen mintegy 92,5 milliárd forint értékű kifizetésben, tehát bő 25 ezer forint jutott egy hektárra. (Az AÖP egy hektárra jutó összege nagy arányú túligénylés esetén sem csökkenhet 60,64 euró/hektár alá.). Ez a juttatás kicsivel kevesebb, mint a zöldítés esetében volt, és kevesebb igénylő kapta meg. A kudarc mégsem vette el a gazdálkodók kedvét, inkább igyekeztek alkalmazkodni az elvárásokhoz. 2024-re a kormányzat is tanult a hibákból, és egyértelműbbé tette a játékszabályokat. E cikk írásakor, március közepén azonban még mindig zajlanak az ellenőrzések, így nem tudni, mennyien vették sikeresen az akadályt. A termelők mindenesetre optimisták. 2025-re nézve is vannak biztató jelek: a tiltott szerek listája határidőre, január végén megjelent, nem hagyva kérdőjelet a használható hatóanyagok és segédanyagok alkalmazhatósága körül.
Az egyes gyakorlatok teljesítési aránya
E cikk írásakor a szaktárca még nem tudta megválaszolni azt, hogy mekkora lesz végül a támogatásban részesíthető terület 2024-re. Jelenleg csupán a 2023-as adatok állnak rendelkezésre, ezek alapján mind a terület, mind a kérelmezők terén az igényelt támogatás 10%-a nem került kifizetésre. A 62 078 ügyfélből 55 412-en juthattak kifizetéshez, utóbbiak közül 4714 fő (8,5%) a részleges teljesítés miatt csökkentett támogatást kapott. A szaktárca tájékoztatása alapján az egyes gyakorlatokat a táblázatban jelzett arányban tudták teljesíteni a gazdálkodók 2023-ban.
Fontos, hogy egy-egy vállalás nemteljesítése nem feltétlenül jelentette a támogatás megvonását, hiszen már ekkor is sokan „vállalták túl” magukat, így a sikertelen gyakorlat nélkül is meglehetett a kifizetéshez szükséges 2 pontjuk. Az azonban világosan kiderül a táblázatból, hogy mit tartottak könnyű gyakorlatnak a gazdák, és melyik bizonyult végül nehéznek.
Mint az a fentiekből látszik, a legnépszerűbb gyakorlatok sorrendben: diverzifikálás, mikrobiológiai készítmények használata, méhbarát technológia, talaj- és növénykondicionálók alkalmazása, de nem sokkal marad le a karbamid környezetbarát használata sem. A teljesíthetőség terén messze kiemelkedik a diverzifikáció, míg a legkevésbé a táblaméret-korlátozást és a forgatás nélküli művelést sikerült megvalósítaniuk a gazdálkodóknak. A népszerű vállalások közül a legtöbb hibát a kondicionálók kiszórása körül tapasztalták az ellenőrök – a nagyszámú érintett miatt ezekről hallottunk a legtöbbet is.
2023-ban ezeknek a készítményeknek a gyártóit is meglepte az ellenőrzési gyakorlat. A termékek okiratai jellemzően kijuttatási ajánlásokat és nem utasításokat tartalmaztak. A Hechta forgalmazásában már nagyon régi árucikknek számít az Amalgerol. A készítmény engedélyokirata 1997-ből származott, amikor még a kijuttatást megalapozó kísérleti rendszer is más volt (nem Global GAP-es).
„A legnagyobb baj az volt, hogy májusig nem derült ki, hogyan fogják értelmezni az ellenőrök a kijuttatási ajánlásokat” – fogalmaz Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője. Addigra sok termelő megvásárolta az egyszeri alkalomra elegendő készítményt. Csakhogy az okirat 2–4 kijuttatást javasolt. A gazdákat felelősségre vonta a Nébih, a forgalmazónak pedig újra be kellett állítania a kísérleteket, és bebizonyítani, hogy az egyszeri kijuttatásnak is van hatása a terméseredményre. „Időközben persze piacot veszítettünk olyan termékekkel szemben, amelyeknek az okirata eleve egy kiszórást javasolt. Most már 1–4 alkalom szerepel az Amalgerol okiratában, és a piacon is visszavettük a vezető helyet. A gazdálkodók mintegy 150 ezer hektárra vásárolták meg a terméket, vélhetően azért, mert jónak tartják” – sommáz Takács Attila.
A fentiekből az is kiderül, hogy a gazdálkodók minimális költséggel szeretnék teljesíteni a támogatáshoz szükséges pontszámot – pusztán környezetvédelmi elkötelezettségből nem vállalnak plusz kiadást. A lombtrágyák, talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények hatásfoka pedig erősen függ a kijuttatás módjától és az adott évjárattól, továbbá gyakran csak tartós alkalmazásban mutatkozik meg a hatásuk, legyen ez cellulózbontás vagy a káros gombaképletek csökkentése. Ez azt jelenti, hogy ezek a készítmények éppúgy eredményezhetnek 10%-os termésjavulást, mint nullát. Egy műtrágya kiszórása még a legszárazabb évjáratban is azonnali és mérhető pluszt hoz a kontroll táblákkal szemben, így nehéz meggyőzni a gazdálkodókat arról, hogy a kondicionálók – és különösen az élő anyagok – kijuttatása a hasznukra válik.
Egy Fejér vármegyei szaktanácsadótól is azt halljuk, hogy a legtöbb gond a mikrobiológiai készítmények kiszórásával volt, mivel a gazdálkodók sokszor elvétették a hektárdózist vagy a kijuttatás alkalomszámát. „Legnehezebben a kisgazdálkodók teljesítették ezt az elvárást, ők sokszor a göngyöleget sem tudták bemutatni. Megjegyzem: a csomagolóanyagot általában visszakéri a gyártó, ilyen esetben legalább egy fotót várnak róla az ellenőrök. Sok esetben olyan kis dózist szórt ki a termelő, ami kevesebb hektárt eredményezett a vállaltnál. A meghiúsulás mértéke alapján ilyenkor csökkentik a kifizetést. 70%-os teljesítés alatt 50%-os a támogatásmegvonás, 50%-os teljesítés alatt pedig semmit nem kap a termelő.” A szaktanácsadó szerint ezekkel a készítményekkel a vizektől mért védőzónák kialakítása is nehézséget okozott a gazdálkodóknak.
A védőzónák végül megmaradtak egy 50 méteres biztonsági sávban, de 2024-től olyan táblára is be lehet jelenteni a gyakorlat teljesítését, amelyik erre a sávra részlegesen ráfed, de csak akkor, ha ez a sáv kisebb, mint a tábla területének 15%-a. Ebben az esetben a biztonsági sávtól függetlenül a készítmény alkalmazása a teljes tábla területére elfogadható. A százalékszámítás és a területek kijelölése így is nehézséget okoz a kisebb gazdaságokban.
Módosítások, életszerűtlen elvárások
Az elvárások módosítása 2024-ben is meglehetősen jellemző volt, de a hatóság mentségére szól, hogy ez éppen a könnyebb teljesíthetőség jegyében történt, bár megkésve. „A folyamatos rendeletmódosítás a halálunk. Az mégsem állapot, hogy a méhkímélő technológia 2024-es készítményeit még december 30-án is átírták. Másképp alakultak volna a vállalások, a termékrendelések és a teljes technológia, ha mindenki időben értesül arról, mit és hogyan szabad csinálni. Emellett a Gazdálkodási napló folyamatos átalakítása is követhetetlenné teszi a rendszert” – magyaráz egy Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadó.
Szerinte a legtöbben idén is a diverzifikációt, a talaj- és növénykondicionálókat, a mikrobiológiai készítményeket és a méhkímélő technológiát vállalják majd fel. A karbamidkijuttatással kapcsolatban óvatosságra int. Úgy tapasztalja, hogy sokan nincsenek tisztában vele, hogy a kiszórását az Egységes Kérelemben határidőre jelezni kell. „Bár nehéz pusztán a tájékozatlanság számlájára írni a dolgot, amikor a kezelés a naplóba sem kerül bele…” A talajtakarás vállalása pedig azért lehet ritkaság a szaktanácsadó szerint, mert a zöldugar csak a kapások elvetése előtt egy hónappal törhető fel, ami sem a magyar klímához, sem a tradíciókhoz nem illeszkedik. „Nálunk nem a vízeróziótól, hanem a kiszáradástól kell megóvni a földet.”
Szabolcs-Szatmár-Beregben szintén azt halljuk, hogy az egyszerűen megvalósítható, kis költséges vállalások a legnépszerűbbek. Ilyen az ültetvények gyepesítése, a szántóföldi termelés diverzifikálása vagy a méhkímélő növényvédelem. Csak muszáj helyzetben választják a gazdák a mikrobiológiai készítményeket, és azon belül is a legolcsóbbat keresik. „Azonkívül a vállalás dokumentációs hátterét akarják pontosan tudni, mivel mindenki a lepapírozásra törekszik.”
A szaktanácsadó nemcsak a gazdálkodói oldalon hiányolja a szakmaiságot, hanem több esetben a kiíró részéről is. „A környezetbarát karbamidhasználatot csak a terület 5%-án várják el, ami egy vicc. Szakmailag megokolhatatlan az is, hogy az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) előírások és az Agro-ökológiai Program akkor is üti egymást, amikor például az AKG-s melléktermék-leforgatást akarjuk egy AÖP-s mikrobiológia készítménnyel kombinálni, és mindkét helyen elszámolni. Pedig ennek csak így van értelme.” Nehezen magyarázható az is, hogy az AKG forgatásmentes művelésével szemben az AÖP-ben miért tiltottak a glifozátos gyomirtók. A szaktanácsadó idénre is az javasolja, hogy a gazdálkodók teljesítsék túl a támogatáshoz szükséges elvárásokat, mert úgyis lesz olyan vállalás vagy olyan terület, amit az ellenőrök elutasítanak.
Ütközés az AKG-val
Az AKG-ra idén 1,6 millió hektárral jelentkeztek be a gazdálkodók. A legutóbbi kiírás óta harmadával nőtt a támogatásra igényelt terület. A kiírás leginkább rizikós pontjaival már februárban foglalkoztunk: A magyar szántó fontos bevételi forrása: AKG. A jelentkezők nagy száma miatt a Horizontális szántó előíráscsoportban lemorzsolódás várható, amivel a termelők is tisztában vannak. Mivel a két környezetkímélő program ütközhet egymással, nem mindegy, melyik területre mit vállalnak.
Papíron persze könnyű úgy tervezni, hogy a gazdaság egyik fele AÖP-s, a másik meg AKG-s lesz, a gyakorlatban a területi adottságok és a vetésforgó mégis mást kívánhat. Ilyenkor jön az, hogy az észszerű és a támogatott verzió között kell választani. Aztán áprilisban, amikor már eldőlt, mi hova és hogyan kerül, kiderül, hogy felesleges volt kompromisszumot kötni, mert a termelő nem nyerte el a támogatást…
2024-ben már 4,2 millió hektárnyi területtel csatlakoztak az Agro-ökológiai Programhoz a gazdálkodók. Tavaly a legnagyobb területi növekedés a gyep földhasználati kategóriában volt tapasztalható, mivel több és könnyebben teljesíthető gyakorlatra módosított a kiíró. Szántóterületek esetében ismét a könnyen teljesíthető diverzifikációt választották a legnagyobb területen (több mint 2,18 millió hektáron). Ezt követte a karbamidműtrágya környezetbarát használata (majdnem 1,1 millió hektáron) és a mikrobiológiai készítmények alkalmazása (több mint 1 millió hektáron). Gyepterületeken továbbra is a pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés lett a legnépszerűbb vállalás (több mint 187 ezer hektáron). Állandó kultúrákban pedig a talajtakarás (összesen 51 ezer hektáron), a mikrobiológiai készítmények alkalmazása (22,6 ezer hektáron) és a méhkímélő technológia vállalása (13 ezer hektáron) volt a legfelkapottabb.
Január végéig a Magyar Államkincstár az AÖP-ben részt vevő mintegy 68 ezer termelőből 42 ezer részére (62%) folyósította a támogatást, de a kiutalt 32,7 milliárd forint csak mintegy 1,4 millió hektárt fedett le, ami a harmada volt az igényelt területnek. A gazdálkodók azonban bizakodók, és az induló évinél sokkal jobb teljesítési arányra számítanak. A 2025-ös vállalások terén pedig már tényleg csak egyetlen bizonytalansági tényező maradt: az AKG. Ennek magas területi aránya miatt elképzelhető egy kis visszaesés az AÖP-ben, hiszen a két támogatási forma közül – ha választani kell – az AKG hozza a több pénzt.
A Nébih tanácsai
a mikrobiológiai készítmények, a talaj- és növénykondicionálók, illetve a nitrogénmegkötő készítmények alkalmazásával kapcsolatban
Kizárólag olyan szer kijuttatása fogadható el, amelyik
- rendelkezik a Nébih által kiadott engedélyokirattal, és szerepel az adott gyakorlathoz elfogadott szerek listáján;
- a kijuttatás módja, a kijuttatás ideje, alkalomszáma és a kijuttatott mennyiség összhangban van az adott szer engedélyokiratával.
Naplóvezetés, bejelentési kötelezettség:
- Az Egységes kérelemben be kell jelenteni, hogy a gyakorlatot melyik táblán kívánja teljesíteni a gazdálkodó.
- A készítmény kiadását követő 15 napon belül be kell jelenteni a kezelt táblát, a készítmény nevét és a kijuttatás dátumát.
- A gyakorlat teljesítését a Gazdálkodási naplónak is igazolnia kell
A gyakorlatok teljesítésének igazolására rendelkezni kell
- saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával;
- vagy ha más szervezet szerezte azt be, akkor a szervezettel kötött szerződéssel és az átadott készítmény mennyiségét, származását igazoló számla másolatával;
- a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával;
- a göngyöleggel vagy a göngyölegről készült fényképpel.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
