A kecskeméti Portfólió Agrárium konferencián az élelmiszeripart érintő legfontosabb kérdéseket is megtárgyalták, köztük az árrésstop és csomagolóanyag-visszaforgatás kihívásait. Bár a pályázatok révén soha nem látott mennyiségű pénz áramolhat a szektorba, az iparági szereplőknek az állami szabályozás negatív hatásaival és a nem túl izmos fogyasztói kereslettel is meg kell küzdeniük.
Tanulságok a holtponton túl
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke előadásában rávilágított, hogy az ágazat 2023-ban érte el a mélypontját. Ekkor az élelmiszeripari termelés nagyobb visszaesést mutatott, mint a kiskereskedelemé, ami példátlan. „2023-ban az élelmiszeripari értékesítés nagyobb mértékben zuhant, mint amekkora visszaesést a kiskereskedelemben láttunk. Ez egyben azt jelenti, hogy a magyar áru polcfelület veszített a boltokban, növekedett az import” – fogalmazott a szakember.
2023 elejétől minden hónapban nőtt az élelmiszeripar értékesítési ára és a fogyasztói ár közötti különbség, vagyis nőtt a kiskereskedelem árrése. Ezt Éder azzal magyarázta, hogy a kiskereskedelem igyekezett visszakompenzálni a forgalomvisszaesést, az adókat és az ársapkás időszak veszteségeit. Az alábbi ábrák két dologra világítanak rá:1) az ársapka elmúltával a fogyasztói ár magasabbra szökik a kiinduló szintnél; 2) a saját márkás termékek árát kisebb mértékben emelték a boltok, mint a gyártói márkákét, brandekét.
A folyamatok eredőjeként 2024-ben a kezdeti pozitív trendeket ismét forgalomcsökkenés követte, a vásárlók a diszkontláncok felé fordultak, azokon belül a sajátmárkás termékeket keresték, nőtt az importnyomás, és újra lendületet vett a minőséggyengítés, illetve az termékutánzatok (lásd frissföl) forgalma. Mindez visszahat az élelmiszeriparra, ahol már állandósult a jövedelemhiány, elmaradtak a fejlesztések.
Éppen ezért pozitív hír, hogy hamarosan 200–400 milliárd forint értékben érkezhet támogatás az élelmiszeriparba, ami lehetőséget ad az IT és a technológia fejlesztésére, a kutatásra és a versenyképes méretek kialakítására. Fontos azonban, hogy ezek a beruházások valóban hatékonyak és fenntarthatóak legyenek – hangsúlyozta Éder. (Lásd még: Csaknem ötszörös a túligénylés az ÉLIP-en.)
Az ágazat speciális kihívása a csomagolás
A továbbiakban egy kerekasztal-beszélgetés keretében az árrésszabályozás, a csomagolás és újrahasznosítás kérdései kerültek sorra. A megszólított iparági szereplők (a képen balról jobbra):
- Szőke Szilvia, értékesítési igazgató, LC Packaging
- Ruck János, vezérigazgató, Gallicoop
- Éder Tamás, elnök, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
- Bárány Tamás, ügyvezető igazgató, Aqua Lorenzo Kft.
- Arató Gábor, ügyvezető igazgató, Manupackaging Magyarország
A baromfitermékpályát képviselő Ruck János elmondta, hogy az árrésstop bevezetéséig – a madárinfluenza ellenére – jól indult 2025, de ez az intézkedés több negatív hatással is jár az ágazatra. Az árrésszabályozás ugyanis láthatóvá teszi a versenytársak számára a helyi beszállítói árakat. Megindul az aláígérgetés, ezzel párhuzamosan a kiskereskedelem igyekszik a 30 terméken kívül eső többi terméknél csökkenteni a beszállítói árat. Mindez odavezet, hogy növekszik a nyomás az élelmiszeripari termelőkön, és aki nem bírja a terhelést, az könnyen lecserélhetővé válik. Magyarán az árrésszabályozás nemcsak a kiskereskedelmet szorongatja, de a hazai élelmiszeripart is. Ruck János várakozása szerint az import aránya növekedni fog a polcokon.
Bárány Tamás a PET-palack visszaváltási rendszer hatásairól beszélt, ami jelentős, 30-40%-os darabszámcsökkenést hozott a gyártásban. 2030-ra az a cél, hogy a forgalmazott csomagolóanyag 25%-os újrafeldolgozottsági arányt érjen el 2030-ra, de ehhez a magyar piacnak még alkalmazkodnia kell.
Szőke Szilvia kiemelte, hogy a csomagolóiparban az újrahasználható anyagok arányát 40%-kal kellene növelni, de a visszagyűjtésből származó alapanyag mennyisége még nagyon kevés ehhez, emiatt drága. Példaként említette, hogy egy újrahasznosított big bag zsák ma drágább, mint egy hagyományos. A visszaforgatás még nem tart ott, hogy megfelelően ellássa a csomagolóipart.
Ennek apropóján szóba kerültek a különféle csomagolóanyagok ármozgásai. A papír idén év elején is tovább drágult 8–10%-kal, a polipropilén ára stabilnak bizonyult, míg a polietiléné továbbra is hektikusan ugrál. Arató Gábor ugyanakkor rámutatott: a csomagolási gyakorlatokban még nagy tartalékok rejlenek. A telephelyi csomagolás racionalizálásával 20–40%-os költségmegtakarítást tudtak elérni a partnereiknél.
Nyitókép: shutterstock
