A regeneratív mezőgazdaság témájában heves vitákat válthat ki a Thünen Intézet tanulmánya. A kutatók ugyanis azt állítják, ennél sokkal egyszerűbb módszerekkel sokkal többet tehetünk a környezetért, méghozzá gazdaságosan.
A Thünen Intézet Agri-Benchmark tanulmányának szerzői súlyos kritikát fogalmaznak meg a regeneratív mezőgazdasággal szemben. A kutatók szerint a csökkentett talajművelés és a takarónövények hatását túlbecsüljük a szénmegkötésre, a klímavédelemre és a gazdaságosságra nézve. Más módszerrel többet tehetnénk a környezetért és pénztárcánkért is.
Nehezen számszerűsíthető előnyök
A tanulmány szerint a takarónövények és a csökkentett talajművelés alkalmazása csak korlátozottan alkalmazhatók, és bizonyos éghajlati viszonyok között terméscsökkenéshez is vezethetnek. A friss kutatások kétségbe vonják, hogy a szántás elhagyásával számottevő mennyiségű üvegházhatású gázt kötnénk meg a talajban. Ugyanez igaz a takarónövények hatására is: az általuk megkötött szén ugyanis gyakran nem rögzül tartósan a talajban.
A tanulmány szerzői azt a gyanút is megfogalmazzák, hogy a regeneratív mezőgazdaság népszerűsége az új bevételi forrásokkal – például a karbonkredit-értékesítéssel és az extratámogatásokkal – függ össze, miközben eltereli a figyelmet a valóban hatékony intézkedésekről.
Mérhető haszon: jobban hasznosuló tápanyag
A kutatók nemcsak kritizálnak, hanem javasolnak is egy sokkal jobb megoldást. Szerintük fontosabb lenne a nitrogénműtrágya használatának optimalizálása, hiszen a növénytermesztéshez kapcsolódó üvegházhatású gázok mintegy 80%-a az N-műtrágyázásból származik. Tehát a mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyomát legegyszerűbben a kevesebb, de jobban hasznosuló műtrágya felhasználásával tudjuk csökkenteni.
A szerzők szerint a regeneratív módszerekkel szemben a jobb nitrogénhasznosulás mérhető eredményeket kínál anélkül, hogy a gazdálkodóknak terméskieséssel kellene számolniuk, vagy tartós pénzügyi kompenzációra lenne szükségük.
Támogatott magyar gyakorlatok
Ezek alapján a helyes irány a precíziós növénytáplálás, mivel az jellemzően kevesebb műtrágya kiadásával jár, valamint a karbamid műtrágya környezetbarát használata (bedolgozása vagy ureáz-gátlóval történő alkalmazása).
A szaktárca idén is közel 100 milliárd forint keretösszegű pályázattal támogatja a precíziós géppark kialakítását. A karbamidkijuttatás terén viszont nevetségesen kicsi az a terület, melynek kezelésével elnyerhető az Agro-ökológia program (AÖP) 1 pontja. A megfeleléshez a gazdaság szántóterületének mindössze 5 százalékán várják el a gyakorlatot, amiben nem sok szakmai ráció van.
A MezőHír hosszú cikksorozatot szentelt a regeneratív gazdálkodás témájának. A sorozat utolsó darabja a többi írást is felsorolja.
