Az elmúlt hetekben a globális gabonapiaci árakat a világpolitikai események mozgatták. A fokozódó bizonytalanságra nem csupán a tőkepiacok, de az árupiacok is hasonlóan intenzív mozgásokkal reagáltak.
Donald Trump január 20-ai beiktatását követően, korát meghazudtoló sebességgel kezdett hozzá a kormányzáshoz. Gabonapiaci szempontból a talán legnagyobb port kavart importvámok bevezetését érdemes megemlítenünk, hiszen a három érintett ország, Kína, Mexikó és Kanada az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere. Ezek az országok kifejezetten komplex kapcsolati rendszeren keresztül bonyolítanak gabona- és olajosmagüzleteket egymással. A teljesség igénye nélkül: Mexikó az USA legnagyobb kukoricavevője, Kína – bár csökkenő mértékben – kukoricát és szóját importál az Egyesült Államokból, Kanada pedig a világ egyik legnagyobb repceolaj-exportőreként, a legnagyobb mennyiséget az USA-ban értékesíti.
A fentieken túl az elmúlt hetekben mind a tőke-, mind a devizapiacok jelentős mozgásokat mutattak, különösen a dollár árfolyamának „csapkodása” eredményezett előre nem prognosztizálható korrekciókat a kukorica határidős tőzsdei jegyzéseiben. Ez a momentum a CBOT (chicagói árutőzsde) esetében azt jelenti, hogy a 490–500 dollárcent körül billegő árfolyam az elmúlt 15 hónap legmagasabb árszintje is egyben.
Az International Grains Council legfrissebb, januári elemzése alapján a globális kereslet és kínálat alakulásában nincs érdemi változás. A 2024/25-ös gazdasági év várható termésmennyisége közel változatlan, míg a felhasználás emelkedhet a magasabb mexikói és orosz takarmányigény, illetve a magasabb brazil és indiai etanol-előállítás eredményeként. A kereskedett volumen tovább csökkenhet, főként az alacsonyabb kínai és indiai importkitettség, illetve az előző év szintjétől elmaradó exportaktivitás miatt.
Az Európai Tanács aktuális előrejelzése szerint a közösség kukorica-vetésterülete 2025-ben emelkedhet. Ez jó hír, bár nyilvánvalóan az elmúlt években tapasztalt 20 millió tonna körüli behozatal érdemben nem kiváltható, azonban egy kedvezőbb mérlegpozíció eléréséhez a magasabb vetésterület az Európai Uniónak jól felfogott érdeke lehet.
Hasonlóan a CBOT-hoz, január hónapban a párizsi árutőzsde (MATIF) kukoricajegyzései is emelkedtek, ezzel párhuzamosan a fizikai piaci árak is felfelé mozogtak. Olyannyira, hogy a legjelentősebb kukoricaeladó, Ukrajna kikötői árai január végére relatíve magasnak tekinthetők – különösen a magyar, lengyel, szerb árakkal összehasonlítva.
Az európai kereslet az ukrán árura továbbra is Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Németország irányából detektálható, emellett változatlanul érkezik brazil, argentin és amerikai kukorica is az unió területére.
Szokatlan aktivitás mellett kezdődött a 2025-ös év Magyarországon: a betakarítás során szinte teljesen eltűnt exportkereslet ismét megjelent, főként az olasz vonatos vevők vásároltak tételeket a szokásos magyar berakókon. Új elem, hogy a fuvardifferenciák szűkültek, azaz az ország keleti és nyugati régiói közötti árkülönbözet csökkent, ez különösen az északkeleti vármegyékben eredményezett kedvezőbb telephelyi árakat.
Talán kevésbé meglepő, hogy a KSH adatai szerint 2024 novemberében közel 2 év után ismét megugrott az import mennyisége, a legnagyobb volumen Lengyelországból érkezett.
A belföldi árak – a MATIF-fal összehasonlítva – változatlanul magasaknak tekinthetők, nem csoda, hogy a behozatal is szerepet kap. A különböző minőségek továbbra is eltérő piacokon értékesíthetők, az árazások közötti diszkontok azonban csökkennek.
RENG ZOLTÁN, HUNGRANA KFT.
