Miközben úgy tudjuk, hogy a világ legbiztonságosabb élelmiszereit Európa állítja elő, melyhez a világ legszigorúbb termelési előírásai párosulnak, addig a biológiai növényvédő szerek elenyésző hányada értékesül az uniós piacon. Ennek egyik oka alapvetően a mindent átható bürokrácia – derült ki az AGROmashEXPO második napján, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett szakmai rendezvényen.
Az uniós szabályozás a biopiacnak sem kedvez
Az elmúlt 12 évben az EU-ban engedélyezett szintetikus növényvédőszer-hatóanyagok száma egy telítési görbét futott be, 2019-től már nincsenek is új, engedélyezett molekulák a termelés számára. Ezzel szemben a visszavont, tiltott hatóanyagok száma egy exponenciálisan növekvő pályát mutat – érzékeltette a folyamatot egy látványos grafikonon Barna Sándor, a Kwizda ügyvezető igazgatója a panelbeszélgetést felvezető előadásában. 2020-tól már csak biopeszticideket engedélyez az EU, ami nem lenne baj, ha a folyamat tempója az amerikai kontinensen látott néhány év lenne, és nem 7–10 év. Ennek kockázata és tőkeigénye eleve elrettenti az európai piactól a közepes méretű biopeszticid-gyártókat.
Eddig ezen készítmények fejlesztői és értékesítői kisebb vállalkozások voltak, és nagyon fragmentált, sokszereplős volt a kínálati piac. Mivel az EU-ban már jórészt csak a biológiai készítményeknek van esélyük átjutni az engedélyezési eljáráson, már a legnagyobb növénygyártók portfóliójában is megtalálható a bioszegmens, és a biopiacon is elkezdődött egy koncentrációs folyamat.
A panelbeszélgetés többi szereplője olyan globális vállalatokat képviselt, mint a BASF, a Bayer, a Corteva és a Syngenta. Mindegyikük kínálatában jelen vannak már az innovatív, környezetet kímélő megoldások, akár úgy, hogy felvásároltak kisebb, biopeszticid-gyártó cégeket, akár úgy, hogy a profiljukba illeszkedő egyéb inputokat fejlesztik: klímaellenállóbb vetőmagokat, a nitrogén elillanását akadályozó inhibitorokat és komplett technológiákat, döntéstámogató rendszereket is kínálnak a gazdálkodóknak.
Termelői kockázatok, versenyképesség
Mivel nagyon kevés növényvédőszer-hatóanyag, -készítmény maradt a termelők kezében – ami egyes kultúrák bizonyos problémái esetén nullára szűkült –, nagyon megnőtt a károkozókban kialakuló rezisztencia kockázata is. (Az európai növényvédelmi szervezet, az EPPO felé 2020 és 2023 között 813 rezisztenciajelentés történt.) Ennek megtörésére alkalmasak a biológiai megoldások, melyek felé az uniós támogatási rendszer is tereli a gazdálkodókat, valamint rajtuk keresztül a gyártókat (lásd agroökológiai program és agár-környezetgazdálkodás).
A klímaváltozás miatt: „Egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, melyekkel szemben a növények stressztűrő képességét kell erősíteni. Ennek fontos eszköze a hatékony tápanyag-utánpótlás” – mutatott rá Hajnal Gábor, a BASF agrodivíziójának vezetője. A cég vetőmag-nemesítéssel és N-inhibitorral teszi ellenállóbbá a növényeket, és a klasszikus növényvédelem terén is aktív fejlesztőmunkát végez. „Bár utoljára 2020-ban tudtunk engedélyeztetni egy azol-származékot, nem adjuk fel. 30 új hatóanyagot akarunk engedélyeztetni 2030-ig, ebből sok elérheti a magyar piacot” – jelentette ki a szakember.
A cégek képviselői hangsúlyozták: óriási versenyhátrányban vannak az európai gazdálkodók a bürokrácia és az átláthatatlan támogatási rendszer miatt. Például az AKG negatív listáján, azaz tiltott hatóanyagok és készítmények körében frissen engedélyezett növényvédő szerek is vannak. Csengődi Péter, a Corteva értékesítési vezetője elmondta, a gyártó vállalatok kutatás-fejlesztési munkája jelentős beruházásokat igényel, és ahhoz, hogy a piaci bevezetésre vonatkozó döntéseket meg lehessen hozni, világos és átlátható kritériumrendszerre van szükség, amelynek egy hatóanyagnak meg kell felelnie ahhoz, hogy alkalmazható legyen.
Kitörési pontok
Szalkai Gábor, a Bayer Hungária Kft. fenntarthatósági vezetője szerint tiltólisták helyett inkább a helyes gyakorlatok, megoldások támogatását kellene az agrártámogatási politika fókuszába helyezni. A vállalat a szatymazi tenyészkertjükből a hazai viszonyokra adaptált kukoricahibridekben, az adatalapú döntéstámogatásban és a helyspecifikus technológiákban látja a jövőt – ezek segítségével lehet nagyobb hatékonysággal kiaknázni az adott területek maximális termés- és jövedelempotenciálját.
A Syngenta kiemelt fontosságúnak tartja az olyan termelői ajánlások kidolgozását, amelyekkel a cég magas genetikai potenciálú vetőmagjaival üzemszinten javuló jövedelemtermelés érhető el. Ennek érdekében sokat foglalkoznak a termőhelyre adaptált (akár táblaszintű) termesztési, tápanyag-ellátási és növényvédelmi ajánlásokkal, valamint a stresszmenedzsmenttel, ami a veszélyekre való felkészüléstől kezdve annak előrejelzésén át a kezeléséig terjed – fogalmazott a cég kereskedelmi igazgatója, Dobai Tibor.
A Kwizda vezetője, Barna Sándor lát némi lehetőséget a klímaváltozással, sőt a támogatási rendszerrel együtt járó változásokban is. Mint mondta, mivel minden változik, ezért felértékelődnek a rutintól eltérő, szakmai alapú döntések. Átalakul a vetésszerkezet, ami előtérbe helyezi az alternatív kultúrák növényvédelmének kérdését, és a kétévente önmagát követő napraforgó is biológiai megoldásokat követel. Lerövidül az egyes kultúrák fenológiája: a kapásoknak bírniuk kell a márciusi hideget, a növénykiszolgálásnak követnie kell a lerövidült gyökérképzési és virágzási időket. „Egyre rövidebb idő alatt kell megalapoznunk és betakarítanunk a jó termést.”
A fenti cégek a maguk eszközeivel mind ezt a célt szolgálják. A növényvédelmi technológiák helyének, szerepének bemutatása a társadalom számára mindannyiunk közös érdeke – hangsúlyozták a szakma képviselői. Nagyon fontos, hogy a fogyasztók megértsék, ismerjék, miről szól a mezőgazdasági termelés. Egyre kevesebben élnek vidéken, és ennél is kevesebben gazdálkodnak. „A probléma az, hogy magától az élelmiszer-termeléstől is eltávolodott a társadalom” – összegezte mindannyiuk véleményét Szalkai Gábor.
